Balsai István (MDF)
DR. BALSAI ISTVÁN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Ha csak egy egyszerű, már mondhatom, megszokott jogsértéséről lenne szó a kormánynak, akkor nem kértünk volna napirend előtt szót. Ha csak arról lenne szó, hogy Suchman Tamás kinevezésével egyúttal megsértették nyíltan, formálisan is azt a törvényt, amelyet nem olyan régen, 1995 májusában 39. számmal fogadott el az Országgyűlés, amely 6 vagy 8 helyen kifejezetten úgy rendelkezik, és a mai napig is hatályban van, hogy a privatizációért egy tárca nélküli miniszter a felelős, nem pedig az ipari miniszter, és nem pedig más miniszter. Ha csak erről lenne szó mondom nem kértünk volna szót, hiszen ez beleillik már lassan, megszokottá válik a kormányzati munkában.
És tegnap biztosított minket arról Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes úr és belügyminiszter, hogy a magyar konzul a Dán Királyság területén hamis útlevelet magasabb érdekből kiállíthat; az jogszerűtlen ugyan, de a magasabb érdeknek megfelel. Tehát ezért nem kértünk volna szót, még akkor sem, hogyha Kiss Elemér államtitkár úr erre, a múltkor már szóvá tett ügyre azt válaszolta volna, hogy természetesen Suchman Tamás kinevezését meg fogja előzni hangsúlyozom , meg fogja előzni a privatizációs törvény módosítása.
Ahogy önök nem láttak ilyen törvénymódosítást gondolom nem tévedek , én sem láttam. Megszokott már az is, hogy Kiss Elemér nem valós dolgokat állít. Megalapozatlan, és azt kell mondanom, a valóságnak meg nem felelő dolgokat mond. De ezt sem tennénk szóvá, mert ez már gyakorlat a kormány munkájában, és így, két év után egyre sűrűbben gyakorolják.
Nem ez az igazi oka a felszólalásunknak, hanem az, hogy mi van itt mögötte, mi a tartalma ennek a kormányátalakításnak. Ennek a kormányátalakításnak az a tartalma, tisztelt Országgyűlés, tisztelt képviselőtársaim, hogy a kormány letért arról az útról, amelyet több mint öt évvel ezelőtt az Alkotmánybíróság egy határozattal is kijelölt, amely arról szól, hogy a korábbi állammonopolista akkor szocialistának is hívták gazdaságirányítási modell helyett a korszerű jogállam piacgazdasága során az állami funkciók ketté kell hogy választódjanak. El kell választani az állami funkciót akkor, amikor tulajdonosi jogokat gyakorol, és el kell választani akkor, amikor közhatalmat gyakorol. Ennek megfelelt még a törvényt megelőzően az Antall-kormány gyakorlata, hiszen emlékeztetem önöket arra, hogy először Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter, majd később Szabó Tamás tárca nélküli miniszter volt a kormányzati felelőse a privatizációnak.
Nem felelt volna meg mindjárt az első pillanatban a Horn-kormány gyakorlata, mert úgy gondolták, hogy a pénzügyminiszterre bízzák ezt az ügyet. Úgy tűnik, hogy akkor jobb belátásra tértek, és megszületett egy olyan törvény, amely még egyszer mondom szó szerint, sok helyen privatizációért felelős tárca nélküli minisztert emleget. Nyilván belátták ennek a törvény-előkészítésnek a kapcsán azt, hogy természetesen a privatizáció olyan fontos figyelmet érdemlő és még hosszú időn keresztül olyan nagy nyilvánosságot és közfigyelmet érdemlő működési területe a kormánynak, amely természetesen megkívánja az önálló személy felelősségét, önálló személy helytállását, az önálló irányítást és funkció-megjelenítését a kormányon belül.
Úgy látszik, ilyen rövid ideig tartott ez a belátóképessége a kormánynak, és most már még egyszer mondom attól függetlenül, hogy a törvény betű szerint ezt nem teszi lehetővé, sajnos Göncz Árpád elnök úr közreműködésével egy nyílt törvénysértő állapotot idéztek elő. És tegnap ezt bejelentette a Ház elnöke, így most egy olyan szakminiszter felügyeli a privatizációt, aki a törvény szerint nem lenne erre jogosult. Hiszen felmentették a tárca nélküli beosztásából Suchman Tamást, ugyanakkor megtartotta a privatizációért való felelősségét. Egy kicsit kusza a helyzet, de hát nem mi tehetünk róla, azért foglaltam össze. Ez az eljárás egyébként, talán azt mondhatom, hogy az egész helyzetet illetően jól jellemzi a kormány felelősségét és alkotmányos felfogását, hiszen hasonlóképpen emészthetetlen számunkra az, hogy a magyar Országgyűlés tisztségviselőjét, a gazdasági bizottság elnökhelyettesét kormányzati feladattal bízták meg, és kormánymegbízottként intézi a kormány dolgát, vagyis az energiaárak tekintetében azt a kormányzati tevékenységet, amelyet a kormány ezek szerint nem tudott, vagy nem akart jól megoldani.
Az egész helyzet nagyon jellemző módon rávilágít arra, hogy ennek a kormánynak nagyon kevés alkotmányos ismeretei vannak. Szeretnénk erre a figyelmet felhívni, ezért kértünk szót, és sajnos, ebben az öt percbe több nem fér bele, de remélem, hogy lesz alkalmunk még ezt a helyzetet a kormány működésének jobbítására irányuló konstruktív ellenzéki szándékkal is megismételni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)