Szájer József (Fidesz)
DR. SZÁJER JÓZSEF (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt heti vitanapon sok szó esett a korrupcióról. A Fidesznek a véleménye világos volt. Orbán Viktor elmondta, hogy komoly a veszély, hogy tisztességes versenyre épülő piacgazdaság helyett akarva-akaratlanul maffia-piacgazdaságot épít ki a jelenlegi kormány.
(15.20)
A miniszterelnök zárszavában erre indulatosan reagált, és konkrétumokat követelt. Mivel a miniszterelnöki zárszóban megfogalmazott visszautasításokra nem volt módunk válaszolni, ezért a Fidesz e heti parlamenti hozzászólásaival és kérdéseivel szembesíteni fogja a kormányt azokkal a korrupciós konkrétumokkal, amelyeket Horn Gyula követelt. Ilyen a Q8-nak az ügye, a Budapest Banknak az ügye, a privatizációs visszaélések az önkormányzatok kártalanítása kapcsán, de ilyen az összeférhetetlenségnek az ügye is. Közös az ilyen esetekben, hogy a szálak valamennyi esetben végső soron a politikához vezetnek.
Tisztelt Ház! Ha egy képviselő, egy politikus egyben valamely fontos gazdasági életbeli posztot is betölt, az könnyen korrupcióhoz vezethet. A két állás egyidejű betöltésekor nem lehet ugyanis elválasztani egymástól azt, hogyha az illető tesz valamit, azt a választópolgárok képviseletében vagy cége önérdekében teszi-e.
Senki sem szolgálhat két urat egyszerre. Ezért aztán a Képviselőház tekintélyének megőrzésére és a korrupció megelőzésére a polgári demokráciák szigorú szabályokat fogadtak el a képviselők összeférhetetlenségéről.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt a képviselői összeférhetetlenség kérdését a demokrácia tisztasága kulcskérdésének tekinti. Ezért is bombázzuk immár a második kormánytöbbséget javaslatunkkal, hogy szüntesse meg azt a helyzetet, amelyben a képviselők gazdasági lobbyérdekek alapján hozhatnak nagy jelentőségű politikai döntéseket.
A Fidesz annak híve, hogy a országgyűlési képviselők csak a választóikat és pártjaikat képviseljék a parlamentben. A Fidesz szerint a képviselő se magán-, se állami cégben ne tölthessen be vezető pozíciót parlamenti mandátuma tartamára. Nem tartható az a gyakorlat, hogy vezető kormánypárti képviselők, leváltott és lemondott miniszterek stratégiai jelentőségű állami cégek vezetői, igazgatótanácsi tagjai legyenek, s busás pluszjövedelem fejében politikai befolyásukat kiárusítsák a köz kárára.
1994-ben a választásoknak nekivágó mai koalíciós pártok, az MSZP és az SZDSZ a tiszta közélet jelszavát tűzte zászlajára. Mivel az előző ciklusban az ellenzéki MSZP és az SZDSZ maga terjesztett be törvényjavaslatot 1993-ban, a képviselők gazdasági érdekeltségeinek nyilvánosságra hozataláról, s nem győzte lépten-nyomon az akkori kormány klienspolitikáját ostorozni. A naivabb választópolgárok azt gondolhatták, hogy e pártok hatalomra kerülésével tisztességesen rendezni fogják a kérdést.
A képviselők gazdasági életbeli pozíciói szigorú összeférhetetlenség sürgős szabályozásának terve helyet kapott az MSZP és az SZDSZ koalíciós megállapodásában és a kormányprogramban is. 1994 szeptemberében maga a miniszterelnök beszélt erről indulatosan, hadd idézzem: "Hadd említsek néhány olyan jelenséget, amely idegesíti az embereket, és rontja a társadalmi közéletet, hangulatot. Elfogadhatatlan a törvényhozói és az állami vállalati tisztségeknek az összefonódása. Ezért a kormánykoalíció rövidesen az Országgyűlés elé terjeszti, hogy melyek azok a vállalati, közéleti tisztségek, amelyek nem férnek össze a parlamenti képviselőséggel."
Azóta számos javaslat született, közöttük a múlt héten előterjesztett Bihari-féle is, de két évvel a kormányfő és a koalíciós megállapodás után még mindig nincs törvény a képviselők gazdasági összeférhetetlenségéről. Akkoriban a Fidesz benyújtotta saját szigorú javaslatát, amit az MSZP-s többség még csak a parlament napirendjére sem volt hajlandó tűzni.
Az idő előrehaladtával természetesen egy ilyen törvény elfogadása egyre több kormánypárti érdeket érint. Egy ilyen törvény nyilván akadályozná a kormány négyéves gazdaságiklientúra-építési tervének sikerét. Két év után ma már világos a Horn-kormány és parlamenti többsége az időhúzásra játszik. Ezt igazolja az MSZP-s terv is, hogyha lenne is ilyen törvény, az már csak a '98ban megválasztott képviselőkre vonatkozhatna.
Tisztelt Képviselőtársaim! Hogyan képesek önök a korrupcióellenes harcról papolni, s tisztességes magatartást elvárni a polgároktól, amikor még a saját ügyeikre sem tudnak négy év ígérgetése ellenére egy egyszerű szabályt elfogadni?
Tisztelt Ház! Sajnos, ma már biztos, hogy egy valódi, tiszta helyzetet teremtő, szigorú összeférhetetlenségi törvényre a magyar választóknak még további két évet várniuk kell. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)