Filló Pál (MSZP)
FILLÓ PÁL (MSZP): Elnök Úr! Igen tisztelt Képviselőtársaim! A teremben ülők, kevés képviselőtársam közül bizonyára sokan emlékeznek arra, hogy az elmúlt év decemberében, amikor vitattuk a foglalkoztatási törvény legutóbbi módosítását, ellenzéki képviselőtársaim közül jó néhányan felvetették azt, hogy a Munkaerő-piaci Alap létrehozása kapcsán, illetve annak önkormányzati jellegű irányítására képes lesz-e a kormány kidolgozni egy olyan javaslatot, amely valóban az érdekegyeztető felekkel együttesen és elfogadható módon rendezi ezt a kérdést. Éppen ezért nagy örömmel szeretném üdvözölni a javaslatot, hiszen úgy hiszem, hogy a hosszas előkészítő munka és a szociális partnerekkel való egyeztetés után végül is sikerült egy olyan javaslatot a tisztelt Ház elé benyújtani, amelyet támogatnak a szociális partnerek is, kivéve azt a néhány kitételt, amelyet miniszter úr is említett, és amelyre majd, azt hiszem, még a következő hetekben esetleg az érdekegyeztetés folyamán vissza lehet térni.
Kedves Képviselőtársaim! Az önkormányzati jellegű irányítás törvényi szabályainak megalkotásán túl kiterjed ez a javaslat a munkanélküliek passzív ellátórendszerének átalakítására is. Itt azt a szemléletbeli módosítást szeretném kiemelni, amely tulajdonképpen hosszú évek óta a fixen meghatározott összeghatár helyett a munkanélküliek ellátását a mindenkori nyugdíjminimumhoz köti, úgy hiszem, hogy hosszú távon ez működőképessé és elfogadhatóbbá fogja tenni a munkanélküli-ellátást. Gyakorlatilag a különbségek nem nőhetnek, és miután ez össze van igazítva a munkanélküliek jövedelempótló támogatásával, az a véleményem, hogy hosszú távon is működőképes rendszert fogunk tudni elfogadni, amennyiben a tisztelt Ház megszavazza ezt a módosító javaslatot.
Kedves Képviselőtársaim! Valamennyi terület részletezésére most nem szeretnék kitérni, gondolom, hogy ezt majd megteszik képviselőtársaim az általános vita során. Egy elemét szeretném, de talán a legfontosabb elemét ennek a javaslatnak kiemelni, az önkormányzati jellegű testület működésére, és ezzel összefüggésben a megyei munkaügyi tanácsok működését szabályzó javaslatokhoz kívánok hozzászólni. A módosítás szerint megszűnik az Országos Munkaerő-piaci Tanács, és a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek felhasználásával kapcsolatos jogosítványokat egy új, tripartit testület, a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete fogja gyakorolni.
A javaslat részletes szabályokat tartalmaz a Munkaerő-piaci Alap irányító testület megalakítására, tagjainak megbízására, illetőleg a megbízás megszűnésére vonatkozólag. Működésének objektivitását kívánja biztosítani a javaslat a tagok összeférhetetlenségének szabályozásával és a helyettesítési lehetőség kizárásával. A Munkaerő-piaci Alap irányításának változása nem érinti az Alap kincstárhoz történő kapcsolódását, az továbbra is elkülönített állami pénzalapként működik.
Jelentős érdemi változás viszont az, hogy a munkaügyi miniszter megosztja az alap feletti rendelkezési jogosítványait az alapot irányító tripartit szervvel, a Munkaerő-piaci Alap irányító testületével, amelyet rövidítve a törvényjavaslat MAT-nak nevez. Ez az új irányító testület dönt majd a foglalkoztatási, rehabilitációs alaprészek felosztási arányáról, a felosztás elveiről, központi foglalkoztatási, képzési és munkaerő-piaci programok indításáról, a Munkaerő-piaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításokról. Javaslatot tesz a Munkaerő-piaci Alap éves költségvetésére, rendszeresen értékeli az Alap pénzeszközeinek felhasználását, értékeli a munkanélküli-ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások, valamint a munkaerő-piaci szervezet ellenőrzése során szerzett tapasztalatokat, és ezek alapján intézkedéseket is kezdeményez. Véleményezi a kormány foglalkoztatási koncepciójának és irányelveinek tervezetét a munkanélküli-ellátásokra, foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a Munkaerő-piaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, továbbá a munkaügyi miniszter egyedi döntéseit, beszámoltathatja a munkaügyi tanácsokat. Nagy jelentőségű új jogosítványnak tartom, hogy a Munkaerő-piaci Alap irányító testülete fogadja el a jövőben a Munkaerő-piaci Alapnak a munkaerő-piaci helyzet befolyásolását szolgáló hároméves stratégiai programját.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Az alap zavarmentes működését elsősorban az érintettekre való tekintettel fontos garantálni. A törvényjavaslat oly módon teszi ezt, hogy amennyiben egyébként a MAT hatáskörébe tartozó, gazdálkodást érintő, alapvető döntéseket a testület az előírt határidőre nem hozza meg, vagy veszélyezteti a munkanélküli-ellátások kifizetésének biztonságát, úgy az adott kérdésben a munkaügyi miniszter dönthet.
(20.10)
Az új irányítás felállításával együttesen meg kell változtatnunk az eddigi, az Érdekegyeztető Tanácsra vonatkozó szabályokat is. A módosítás eredményeként megszűnik az Érdekegyeztető Tanácsnak a Munkaerő-piaci Alap költségvetésével és egyes alaprészekre történő felosztásával kapcsolatos feladata. A jogszabálytervezetekkel kapcsolatos véleményezési jogköre a jövőben csak a foglalkoztatást érintő törvénytervezetekre fog kiterjedni. Ugyanakkor az Érdekegyeztető Tanács jelentős szerepet kap a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének megalakításában, valamint az ellenőrzés tekintetében is.
Kedves Képviselőtársaim! A javaslat módosítja a megyei, fővárosi munkaügyi tanácsok megalakulására, működésére vonatkozó szabályokat is. A munkaügyi tanácsok összetételét a Munkaerő-piaci Alap irányító testületének összetételével összehangolva állapítja meg. Ennek eredményeként a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek felhasználására vonatkozó kérdések eldöntésében mind az országos, mind pedig a megyei szinten az országos munkaadói, illetve a munkavállalói szövetségek képviselői vesznek részt. A jelenlegi szabályozáshoz képest változást jelent a tagok számának korlátozása, valamint az, hogy részvételükre a munkaügyi tanács munkájában a jövőben nem automatikusan, hanem jelölés, illetve választás alapján kerül majd sor.
Kedves Képviselőtársaim! A jogszabály a munkaügyi tanács jogosítványait arra figyelemmel módosítja, hogy a Munkaerő-piaci Alap több alaprészből áll, és nem csupán foglalkoztatási, hanem rehabilitációs és a szakképzési alaprészben is elkülöníthető a megyei, fővárosi munkaügyi központok által felhasználható pénzügyi keret. Attól függően, hogy e pénzügyi keret elkülönítése a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási, rehabilitációs vagy szakképzési alaprészén belül történik, a munkaügyi tanácsokat különböző jogosítványok illetik majd meg. A szakképzési alaprésszel kapcsolatos jogok tekintetében lehetőséget biztosít a munkaügyi tanácsoknak arra, hogy azokat az általa létrehozott szakképzési bizottság útján gyakorolja.
Kedves Képviselőtársaim! A Munkaerő-piaci Alap önkormányzati jellegű irányításával nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak a társadalmi partnerek, a munkaerő-piaci folyamatoknak az alap pénzeszközeivel történő gazdálkodásnak a befolyásolására, valamint arra, hogy nagyobb áttekintésük legyen a munkaerő-piaci intézményrendszer egészéről.
Közelebb kerül hát a döntés joga azokhoz, akik a forrásokat megteremtik a működéshez. Ezért bízom a javaslat kedvező fogadtatásában. Mindezek alapján magam és a szocialista frakció nevében támogatom a javaslatot, és azt képviselőtársaimnak is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)