Hegyi Gyula (MSZP)
HEGYI GYULA (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Örülök, hogy a lakás-takarékpénztári törvény máris ilyen élénk vitákat vált ki ebben a Házban. (Taps a bal oldalon.) Úgy hiszem, hogy valóban méltó a figyelmünkre ez a törvény, hiszen több millió embert érint, és amennyiben képviselőtársaim, ha velem együtt járnak lakossági fórumokra, fogadóórákra, meghallgatják a választók véleményét, akkor tudják, hogy ez az egyik legfontosabb téma, ami választóinkat, az állampolgárokat érdekli. Jól tudjuk, kormánypárti és ellenzéki képviselők egyaránt, hogy a mindennapokban, a hétköznapokban nagyon sok családban, nagyon sok rétegben kényszerűen kell megélni a gazdasági megszorításokat. Ilyen körülmények között még inkább felmerül annak a fontossága, hogyha már a jelenben, a mindennapokban sok mindenről le kell mondanunk, akkor legalább a jövőre készülhessünk, egy emelkedő jövőt építhessünk magunknak, és azt hiszem, hogy az egyének, a családok, és tágabban a magyar társadalom számára a lakásépítés a jövőre való felkészülés egyik legfontosabb formája.Ilyen értelemben üdvözölni kell minden olyan törvényjavaslatot, minden olyan kormányzati vagy önkormányzati kezdeményezést, amely a magyar lakásállományt részint mennyiségileg növeli, részint minőségileg javítja. Ez a törvényjavaslat, amelyik most elénk került, a lakás-takarékpénztárról szóló törvényjavaslat mind a két feltételnek megfelel, hiszen egyaránt járul ahhoz hozzá, hogy több lakás épüljön a jövőben és természetesen ahhoz is, hogy a meglevő lakásokat, illetve házakat, társasházakat, családi és szövetkezeti tulajdonú lakásokat fel lehessen újítani.
Én elsősorban nem az új lakások építéséről, illetve a lakás-takarékpénztáraknak az új lakások építésében való fontos szerepéről szeretnék beszélni, hanem a már meglevő lakás- és házállomány felújításáról, illetve arról, hogy a lakás-takarékpénztár ezt is lehetővé teszi.
Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert ennek a törvénynek különböző fázisait ismertük meg az előkészítő viták során, a minisztériumi előkészítés során, és voltak olyan változatok, amelyekben tudomásom szerint nem szerepelt ilyen hangsúllyal a lakások, társasházak felújításának a támogatása. Ez a törvény abban a formában, amiben elénk került és mindenképpen üdvözlendő, hogy elénk került egyformán tartalmazza a családi ház, a lakásszövetkezeti lakás és ház, tehát lakásszövetkezeti ház, valamint a társasházi lakás és társasház felújításának és korszerűsítésének támogatását.
(16.40)
Kevés ennél fontosabb cél van ebben az országban, hiszen egész városnegyedekben éktelenkednek még második világháborús sebek, némi iróniával keserű iróniával azt is mondhatnánk, hogy a második világháborús külföldi filmek jó részét azért forgatják Budapesten, mert itt különösebb beavatkozás nélkül sikerül előállítani azt a külső környezetet, amely a háborús sérüléseket mutatja a szerencsésebb országok mozinézőinek, és természetesen azt is őszintén el kell mondani, hogy az elmúlt negyven év lakásgazdálkodása, sajnos, egyáltalán nem segítette az otthonok és elsősorban a bérházaknak karbantartását, felújítását. Egy mechanikus szemlélet érvényesült az államszocializmus éveiben, az új lakások építését pártolták, de a meglevő lakásállomány felújítását, karbantartását nem kísérték figyelemmel, és ennek az eredménye az, amit a fővárosban, de sok vidéki városban is láthatunk. Ilyen értelemben tehát nagyon hasznos, hogy ez az új törvény a házak felújítását, korszerűsítését is támogatja.
Ugyanakkor őszintén meg kell mondani s e tekintetben további kemény munkára sarkallnám a kormányt , hogy a társasházi tulajdonosok közös tulajdonában levő épületrészek felújítását, noha ez a törvény, illetve a lakás-takarékpénztár elősegíti, ugyanakkor mégis komoly akadályai is vannak. Ilyen akadály az, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a társasház nem számít önálló jogi személynek, hitelfelvétele ily módon nem megoldható; hiába jön most létre ez a lakás-takarékpénztári törvény, a társasházi törvény módosítása is szükséges ahhoz, hogy a társasházi lakások tulajdonosai ne csak saját otthonaik felújítására, hanem az egész ház felújítására is igénybe vehessék ezeket a hiteleket.
Ugyancsak utalni kell arra, hogy a jelenlegi társasházi szabályozás szerint nem mondok törvényt, hiszen törvényerejű rendelet szabályozza jelenleg a társasházi jogviszonyt teljes konszenzus kell nagyon sok fontos döntéshez, és így egyetlen mondjuk, hogy renitens lakó is megakadályozhatja azt, hogy akár 40-50 más lakó felújíthassa a közös tulajdonban lévő épületrészeket. Sok helyen pedig befektetési céllal vásárolják meg a lakásokat, nincs jelen az, akié a lakás, és ilyen módon egyáltalán nem érdekelt a felújításban. Mindezeken változtatni kell ahhoz, hogy a társasházak résztulajdonosai, tehát a társasházi lakások tulajdonosai is részesülhessenek ebből a lakás-takarékpénztári törvénynek az áldásából.
A lakás felújítása ugyanis, tisztelt képviselőtársaim, önmagában sziszifuszi munka, ha nem kényszeríthető a szomszéd lakó is legalább valamifajta karbantartására az otthonának, és amennyiben az egész ház állaga romlik, akkor hiába javítja ki vagy javíttatja meg valaki a saját otthonát, az egész ház felújítására is nagy szükség van, és ehhez valóban szükség lenne a társasházi törvény módosítására is. Ezzel együtt természetesen nagyon fontos az, hogy ez a törvény tartalmazza a társasházak felújításának és korszerűsítésének lehetőségét is.
Szólni kell arról is és nem kétlem, hogy a következő hozzászóló úr is szólni fog erről , hogy Torgyán József képviselő úr több nyilatkozatában is törvénytelennek nevezte a bérlakások eladását a bennük lakóknak, mondván, hogy a társasházakat annak idején a kommunisták államosították, és ezért nem volt helyes azokat 1990-'91-ben a lakóknak eladni. Én persze azt mondom, hogy nem tudom, hogy kommunisták államosították vagy nem, az a több millió ember, aki ma benne lakik és megvásárolta a lakását, semmilyen esetben sem nevezhető kommunistának vagy nem kommunistának, ez a jogviszony, tulajdonosi jogviszony szempontjából egyáltalán nem számít ez a tény. Én mindenesetre azon a véleményen vagyok, hogy a társasházi lakásokat megvásárlók joggal örülhetnek tulajdonuknak, biztosak lehetnek abban, hogy megmarad tulajdonukban a társasházi lakás. Részint azért, mert nem túl valószínű, hogy az említett párt olyan helyzetben lehessen, hogy megváltoztassa ezt a törvényt, másrészt pedig azért, mert alkotmányos védelme is van szerencsére a tulajdonnak Magyarországon. Ez a törvény a lakás-takarékpénztári törvény egy újabb lépés arra, hogy azokat a tulajdonosokat, akik megvásárolhatták társasházi lakásukat, megerősítse tulajdonukban, ezután a tulajdonuk alapján vehetnek fel kölcsönt felújításra, bővítésre, korszerűsítésre, ilyen értelemben tehát lehetőségeiket növeli.
Én arra biztatnám a társasházak és szövetkezeti házak tulajdonosait, lakóit, hogy tanulmányozzák ezt a törvényt, jól nézzék meg, hogy mennyiben felel meg a piaci követelményeknek, és amennyiben úgy gondolják, hogy ez egy jó konstrukció, akkor éljenek vele, hiszen valóban nemzeti érdek, hogy a lakásállomány egyrészt gyarapodjon, másrészt, hogy a meglevő házak állaga javuljon. Korszerű, szebb lakásokban laknak az emberek és a budapesti és a vidéki városok utcaképén is látszódjék végre, hogy felújításra is költünk, és van erre is lehetőség. Kérem még egyszer a társasházi lakások tulajdonosait, hogy ne ijedjenek meg a különböző szirénhangoktól, a lakásukat soha többé senki nem veheti el tőlük. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)