Kovács Kálmán (KDNP)
DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat a T/2828. számú törvényjavaslat a 23/1988. számú törvénynek a módosítása. Az elmúlt időszakban ezt a törvényt többször módosították. Ennek ellenére a KDNP-nek az a véleménye, hogy ez az újabb módosítás nem volt szükségtelen, mert a gyakorlat ezt megkövetelte. Elöljáróban néhány általános szempontról szeretnék beszélni. A tervezet a formai szempontoknak megfelel, pozitívuma, hogy a jelen kormányzat gyakorlatától eltérően és az általam oly gyakran kifogásolt hatásvizsgálatot is tartalmaz ez a törvényjavaslat. Ez a hatásvizsgálat a pénzügyi hatásokra vonatkozik. Javasolnám, jó lenne, ha annak a vizsgálatát is az előterjesztő megnézné, hogy milyen módon befolyásolja a jelen tervezet vagy milyen módon segíti elő a jelen tervezet a piacgazdaság igényeihez való kívánatos átstruktúrálódást. A jelen javaslat indokolt abból a szempontból is, hogy a többszöri módosítás bonyolulttá tette az eligazodást, és időközben a csatlakozó törvények is változtak. A hozzájárulásra kötelezettek körében az agrártevékenységet folytatók kivételével a javaslat szerint nem változna a hozzájárulás mértéke. Az agrárszektor kedvezményezettsége a jelenlegi 1 százalékról 1,1 százalékra emelkedne, és évente folyamatosan tovább emelkedne az 1,5 százalék eléréséig.
Az elképzelés nyilvánvalóan monetáris megfontolás része. Tulajdonképpen jól hangzik, talán az igazságossághoz ez is hozzátartozik, hogy legyen egységes a hozzájárulás mértéke. Ennek ellenére mégiscsak felvetném azt a kérdést, hogy a jelenlegi szempontból nehéz helyzetben lévő mezőgazdaságot nem terheli-e meg túlságosan ez a többletteher. Hosszabb távon viszont meg kell fontolni a következőket: milyen módon lehetne pozitív diszkriminációval növelni a vállalkozások szakmunkásképzési kedvét? A jól működő piacgazdaságokban a szakmunkás-utánpótlás terheinek jelentős részét valóban a vállalkozások viselik, valóban nekik kell viselniük. Az iskolai tanműhelyeknek ugyanis van egy hátránya, hogy nem tudnak kellő gyorsasággal reagálni a piac igényeire. Az átalakulás viszont egy általános szemléletváltás és folyamat része lehet csupán. Ez az előttünk fekvő tervezet talán jobban iskolacentrikus, mint amennyire a más területekre vonatkozik, de azokat sem hagyja figyelmen kívül. Az a kívánatos egyensúly, amely magába foglalná a tanfolyami keretektől a szakképzésre specializálódott vállalkozásokat, alapítványokat, ez a törvényjavaslat igazából nem tudja megteremteni. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy a munkaerő-fejlesztő és -képző központok részesülhetnek a támogatásból, mert ezek a Munkaügyi Minisztérium által létrehozott úgynevezett vállalkozások, amelyek az úgynevezett üzemek feletti képzésre lennének hivatottak.
Helyes lenne, hogyha a 8. § 1. pontját kibővítenénk további formák bevonásával. Hiányossága ennek a tervezetnek, hogy nem pontosan meghatározott tehát további pontosítást igényelne a felsőfokú szakképzésre vonatkozó rész, javasolnám ennek a pontosítását. Összességében, ennek ellenére úgy ítéljük meg, hogy a törvényjavaslat támogatható, mert a jelenlegi helyzet megoldását mindenképpen segíti. A KDNP mindezekért szavazatával támogatni fogja az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps.)