Tímár György (FKGP)

1996. szeptember 10.

DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): Mélyen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Engedelmükkel szeretnék az eredeti felvetés, a napirend szerinti témához érdemben megnyilatkozni, és szeretném a kormánynak a figyelmébe ajánlani, hogy akkor, amikor majd megalkotja azokat a joganyagokat, amelyeket a parlament elé terjeszt jóváhagyás végett ebben a kérdéskörben, akkor szíveskedjék figyelemmel lenni, és a joganyagokban kitérni arra, hogy milyen károk kompenzálásával kapcsolatos az érintett jogosultak köre. Ugyanis szíves figyelmükre ajánlom, hogy ez a bizonyos párizsi békeszerződés, ez az életben levő, illetőleg a jogutóddal, örökössel rendelkezőkre nem vonatkozik.

Tehát soha senki nem nyújthatja ki a kezét semmilyen szervezet álarca alól, hogy egy meglevő család anyagi jellegű igényeit érvényesítse a saját javára. Szervezeteket említettem. A törvény, a párizsi békeszerződés szóhasználata szerint.

Indítványozom, hogy akkor, amikor ezeket a szervezeteket elfogadja tárgyalópartnernek, akkor a Magyar Köztársaság kormánya győződjön meg róla, hogy ezeknek a szervezeteknek az alapszabályszerű tevékenységébe bele tartozik-e az anyagi jellegű érdekképviselet, illetőleg rendelkeznek-e valódi tagsággal, ennek a méretével, hány tagjuk van. Miután csak a tagság arányában jogosultak álláspontjukat kifejezni, és akceptálni a kormánnyal szemben a lehetőségek szerinti megállapodást. (Az elnök kopogtatással figyelmeztet az idő leteltére.) Elnézést, elnök asszony! Igyekszem igen röviden rámutatni, mert ellenkező esetben felmerülhet a semmisségnek, a megállapodás megkötése nemzetközi jogi érvényű semmisségének a veszélye. És azt hiszem, ez mindannyiunk számára elkerülendő.

(14.40)

Még, és befejezően szeretnék a lényegek lényegére rámutatni. Én úgy érzem, hogy a jelenlegi állami anyagi helyzetben elsődlegesen az lenne... (Az elnök a felszólalási idő leteltével kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) Egy gondolat befejezésére kérek az igen tisztelt Háztól és az elnök asszonytól engedélyt. (Közbeszólás a jobb oldalon: Megadjuk.) Köszönöm. Tehát én azt hiszem, az lenne a valódi cél, az lenne a valódi humánum és a valódi igazságtétel, hogyha azoknak a személyeknek, akik saját megkínzott sorsukon keresztül áldozatai voltak, részt vevő áldozatai voltak a holocausti népirtásnak és ma még élnek, azoknak a 80-90 éves életkorban lévő személyeknek a végső napjait próbálná meg a kormány valamilyen formában az életminőségük javítása vonatkozásában vagy azon keresztül lehetővé tenni, elnézést a pongyola kifejezésért. De meg kell mondanom, annyira... (Az elnök ismét kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.) Elnézést.