Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyívű politikai, erkölcsi megközelítés után egy kicsit vissza szeretnék térni a mindennapi életünkhöz is egy olyan megjegyzéssel, amit Giczy képviselő úr említett a beszédében, amiről úgy tűnt, mint hogyha a külföldi befektetőknek a bizalma megrendült volna Magyarországban. Én az elmúlt napokban, hetekben számos befektetési fórumon vettem részt belföldön, külföldön. Én megmondom őszintén, hogy ennek nyomát sem találtam. Az a 13 milliárd dollárnyi befektetés, amelyeket Magyarországon eszközöltek, az egy olyan bizalmi tőke a külföldiek számára ez egyébként pontosan megfelel a környezetünkben lévő valamennyi országban tett befektetésnek együttvéve , amely nem támasztja alá ezeket az aggodalmakat. Egyelőre bizonyára nem nagyon remélem, hogy ezt a külföldi befektetők igazolni fogják a jövőben. Ezek a befektetések rendkívül fontosak a mi területünkön, tehát az infrastruktúra területén, ahol a kormány gazdaságpolitikája és a tárca tevékenysége egyaránt azon a felismerésen nyugszik, hogy az infrastruktúra a modern gazdaságnak nélkülözhetetlen feltétele. A gazdasági növekedés motorja talán nem túlzok ezzel és az életminőség egyik meghatározó eleme, és tegyük hozzá őszintén, az európai uniós kérdőíveket is tanulmányozva, hogy az európai csatlakozásunk az uniós csatlakozásnak egyik legfontosabb előfeltétele.
A kormányprogram igen jelentős szerepet szán ezen a területen is a versenyfeltételek, a piacépítés feltételeinek a megteremtésére és a finanszírozásban, az előbb említett szempontból is rendkívül fontos külföldi tőke bevonásának, amire különös hangsúlyt helyezünk ezen a területen. Mind a fejlesztések, mind az üzemeltetés terén olyan lépéseket tartunk elfogadhatónak, amelyek környezetbarát megoldásokat kívánnak, ez az úgynevezett fenntartható fejlődés, amelyet valóban szintén ma elfogadhatónak és csak ezt tartják elfogadhatónak a külföldiek. És azt hiszem, ezt a követelményt nekünk is teljesítenünk kell.
A piacgazdaság kiépítése és a monopóliumok oldása terén, ami az uniónak kifejezett követelménye, az egyik legfontosabb eredményünk, hogy a távközlés területén ma már jórészt sikerült a korábbi hiánygazdaságot felszámolnunk. Távbeszélő szolgáltatásban, a korábbi évtizedek fejlesztési ütemét meghaladva, a fővonalak száma mintegy 40 százalékkal növekedett, távbeszélő-sűrűségünk több mint kétszeresére nőtt. Jelenleg száz lakosra már 23 távbeszélő állomány jut, ami kétszerese a néhány évvel ezelőttinek. A hálózat automatizáltsága ez év végéig eléri a 100 százalékot.
A távbeszélő-ellátottság terén az európai utolsó előtti helyünkről a középmezőnybe kerültek, és a szolgáltatók versenye jellemzi a rádiótelefon-piacot is, ahol robbanásszerű fejlődés következett be az elmúlt két évben.
A hírközlésben a gyors ütemű, extenzív fejlesztés mellett egy világméretű kihívással, az információs társadalom korszakával kell szembenéznünk. Eddigi előrehaladásunk megalapozza azt a célkitűzést, hogy az információs hálózat kiépítésében a fejlett európai országok közé kerüljünk, és a gazdasági, informatikai és távközlési igényt maradéktalanul kielégítsük.
A legutóbbi, néhány nappal ezelőtti prágai európai uniós európai konferencián éppen a csatlakozni szándékozó országok informatikai stratégiájának kidolgozását bízta az Európai Unió főbiztosain keresztül Magyarországra, ez a '97-es év egyik fontos feladata.
Új szemléletmód érvényesítésének és differenciáltabb szerepvállalás kereteit teremtette meg a vízgazdálkodásról szóló törvény '95. évi parlamenti elfogadása. Megszületett az az elvi szabályozás, amely az önkormányzatok méltányos szerepvállalását és a magántőke megjelenését is lehetővé teszi olyan területen, amely kizárólag állami feladatellátás területe volt az elmúlt években, évtizedekben. E területen is közelebb jutottunk az európai normák teljesítéséhez, minthogy '95 végére a hazai lakosság teljes körében gyakorlatilag megoldódott a vezetékes ivóvízellátás, és így továbbléphettünk az úgynevezett sérülékeny vízbázisok védelmében ami hallatlanul fontos terület és a közműollónak a szűkítésében. E törekvéseket a címzett és céltámogatások rendszere, melyet önök nagyon jól ismernek, képviselőtársaim, ez is segítette.
Pályázati rendszerünket viszont mindkét kérdésben tovább kell fejleszteni. Ez is elhangzott itt a Házban, ezt teljesítjük. Éppen dolgozunk a pályázati rendszer korszerűsítésén. A közelmúltban elkészítettük a főváros és megyei jogú városok szennyvíztisztításának tízéves programját, valamint az európai uniós csatlakozás részeként Magyarország szennyvíz-elvezetési és szennyvíztisztítási kerettervét.
Külön ki kell térnem az árvízvédelmi helyzetünkre, ami ebben a Házban gyakran nagyon szenvedélyesen szóba kerül. Múlt év decemberében a vízügyi szolgálat áldozatos munkája és a kormány rendkívüli intézkedései kapcsán eredményesen védekeztünk az évszázad egyik legnagyobb tiszai és a Körösökön minden eddigi rekordot meghaladó árvíz ellen. A fenyegető katasztrófa és ezzel legalább 80-100 milliárdos kár elhárításával ugyanakkor nem tekinthetjük lezártnak az árvízvédelem feladatait. Több évtizede elmaradt fejlesztések miatt kritikus állapotba került az árvízvédelmi töltések helyzete. Állagmegőrzési, átfogó programot dolgoztunk ki, és a kormány elfogadta, hogy ennek végrehajtására öt év alatt mintegy 14 milliárd forintot kell fordítanunk. Ebben az esztendőben ezt megkezdtük.
A közlekedési ágazatok fejlesztését a parlament által is részletesen megvitatott és elfogadott közlekedéspolitikai koncepció szellemében végeztük. A jóváhagyott stratégiai irányok között megfelelő hangsúlyt kapott az ország felértékelődött tranzitszerepe és kedvező földrajzi adottságunkból adódóan a gazdasági előnyeink kihasználása. Ezért a fő irányokban megkezdtük a gyorsforgalmi úthálózat kiépítését. Az e téren elvégzett és megkezdett fejlesztéseinket, így például az autópálya-hálózat fejlesztési programját az önökhöz eljuttatott írásos beszámoló részletesen tartalmazza, ezért itt nem kívánom tételesen kiemelni.
Ez egyébként, ez az önöknél lévő anyag tételesen felsorolja az emberi élet és környezet védelme érdekében tett intézkedéseinket. A kormányprogramban tételesen megjelölt feladatnak tettünk eleget azzal, hogy a MÁV állam szerződéssel új alapokra helyeztük a vasút gazdálkodását. '94-'96-ban megtörtént a MÁV 101 milliárdos felhalmozott adósságállományának a szanálása. A vasút új fejlesztési irányokat választott, megtöbbszöröződött például az Európa Konform kombinált szállítási, illetve InterCity járatok száma.
(11.10)
Az eddigi lépések megteremtették a leromlott állapotú vonalak rekonstrukciójának alapjait, melyet most készítünk elő a világ jelentős pénzügyi intézményeiben. Mindezek mellett fontos eredménynek tartom, hogy sikerült a MÁV-nál munkabékét teremteni, a szakszervezetekkel középtávú megállapodást kötni. 1989 óta a múlt év volt az első sztrájkmentes tél, nem elvtelen engedményekkel, hanem évtizedek óta halogató, a vasutat pénzügyi összeomlással fenyegető politikával való szakításról van szó, sikerült partnernek megnyernünk a vasutasságot oly módon ez nagyon fontos , hogy a vasút vezetősége nem kis konfliktusokkal járó hatékonyságnöveke-dést vállalt, amelyet a kormány keményen bevasalt.
Tisztelt Ház! A tárca törvény-előkészítő és szabályozó tevékenysége nélkül sem az ismertetett átalakítások, sem ágazatai megváltozott gazdasági környezetbe illesztése nem lett volna lehetséges. Ennek keretén belül utalhatok a privatizációra, a koncessziós beruházásokra, a vasút és az állam kapcsolatának a rendezésére, a légi közlekedés szabályozására és a légi irányítási tevékenység korszerűsítésére. De és ezt ki szeretném emelni a költségvetési intézményrendszerünk átalakításával kapcsolatos tevékenységeinkre is. Utóbbit illetően a teljes közúti és vízügyi igazgatás átszervezésével, profiltisztítással mintegy kétharmados még kimondani is alig merem , húszezer fős közalkalmazotti létszámcsökkentéssel elsőként tettünk az államháztartási reform végrehajtásával összefüggő nemegyszer fájdalmas, ezt önök el tudják képzelni , igen fájdalmas, gyakorlati lépéseket.
Tisztelt Országgyűlés! Végezetül engedjék meg, hogy megköszönjem az Országgyűlésnek és bizottságainak a munkáját, azt a munkát, amelyet ösztönző, segítő és nemegyszer bíráló módon végzett a mi tevékenységünkkel kapcsolatban. Még egyszer ezt szeretném megköszönni. Sokat segített, és kérem, hogy az éves költségvetési vitákban, mind az önök elé kerülő javaslatai megtárgyalásakor, kérem, hogy a jövőben is támogassák törekvéseinket.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)