Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminiszteri államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban engedjék meg, hogy kiemeljem a benyújtott törvényjavaslat címét, eszerint nem pótköltségvetési, hanem az 1996. évi költségvetési törvényt módosító törvényjavaslat fekszik az önök asztalán.
Az államháztartásról szóló 1992-es XXXVIII-as törvénynek a '95. évi CV-ös törvénnyel módosított szövege két esetben teszi kötelezővé a kormány számára pótköltségvetési törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztését. Az egyik ilyen kötelesség akkor keletkezik, ha év közben a körülmények olyan módon változnak meg, hogy ezek a központi költségvetés-tervezet egyenlegét tartósan és jelentősen veszélyeztetik. A másik esetben pedig akkor van pótköltségvetési törvényjavaslat benyújtási kötelezettség, ha a költségvetésben megállapított források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére.
Tekintve azt, hogy az eredetileg jóváhagyott államháztartási hiányt a jelen javaslat nem módosítja sőt ténylegesen ennél kedvezőbb egyensúlyi helyzet várható , a pótköltségvetési törvényjavaslat előterjesztési kötelezettségének nincs meg az államháztartási törvényben meghatározott törvényi előfeltétele. Folytatva a vonatkozó államháztartási törvényelőírásokra hivatkozást, azt is meg kell említeni, hogy e törvény 41. § (4) bekezdése kimondja, hogy, idézem: "Ha a költségvetési törvény módosítását nem az említett okok miatt kezdeményezik, a törvényjavaslat nem minősül pótköltségvetési törvényjavaslatnak, illetve hatálybalépés esetén pótköltségvetési törvénynek." A törvényi előírások összefüggéseiből tehát egyértelműen következik, hogy a pénzügyi folyamatok változásai csupán a költségvetési törvény módosítását teszik szükségessé.
Engedjék meg, hogy előző állításom bizonyításaként röviden tájékoztassam önöket arról, hogy a központi költségvetés augusztus végi privatizációs és egyszeri bevételekkel korrigált hiánya közel 121 milliárd forint volt, a jóváhagyott 232,9 milliárd forintos éves deficit 52 százaléka.
A központi költségvetés pénzügyi folyamatai tehát megfelelően alakultak, s ezért a társadalombiztosítási alapok pótköltségvetési javaslatának közeli benyújtása ellenére továbbra is tarthatónak ítéljük az államháztartás egészére célul kitűzött GDP 4 százalékát nem meghaladó hiányt.
Tisztelt Ház! Jelen javaslattal különböző okokból szükségessé vált módosítások összevont, egybeni előterjesztéséről van szó. A költségvetési törvényt módosító javaslatok három fő csoportra oszthatók. Először: a kormánynak kezdeményeznie kellett a költségvetési törvény elfogadása után született parlamenti döntések költségvetési kihatásainak jóváhagyását. Másodszor: nyilvánvalóan szükség van parlamenti döntésre az 1995-96. évi magas privatizációs bevételekből származó kamatmegtakarítás felhasználásához. Harmadszor: a folyamatok tényleges alakulása számos esetben tesz indokolttá bizonyos korrekciókat.
Tisztelt Ház! Az első csoportba tartozó, az Országgyűlés döntéseiből fakadó módosítási javaslatok közül a következőket emelem ki. Először: a kormány az önök asztalára letett javaslatában kezdeményezte a Magyar Rádió és a Magyar Televízió részvénytársasággá alakulása kapcsán a működést segítő pénzügyi feltételek átrendezését, módosítását, valamint a részvénytársasággá alakulás időpontjáig esetlegesen nem rendezett, a tulajdonos közalapítványok által sem átvállalt terhek, tartozások a Magyar Rádió, illetve Magyar Televízió ingatlanvagyonából történő rendezését. Emellett a javaslat tartalmazza, hogy a szociális okokból biztosított előfizetési kedvezményezettség megtartása érdekében a szociálisan rászorulók helyett az előfizetési díjat részben vállalja a központi költségvetés.
Másodszor: a közgyógyellátási jogosultság törvényi kibővítése miatt szükségessé válik ötmilliárd forint összegű többlettámogatás elfogadása, melyből javasoljuk, hogy 260 millió forint az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére kerüljön kiutalásra.
Harmadszor: az Alkotmánybíróság állásfoglalása alapján született, a személyi szám használatával összefüggő döntés végrehajtására hárommilliárd forint összegű többlettámogatási igény jóváhagyását kérjük.
(16.50)
Negyedszer: az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásával összefüggésben a determinációk bizonytalan megítélhetősége miatt kezdeményeztük egy új, automatizmust jelentő előirányzatnak a jóváhagyását.
Tisztelt Ház! Az 1995-96. évi privatizációs bevételekből származó 1996. évi kamatmegtakarítás nyomán realizálódó mintegy 23 milliárd forintból közvetlen költségvetési többletkiadásként mintegy 10 milliárd forint elköltését javasoljuk. Ennek részeként indítványozzuk a gazdaságfejlesztési célelőirányzat forrásainak 2 milliárd forintos bővítését, az M3-as autópálya építéséhez 1,5 milliárd forint, a vízkárelhárítási célokra 1,2 milliárd forint biztosítását.
Kezdeményezzük az államháztartási reform felgyorsítása érdekében fontos egészségügy-fejlesztési koncepció programjainak a külön támogatását. Ennek keretében olyan célokhoz javasolunk forrást biztosítani, mint az egészségügyi struktúra átalakítása miatt szükséges képzések, átképzések támogatása, a háziorvosi és a házi gyermekorvosi munkahelyek létrehozása, feltételeinek korszerűsítése.
Indokolt ezeken túlmenően többlet pénzügyi lehetőséget teremteni a kórházi ápolást kiváltó otthoni szakápolás feltételeinek kialakítására, az Országos Mentőszolgálat struktúrájának átalakítására, az egészségügyi nyugdíjpénztárak támogatására.
A javaslat szerint új források segítenék a nyugdíjreform technikai feltételeinek a megteremtését, a felsőoktatási és kulturális intézmények korszerűsítését, és a közmunkák céljait szolgáló programok elindítását is.
A privatizációs kamatmegtakarítás másik része a Magyar Nemzeti Bank refinanszírozási hitelezésén keresztül szolgálja a gazdaságfejlesztési célokat. Ez azokat az intézményeket MBFB, Eximbank, Pénzintézeti Központ erősíti, amelyek közvetlenül képesek a vállalkozások export- és beruházási tevékenysége ilyen célú képzőellátásának javítására.
Tisztelt Ház! A harmadik csoportba tartozó egyéb módosító javaslatokból négy témát kívánok kiemelni.
Először: Az agrárgazdasági jóváhagyott támogatásból az első félévben a keret közel kétharmada felhasználásra került. Augusztus végére pedig az előirányzat 85 százalékát már folyósította a központi költségvetés. Különösen éles feszültség jelentkezett a mezőgazdasági, élelmiszeripari exporttámogatások körében, minthogy az éves 32,3 milliárd forintból mindössze 1,5 milliárd forint maradt a hátralévő négy hónapra.
Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek '96 évi szintje az előrejelzések szerint eléri, sőt meghaladja a múlt évi rekord szintet, így elengedhetetlen az exporttámogatás ösztönzéséhez mintegy 7 milliárd forintos támogatástöbblet biztosítása még amellett is, hogy sor kerül belső átcsoportosításokra is.
Másodszor: A Magyar Nemzeti Bank nettó devizatartozásának csökkenése, a nemzetgazdaságban jelentkező többletlikviditás semlegesítését szolgáló monetáris politikai lépések és különösen a kincstári egységes számla privatizációs bevételek miatti év eleji tartósan magas állományára a központi költségvetésnek fizetett nagyösszegű többletkamat-teher miatt a Magyar Nemzeti Bank '96-ban várhatóan technikai értelemben veszteségessé válna. Ennek ellensúlyozására, a jegybankról szóló törvénnyel összhangban, a költségvetésnek támogatást kell nyújtania a jegybank részére. Ennek a támogatásnak a költségvetési törvényi lehetőségét teremti meg a törvényjavaslat második szakasza. Meg kell jegyezni, hogy a támogatás fedezetét a kincstári egységes száma eredeti költségvetésben nem szereplő, MNB-től származó többletkamat-bevétele, illetve néhány más MNB-befizetés várhatóan fedezni fogja.
Harmadszor: Az ÁPV Rt.-vel kapcsolatban csak nagyon röviden szeretnék rámutatni néhány fontos motívumra. Az 1996. évi költségvetési törvény 8. §-ának (2) és (3) bekezdése tartalmazza az ÁPV Rt. tevékenységéhez kapcsolódó előírásokat. A költségvetés előkészítésének időszakában a '95. évi privatizáció végső eredményei és ennek hatása az ÁPV Rt. '96. évi bevételeire-kiadásaira és költségvetési kapcsolataira még nem voltak egyértelműek. A nagy értékű, elsősorban az energiaszektorhoz kapcsolódó privatizációs szerződések az év utolsó hónapjaiban realizálódtak, így jelentősen befolyásolták a '96ban értékesítésre kerülő vagyont és a hozzákapcsolódó bevételeket.
A törvénymódosítás ezen alapjában megváltozott feltételekben kíván eleget tenni úgy, hogy elsősorban az ÁPV Rt. azon kiadásait módosítja, melyek valamilyen törvényi kötelezettség végrehajtásával kapcsolatosak, továbbá a megnövekedett feladatok elvégzése miatt szükségesek. A későbbi kötelezettségek fedezésére javasolt tartalékképzés jelenleg a kincstári számlára visszacsatolt pénzelhelyezést jelent, az összeg esetleges felhasználásáról a tényleges igények függvényében a privatizációért felelős és a pénzügyminiszter együttesen döntene. Végül a törvényjavaslat természetszerűen tartalmazza a költségvetési intézmények Érdekegyeztető Tanácsában született bérmegállapodás végrehajtására a szeptemberi tárgyalásokon vállalt kiegészítő kormányzati intézkedések megtételéhez szükséges felhatalmazásokat.
Tisztelt Ház! Kérem önöket, hogy a módosító törvényjavaslatot megvitatni, és azt az esetleges szükséges korrekciókat követően elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)