Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, az igazságügy-miniszter úr csak egyet felejtett el, úgy, mint a rendszerváltás előtt, Recskkel megfenyegetni minket, mert egyébként minden egyebet elkövetett, amit elkövethetett az alkotmányellenesség talaján.
Én tisztelettel, de a legnagyobb határozottsággal visszautasítom azt az összemosást, amelyet az igazságügy-miniszter úr alkalmazott, nevezetesen, hogy olyan kifejezéseket próbált nekem tulajdonítani, amelyeket én sohasem mondtam. Én világosan kifejezésre juttattam, hogy nem a zsidóság kegyeleti jogait kívánom érinteni, mert azt szentnek és sérthetetlennek tartom, de megengedhetetlennek tartom ugyanakkor, hogy egy békeszerződést, amelynek 42 cikkelye és 6 melléklete van, úgy akarjanak végrehajtani, hogy abból csupán a 27. cikk (2) bekezdése kerüljön terítékre mint kötelezettség, ugyanakkor a jogokat pedig kifelejtsék.
Így legyen szabad arra utalnom, hogy a Gellért Kis Gábor kit minősít alattomosnak, sunyinak, közönséges hazudozónak, az úgy hiszem az ávós szokások felelevenítését jelenti. Én ezen nem csodálkozom, Gellért Kis Gábor.
De legyen szabad arra utalnom, hogy az önök ávós egységei jelentek meg a Független Kisgazdapárt Semmelweis utcai székházánál, és távolítottak el onnan mindenkit. Festményt és minden egyéb vagyont amely a Kisgazdapárt tulajdona volt elraboltak. Tehát ön kérte, hogy nevezzek meg ilyen vagyonokat, most megnevezem.
Nézzék meg a leltárt, hogy miket vettek át, és adják vissza a Független Kisgazdapártnak, ha már fölmerül.
Végül az elévülés kérdésére. Az államtitkár úr azt mondotta, hogy elévült az összes követelés, kivéve ezt a tételt. Hát én pedig azt mondom, tessék akkor már értelmezni a párizsi békeszerződés 27. § (2) bekezdését, amely 1 év elévülést ír elő az V. melléklet b) pontját, amely külön rendezi az elévülés kérdését, és a VI. mellékletet, amely ráadásul a nemzetgyűlés feladatául írja elő, hogy negyedévenként ezt a kérdést vizsgálja felül, döntsön benne, és végső határidőül 1948. december 31-ét határozta meg.
Kérem, ezeket tessék megvizsgálni, és ne a felszólalót gyalázni, mert azt, hogy nekünk más véleményünk van, ezt önöknek tisztelniük kellene, nem pedig gyalázni! Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt padsoraiban.)