Békesi László (MSZP)

1996. szeptember 17.

DR. BÉKESI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Illik a kérdésre válaszolni. Abban az esetben, hogyha a stabilizáció általános belső, végső felhasználáscsökkenéssel és nem egy szelektív, végső felhasználáscsökkenéssel ment volna végbe, abban az esetben a mélyhűtés és annak távlati veszélyei reálisak lennének. A szelekciónak az volt a lényege, hogy miközben egyensúlyt javít, aközben a forrásokat átcsoportosítja a végső fogyasztástól a beruházásra és felhalmozásra. Ez megtörtént, tisztelt képviselő úr. Méghozzá nem is akármilyen mértékben. 1995-ben a beruházások növekedése látványos. 1996 első felében kétségkívül van egy visszaesés, tudjuk, hogy a beruházási részarány még mindig kicsi, 21 százalék az összes felhasználásból. Egy-egy olyan ügy, mint például a Matáv 80 milliárdos beruházása mely átcsúszik a második félévre egy fél évet a beruházások egész folyamata szempontjából képes negatívan befolyásolni. De változott a szerkezet. Az export versenyképessége javult, dinamikája változatlanul nagy, az export-import közötti különbség amely alapvetően húzza a gazdaság fejlődését nagy. Bővült a lakásépítés, bővülnek az infrastrukturális beruházások. Mértékükkel egyikünk sem lehet elégedett. Egy nem stimmel. Az nem stimmel, hogy az egyensúlyjavítás automatikusan, általános restrikcióval járt együtt, és mélyhűtött állapotba hozta a gazdaságot.

Egy nem finanszírozható, nem fenntartható növekedést visszavetett. Ez igaz, ezt nem tagadja senki. Ezen a szerkezeti bázison azonban van esély a nagyobb növekedésre. Ezért nem lenne szabad feladni azt, amit elkezdtünk. Ezért mondjuk azt, hogy az út jó, a mértékekkel mindannyiunknak vannak bajai. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)