Balsay István (Fidesz)
BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítása kapcsán képviselőtársaink foglalkoztak azzal, hogy e törvénymódosításnak az időszerűségét, az okait mi jellemzi. Én ezekre nem kívánok most külön kitérni, de szeretném én is jelezni, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt a hatásvizsgálatot egyes területeken rendkívüli módon hiányolja, valamint azt is hiányoljuk, hogy különösen a tartósan munkanélküliek helyzetében milyen változásokat fog okozni, hozni ez a törvény, és azt is a törvény megalkotásánál, a módosító javaslatoknál nyomatékkal szeretnénk figyelembe venni, hogy romlottak sajnos a fiatalok első munkahelyre való bejutásának a lehetőségei.
Mégis azt mondjuk különös tekintettel a munkaügyi szervezeteket érintő részek vonatkozásában , hogy ez a módosítás számos, a gyakorlat során felvetődött probléma megoldását célozza. A törvény eredeti koncepciója megtartásának az igyekezetével. A törvényi szabályozás feltételei megértek az elmúlt időszakban. Pozitívnak tartjuk a Munkaerő-piaci Alap önkormányzati irányításának korábbiaknál pontosabb szabályozását még akkor is, hogyha valóban, jelen állapotában inkább az önkormányzatiságnak a deklarálását látjuk. Reméljük, hogy a végrehajtásban és a gyakorlatban markánsabb erőfeszítések történnek az önkormányzatiság kibontására.
Vitathatónak tartjuk azt, hogy az új irányító testület jogosítványainak olyan meghatározását, amelyek szerint az erős állam, a kormány, a miniszter ellenőrző-korrigáló funkciója korábban gyakran igen erős veszélye volt annak, hogy döntésképtelenség esetén hónapokra befagytak az alap pénzeszközei és ezzel a testületi munka, a helyi támogatások lehetősége is. Kétségtelen azonban, hogy az állami ellenőrzés, az alap kézbentartása kényes egyensúlyt kíván, és erre majd a végrehajtás során oda kell figyelni, tekintettel arra, hogy forrásai döntően a munkaadók és a munkavállalók befizetéseiből adódnak, és reméljük, hogy ennek megfelelően a munkaadók és munkavállalók képviselői az irányító testületben nyilván határozottan eszerint reagálnak majd.
Lényegesnek tartjuk, hogy a törvénymódosítás érinti a közigazgatási reformhoz kapcsolódva a munkaügyi szervezet felépítését és működését is. Bizonyára és jelezzük, hogy egyúttal a törvénymódosításban e kérdésben több nem nagyon fért bele a részleteket, amelyek nagyon kemény kérdéseket kell hogy megoldjanak, nyilván törvényi felhatalmazás alapján a minisztérium, a miniszter külön fogja szabályozni. Szerettük volna ennek is egy-két vetületét látni, de lehetséges, hogy ez a közigazgatási reformhoz kapcsolódik majd. Mindenesetre a törvény benyújtásával egyidőben jó lett volna ebből többet látni.
A szervezetet érintő változások problémás csomópontjait az alábbiakban látom. A munkaügyi központok és a munkaügyi biztonsági és munkaügyi felügyelőségek összevonása rengeteg hatásköri, finanszírozási, felelősségi kérdést vet fel, és ez nyilvánvalóan csökkenteni fogja legalábbis a kezdeti időszakban az ellenőrzés hatékonyságának elvárt gyors javulását. Megfigyelhető a szervezetekben a bizonytalanság a hatósági és szolgáltatási jellegű feladatok elválaszthatóságát tekintve, ennek konkrétumait illetően. Megállapítható az is, hogy a szolgáltatási jellegű tevékenységek erősítése nagyon kemény anyagi konzekvenciákkal járó kérdés.
A szervezet a mai anyagi kondíciókkal megítélésem szerint nem tud lényeges előrelépést elérni ezen a munkáknak egyébként valóban meghatározó pontjain. Több megyei szervezet ez év májusától olyan abszolút takarékossági szükségintézkedés-csomagot volt kénytelen bevezetni tájékozódásom szerint , ami mellett a szolgáltatások fejlesztésének kitűzött célja nyilvánvalóan legfeljebb jól hangzó álom lehet. Hasonló intézkedésekről szinte majdnem minden megyéből beszámolhattunk, illetve hallhattunk.
Lényeges vonása a törvénymódosításnak, hogy aktualizálja a járadékminimumokat és a járadékfolyósítási időszakokat. Alapvetően úgy gondolom, hogy az infláció nyomása miatt. Továbbra is súlyos problémának látom, én ezt már 1991-től kezdve mondom, hogy a foglalkoztatási törvényben sajátosan keverednek a foglalkoztatáspolitikai, szociálpolitikai, társadalom- és egészségbiztosítási elemek. Most sem kerül sor e törvénymódosítás során ezek komplex áttekintésére, az egyes szervezetek és intézmények hatáskörének, feladatainak tisztázására, összehangolására, hogy csak egy példát említsek meg: a jövedelempótló támogatáson lévő munkanélküliek kezelése önkormányzati, szociális vagy foglalkoztatási feladat? Úgy gondolom, hogy mindegyik. Ezek pontosítására azonban időt kellett volna már keríteni. Vagy egy másik példa: az egészségi állapotát tekintve munkára képtelen munkanélküli legalább 20 százalék az arányuk , ez egyedül foglalkoztatási probléma? Úgy gondolom, hogy nem.
Hiányolom továbbra is, hogy a törvénytervezet, törvénymódosítás-tervezet nem végez egy generális hangsúlyváltást a munkanélküliséget kezelő támogatásokról az azt megelőző eszközök irányába. Erről többen beszéltek. Én azonban ennek hangsúlyt szeretnék adni. Ma döntően és jelenleg is állapotkezelésre vonatkozó lehetőségek vannak.
Megítélésem szerint döntően megelőző eszközökkel kellene akadályoznunk vagy legalábbis erre törekedni a munkanélküliség kialakulását. A törvény tartalmaz ilyen új elemeket szerencsére, de én nem tartanám elképzelhetetlennek azt sem ma, hogy ezek kerüljenek túlsúlyba a támogatási lehetőségek között.
Jelentősen változtatható megítélésem szerint a közmunkák eredményessége. Szükséges lenne, hogy a már jól kialakult önkormányzati munkaerő-piaci szervezet együttműködésben az e célra elhatárolt támogatásokat szélesebb anyagi-eszmei körben adhassa át. Ma gyakorlatilag a bér és terhei és kisebb munkaeszközök támogathatók a kormány részéről beruházási javak, például több település kiszolgálására szállítóeszköz sajnos nem. Ez egy példa volt.
Fontosnak tartom, hogy a munka és a munkanélküliség bonyolult világában pontos szabályozás rögzítse az állami szerepvállalás irányait, arányait, a jogviszonyok alanyainak jogait és kötelességeit, a munkamegosztás szabályait. E szabályozásnak több szinten kell megvalósulnia, indokolt lenne a törvény végrehajtásának fontosabb esetleg több tárcát is érintő szabályait kormányrendeletben már most jelezni, és a későbbiekben meghatározni.
(20.50)
Néhány általános, de konkrétabb észrevétel. Felvetődik egyes szakaszok olvasásánál, hogy a MAT, illetve a megyei munkaügyi tanácsok tagjainak megbízásakor a miniszter, illetve a központ igazgatója érdemi vagy formális jogosítvánnyal rendelkezik-e. Magyarul, ki dönt a tagok személyéről, a jelölés, kijelölés joga a szövetségeknél csak sejteti a jogosítványokat. Egy másik esetben kiérleletlen, spontán ötletnek tűnik a munkanélküli személy vállalkozásához pályázat alapján nyújtható támogatás lehetősége. Egyrészt amiatt, hogy mibenléte, feltételei nincsenek meghatározva, másrészt amiatt is, hogy egy másik szakasz változatlanul tartalmazza a munkanélküliek vállalkozóvá válása elősegítésére a meghatározott négy támogatási formát.
Aggályosnak tartom annak a megfogalmazását, hogy meghatározott támogatás nyújtása esetén a MüM, illetve a megyei központ mellett külön nevesítetten a kirendeltség is köthet megállapodást, mivel a kirendeltség egyébként is a központ része, szerződéskötési lehetőségével a helyi sajátosságok és a felelősség mérlegelése mellett az érintett központ igazgatója döntsön. Vélemény szerint a felelősség, a vállalt felelősség alapján ez lenne a helyes.
Félreérthető megfogalmazás miatt a munkanélküli-járadék mértékének felső határa félreérthető. A nyugdíjminimum kétszereséről vagy a nyugdíjminimum 90 százalékának a kétszereséről van szó? Gondolom, hogy ezt rövid úton a minisztérium vezetőivel tisztázni lehet.
Ellentmondásos a munkaügyi központba integrált munkaügyi biztonsági, munkaügyi felügyelőség vezetőjének besorolása, jelenleg magasabb besorolása van, mint a munkaügyi központ igazgatóhelyettesének. A munkaügyi központ feladatai között határozza meg rehabilitációs munkacsoport létrehozását és működését.
Mindezt a megváltozott munkaképességek foglalkoztatási rehabilitációjának elősegítése érdekében, gondolom én. Ez olyan jelentős új feladat, ami komoly erőforrást és felkészülést igényel. A tervezet utal arra, hogy a szakmai részletek nem tisztázottak a munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek, illetve a munkaügyi központok összeolvadása tekintetében.
Egyrészről a munkaügyi központon belül képzeli a szervezetet, ugyanakkor gyakorlatilag a munkaügyi központ igazgatójának néhány formális jogosítványát leszámítva, szinte teljes önállóságot kíván részére biztosítani. A viták elkerülése érdekében előre tisztázni szükséges ezt.
Hadd emeljek még ki az idő rövidsége és előrehaladottsága miatt néhány általános kérdést, amely a gazdasági, pénzügyi és számviteli felelősségre tartozó kérdések esetében jogtechnikai, szervezéstechnikai kérdésként kívánnak szabályozni a törvénytervezetben.
A Munkaerő-piaci Alap kezelése és felhasználása szempontjából ugyanis a megyei központban az azért felelősséggel tartozó szempontjait is érvényesíteni kell, másként fogalmazva jogtechnikailag az a célszerű, ha a kirendeltség mint első fokú hatóság önálló, és saját hatáskörében dönt, a központ pedig a másodfokú hatóság. Mivel azonban a munkaügyi központ speciális feladatokat ellátó hatóság egy-egy kirendeltségi aktussal, támogatás eszközeivel például, jelentős pénzeszközökről döntenek. E döntés felelőssége a pénzfelhasználás és elszámolás tekintetében, úgy gondolom, hogy az igazgatót terheli, és ezt tartom helyesnek.
Szeretném jelezni azt is, hogy a törvénymódosításból nem derül ki világosan legalábbis számomra nem tisztázott a munkavédelmi területre vonatkozó másodfokú jogkör telepítésének a helye.
Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! A törvénymódosítás további jelentős feladatokat ad a megyei munkaügyi központok részére, amelyek másodfokú hatósági feladatok, rehabilitációs munkacsoport és feladatok, munkabiztonsági, munkaügyi feladatok. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet mindezen feladatok gazdasági, személyi, tárgyi feltételeire, amelyek biztosítása nélkül elég nehéz a törvény végrehajtását konzekvensen megkövetelni.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt további hozzászólásokkal és várhatóan módosító javaslatokkal segíti, hogy ez a nagyon fontos törvény valóban a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról, a jelenlegi állapotból egy pozitív irányuló elmozdulást eredményezzen. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)