Győr Sándor (MSZP)

1996. szeptember 15.

GYŐR SÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, senki előtt nem lehet kétséges, hogy a jelenlegi foglalkoztatási helyzetben a napirenden szereplő munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szükséges és nagyon aktuális. Mondom ezt azért, mert a munkaerőpiacon a kínálat sokkal nagyobb a keresletnél, és ez nagymértékben befolyásolja az elhelyezkedés, a munkavállalás esélyeit. Ilyen körülmények között természetesen kivirul a feketefoglalkoztatás, a szerződés nélküli munkavállalás, vagyis a munkát vállaló rászorult emberek kihasználása, a törvények kijátszása. A munkanélküli örül, hogyha csak átmenetileg, pár napra is, de lehetőséget kap arra, hogy dolgozhasson, a munkanélküli segélyt vagy a jövedelempótló támogatást pár forinttal kiegészíthesse, egy kicsit jobb körülményt teremthessen maga és a családja számára. Mert sajnos munkanélküli akad bőven. Mondom ezt annak ellenére, hogy a regisztrált munkanélküliek száma és aránya csökkent az elmúlt időben. Szűkebb hazám, Veszprém megye statisztikai jelentése azt mondja, hogy 1992. december 31-én 24 088 fő, 11,7 százalékos munkanélküli rátával, 1996. június 30-án 15 963 fő, 9 százalékos munkanélküli rátával lehet számolni. A csökkenés folyamatos néhány hónaptól eltekintve , ami örömteli is lehetne. A másik kimutatás amely a foglalkoztatottak számáról szól ugyanerre az időszakra azt mondja: 1992-ben 96 717 fő, 1996. I. fél évben 72 900 fő volt a megyében foglalkoztatottak száma. Ez durván 24 ezer fővel kevesebb foglalkoztatottat jelent, miközben a megye népessége gyakorlatilag szinte azonosnak mondható a két időpontot figyelve. Ebből a kis számarányelemzésből arra a következtetésre jutottam, hogy talán nem is a munkanélküliség aránya és száma, hanem az adott területen a foglalkoztatottak aránya és száma a legdöntőbb.

Nyilván az eltelt időben nagyon sokan lettek egyéni vállalkozók, kényszervállalkozók, de mindez a nagyon lecsökkent foglalkoztatási számot nem szépíti. Arról nem is beszélve, hogy azt is jó lenne tudni, hogy ezek között hány fő az, aki minimálbérért dolgozik. Mármint így van bejelentve. Ugyanis a foglalkoztatás egyik formája a minimálbéren való bejelentés és a zsebből való további fizetés, ami rossz mindenkinek az államnak, a munkavállalónak , egyetlen embernek jó, annak, aki így fizet. A feketemunkával is ugyanez a helyzet. Zsebből fizetnek a napi munka után és utána elfelejtik egymást, hacsak újra nem kötnek üzletet.

A munkaügyi ellenőrzés ezt a jogellenes helyzetet kívánja felszámolni legalábbis csökkenteni , ami dicséretes igyekezet. Természetes módon ehhez pénz, paripa, fegyver szükségeltetik, ezért kétszáz főt kíván a tárca alkalmazni, hogy az ellenőrzések számát érezhető módon növelni tudja. A feketefoglalkoztatás tudomásom szerint elsősorban az építkezéseknél, a kereskedelemben, a vendéglátásban és az idegenforgalomban a legnagyobb. A fő melegágya a főváros és az idegenforgalmi centrumok. Könnyen belátható, hogy az egyik legneuralgikusabb pont a Balaton és környéke lehet, azonban Veszprém és Somogy megye együttesen kilenc főt kap a kétszázból, hogy az ellenőrzési tevékenységet a Balaton környékén hatékonyan végezze. Nagyon nehéz lesz jó hatásfokkal csinálni, már csak azért is, mert a munkaügyi ellenőrzéseknél a hírlánc igen eredményesen működik. Tehát úgy lenne az igazi, ha egy adott területen sok helyen, azonos időpontban lennének az ellenőrzések, és előre ez nem is szivárogna ki.

A bírságokról. Az első alkalommal 50 ezertől 1 millió forint, több jogszabály megsértése vagy három éven belüli jogsértés esetén 50 ezertől 3 millió forintig terjed. Ismerjük el, hogy a felügyelők nehéz helyzetben lesznek, ha a legmagasabb bírságra tesznek javaslatot, hisz azt is mérlegelniük kell, hogy ezzel esetleg a foglalkoztató személyt vagy gazdasági szervezetet esetleg kilátástalan helyzetbe hozzák, megszűnésüket okozzák, és ezáltal ismét csak a munkavállaló, a kisember lesz a kárvallott. A magam részéről nehezen értem, miért ugyanaz az induló büntetés 50 ezer forint egy esetnél is és több esetnél is. Én azt is el tudnám képzelni, és javasolni is fogom, hogy a büntetés kiszabása mellett vagy helyett a tevékenység átmeneti szüneteltetése, notóriusoknál az engedély visszavonása talán jobban visszatartó lenne, mint a pénzbírság.

Például egy balatoni szezonnál, amikor elkapnak egy lángossütőt vagy bármilyen más butikost, hogy engedély nélkül foglalkoztat, feketén foglalkoztat valakit, például bezárják egy hónapra teszem azt júliusban az általa üzemeltetett intézményt, biztos, hogy nagyobb a visszatartó ereje, mint az 50 ezer forintos pénzbüntetésnek. Főleg azért is merem ezt mondani, mert a kiszabott bírság kis megyénkben tehát Veszprém megyénkben 1996. VI. 21-éig 5,9 millió forint volt, ebből összesen 998 ezer forint folyt be tehát 16-17 százaléka folyt be az ez évi munkaügyi bírságoknak. A többi fellebbezés alatt és majd évek múltán esetleg befolyik.

Itt szeretném felvetni, hogy az APEH-hel való együttműködést is talán érdemes lenne meggondolni, hisz vannak olyan példák az elmúlt évek során az ismereteinkben, hogy többezer négyzetméter építkezésnél többezer négyzetméter betonozást úgy végeztek el, hogy a munkára segédmunkás nem is volt bejelentve, több millió forint bevétel munkabér nélkül került egyes vállalkozók számlájára. Tudom, hogy a munkaügyi felügyelők ezt így nem tudják ellenőrizni, de együttesen az APEH-hel talán ezt is ki lehetne mutatni, hogy ilyen nem létezik, ez teljesen nonszensz.

Mindezen aggályaimat csak azért mondtam el, hogy felhívjam arra a figyelmet; nem lesz egy fáklyásmenet ennek a törvénynek a valóra váltása, de az biztos, hogy lépni kell, ezt a törvényt meg kell hozni. Azt hiszem, eddig sem a törvényekkel volt igazán bajunk, hanem annak a betartásával, illetve ellenőrzésével. Igenis szükséges a munkaügyi ellenőrzés, de emellett sok más intézkedés is fontos lenne, például a minimálbérek emelése, a közalkalmazottak jogállásának törvényhez való közelítése.

(19.40)

A törvényt mi a foglalkoztatási munkacsoport tagjai a Munkaügyi Minisztérium legfelső vezetésével több esetben is megvitattuk. Azt hiszem, a tárca szándéka tisztességes, és a munkavállalók érdekeit szolgálja. A módosító javaslatokat nagy figyelemmel fogjuk tanulmányozni, és készek vagyunk a cél érdekében támogatni az arra érdemeseket. Szükség van arra, hogy a munka világában meglévő feszültségeket csökkentsük, illetve kíséreljük meg megszüntetni. Ehhez nemcsak törvény kell, hanem a közgondolkodás megváltoztatása, az állammal szembeni kötelességtudat érvényesülése is szükséges volna. Amíg ez nem következik be, és nem lesz általános, addig marad a törvény alkalmazása, visszatartó ereje, amit a magam részéről támogatok, és elfogadását javaslom. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)