Varga Mihály (Fidesz)
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, ismert az a mondás, hogy "Aki nem tudja, az tanítja". Nekem ez jutott eszembe, amikor Keller László "Magyarázom a mechanizmust" című előadását hallgattam aki nem ismeri, az magyarázza. Ugyanis az a sikertörténet, amit ő 1995 gazdaságpolitikai lépéseiről elmondott, az valahogy nincs szinkronban azokkal a statisztikai adatokkal, amelyek a '95-ös évről szólnak. Ugye közismert az a tény, hogy Kelet-Európa országai közül Magyarország ezzel a bruttó hazai terméknövekedéssel az utolsó harmadba csúszott vissza 1995-ben. Még azok a kormánypárti közgazdászok is, akik egyetértenek a kormány elképzeléseivel, azok is azt mondják, hogy a kormány '94-'95. folyamán túllőtt a célon és azt az ígéretes gazdasági növekedést, ami '93. végén megkezdődött, ezzel a drasztikus lépéssorozattal megakasztotta. Hadd emlékeztessek arra, hogy ez a gazdaságpolitika a belső kereslet, a fogyasztás drasztikus visszaszorításával számolt, aminek következményeként az infláció 1995-ben 28 százalék fölé kúszott, a lakosság reáljövedelme 12 százalékkal, az idén pedig, hát az első félévben eddig 7 százalékkal csökkent. Ezek a pőre tények, tisztelt Ház, nem igazolják azt, hogy a kormány az egyensúlyjavító lépések területén lényeges elmozdulást, lényeges eredményt ért volna el. Hiszen a folyó fizetési mérleg hiánya továbbra is magas, az államadósság kamatterhei pedig érdemben nem csökkentek ezeknek a lépéseknek a hatására.
Én tehát azt hiszem, hogy pont Keller László, aki annak idején a 44 százalékos adóemelésre tett javaslatot, tudja nagyon jól, hogy 1995-ben amikor Békesi László lemondott a '94-es gazdaságpolitikai kudarcot ismerte be ezzel, míg 1996-ban amikor Bokros Lajos mondott le lényegében 1995-ös kormányzati gazdaságpolitika kudarcát ismerte ezzel el. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalról.)