Orosz István (MSZP)

1996. szeptember 22.

DR. OROSZ ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Képviselőtársaim! Én azok közé a kormánypárti képviselők közé tartozom, aki még haza mer menni a választókörzetébe, már csak azért is, mert nekem van választókörzetem. (Derültség.) Félek tőle, hogy Torgyán képviselő úr zavarba jönne, ha neki kellene hazamenni választókörzetébe.

(18.50)

Mindezekhez, bocsánatot kérek, hadd mondok még valamit. Hosszú filippikáját hallgatva rájöttem arra, hogy Murphynek igaza van: csak a legnagyobb politikusok képesek valamiről úgy beszélni, hogy senki más ne értse. (Derültség.) Nyilvánvalóan az én felfogóképességemmel is baj van. Ennek megfelelően meg kell mondanom, hogy nem tudtam a tartalmára igazában odafigyelni, mert nyilván nehéz a felfogóképességem. De azokat a nyelvi újításokat azért figyeltem, amelyeket jó lenne, hogyha valamilyen formában tovább terjesztenénk, mondjuk az Akadémia nyelvtudományi bizottságához. Az egyik (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) ilyen a "véletlenségek", amely azon kívül, hogy hosszabb, mint az, hogy "véletlenek", nem tudom, hogy mennyivel jelent többet, de ezt nyilván Torgyán képviselő úr majd meg fogja magyarázni. Az az "értékállandóságok", amely megint nem tudom, hogy mennyiben más mint az "értékállóság", pontosabban nem teljesen azt jelenti. És miután Torgyán képviselő úr ezeket felváltva használta, gondolom, hogy ezt is elő kell terjeszteni majd az Akadémia nyelvtudományi bizottságához, (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) hogy a nagyok igazi tulajdonsága az, hogy nyelvújítóként is számításba jönnek. (Derültség.) Szóval, ez még egyszer megerősítette bennem azt, amit elöljáróban már megfogalmaztam: valóban egy klasszikus van ma a magyar parlamentben. (Derültség.) (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) Köszönöm.