Soós Győző (MSZP)

1996. szeptember 22.

SOÓS GYŐZŐ (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Elnézést kérek, úgy gondoltam, hogy nem én vagyok az első felszólaló. Jelenleg, illetve folyamatosan három, költségvetéssel kapcsolatos törvénytervezetet is tárgyal a Ház. Folyamatban van a 95. évi zárszámadás tárgyalása, szeptember 30-a után elkezdjük a 97. évi költségvetési törvény tárgyalását, és most előttünk van egy módosítás a 96-os költségvetési törvényre. Bőven van tehát lehetőségünk arra, hogy különféle gazdaságpolitikai, makrogazdasági folyamatokkal foglalkozzunk, és ha ehhez még hozzáveszem az elmúlt heti vitanapot a kormány kétéves munkájáról, akkor igencsak volt lehetőség gazdaságpolitikai elemzésekre. Bár azért hozzá kell tenni, hogy ez a költségvetési törvénymódosítás nem annyira a makrogazdasági folyamatokról szól, hanem bizonyos feladatoknak, törvényből fakadó kötelezettségeknek, magunk vállalta kötelezettségeknek és egyéb változtatásoknak a költségvetésen való keresztülvezetését.

A pénzügyminisztériumi államtitkár úr előadásában elmondotta, hogy nem pótköltségvetésről van szó. Én úgy érzem, szükségét érzem annak, hogy ismételten hangsúlyozzam, hogy szó nincs pótköltségvetésről. Nagyon szépen elhangzott a Ház előtt, hogy milyen esetekben kell pótköltségvetést készíteni és benyújtani. Volt benne részünk bőven, tehát nagyon jól tudjuk, hogy mi az a pótköltségvetés. Most a költségvetési törvény módosításáról van szó. Szeretném emlékeztetni képviselőtársaimat arra, hogy a költségvetési törvény módosítása után is a vállalt kötelezettségünk, tehát az, hogy az államháztartás összesített hiánya ne haladja meg a GDP négy százalékát, ez teljesülni fog. Nincs veszélyeztetve tehát az egyensúly, nincs veszélyeztetve a stabilitás ezzel a költségvetési törvénymódosítással. Arról van azonban szó, hogy a központi költségvetésnek az egyenlege a tervezettnél, a vártnál kedvezőbben alakul, ha a számoknak hinni lehet, azért úgy nagyjából hinni lehet, ez körülbelül 35 milliárd forint javulás lesz az előzetes tervhez képest.

Ugyanakkor nagyon sajnálatos és nagyon nagy aggodalomra ad okot az, hogy a társadalombiztosítások költségvetése most már nem tartható kézben, legalábbis a parlament kezében nem tartható. Igazából nincs rá hatásunk. Mi elfogadtuk a társadalombiztosítások költségvetését 17,8 milliárd forintos hiánnyal, és most az előrejelzések szerint ez a hiány meg fogja haladni az 50 milliárd forintot. Azt hiszem, ez a folyamat az, amit nagyon sürgősen a parlamentnek rendeznie kell. Egy olyan kérdés van itt előttünk, amit meg kell oldani, mert különben az egész államháztartásnak a folyamatai, egyenlege nehezen tartható. A jelen módosítás többletbevételekkel számol, és ebből bizonyos többletkiadásokra nyújt lehetőséget.

Végül is mint ahogy az expozéban is elhangzott három fő csoportra oszthatók ezek a módosítások. Vannak bizonyos törvényi módosítások, amelyek a parlamentre kötelezettséget hárítanak, hiszen valahogy biztosítani kell annak a pénzügyi fedezetét. Van egy olyan csoport, amelyre mi vállaltunk parlamenti döntéssel kötelezettséget, hiszen mindenki előtt emlékezetes, hogy a privatizációs többletmegtakarítások körül mekkora vita dúlt. Nagyon helyesen döntött akkor most már azt hiszem, sokan belátják, akik nem úgy döntöttek, azok is helyesen döntött a parlament akkor úgy, hogy a privatizációs bevételeket adósságtörlesztésre kell fordítani. Ellenben helyesen döntött a parlament és utána a kormány arról is, hogy az ebből adódó kamatmegtakarításokat viszont meghatározott célokra kell fordítani. Vannak aztán úgynevezett én egyébnek nevezném az életből fakadó kötelezettségek, módosítási kötelezettségek.

Néhány dolgot szeretnék kiragadni. A média körül elég komoly háborúk dúlnak, de ennek pénzügyi vonatkozásai is vannak. Van egy technikai módosítás, előirányzat-átcsoportosítás ez igazából nem lényeges. Ellenben nagyon lényeges az ORTT, vagyis az Országos Rádió és Televízió Testület, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió Közalapítványok működési feltételeinek a megteremtése. Ez az előfizetői díjbevételből történik. Nagyon fontos és szeretném kihangsúlyozni a közgyógyellátás ügyét. A parlament módosította a közgyógyellátási jogosultságot, mégpedig kedvezően. Az állampolgárokra nézve kedvezően, hiszen nőtt a jogosultak köre. Tudjuk mindnyájan, hogy ma már ki juthat közgyógyellátáshoz: akinek az összes gyógyszerköltsége meghaladja a minimális nyugdíj 10 százalékát, illetve az egy főre eső jövedelem nem haladja azt meg, kivéve, ha egyedülálló. Ilyen formában sokkal több személy juthat közgyógyellátáshoz, ennek viszont csak az idei többletköltsége 5 milliárd forint. Ez a költségvetési törvénymódosítás erre fedezetet nyújt.

Mi hoztuk a törvényt, a személyi szám módosítását, igaz, hogy alkotmánybírósági kényszer hatása alatt hoztuk ezt a törvényt. Mi tudtuk akkor is, hogy nagyon sokba fog kerülni a három új azonosító jel bevezetése: az adóazonosító, a társadalombiztosítási azonosító jel közismert nevén taj-szám és a személyi azonosítónak a megalkotása és bevezetése. Igen, sokba kerül, 3 milliárd forintba kerül, de ezt is meg kell oldanunk.

Nagyobb vitákat vált már ki a másik csoportba tartozó módosító indítványok köre, vagyis a privatizációs többletbevétel kamatmegtakarításának a felhasználása. Erre a parlamenti döntés után kormánydöntés is született, kormányhatározat, és ebben meghatározta a kormány a különféle célokat, természetesen egyezően a parlamenti döntéssel. Így a gazdaságélénkítés, infrastruktúra-fejlesztés, államháztartási reformok támogatása, és bekerült még a közmunka-foglalkoztatás hatékonyságának a rendezése is. Elég sok kritika éri a sajtóban is már a módosítási csomagnak azt a részét, amely a gazdaságélénkítésre szánt pénzről rendelkezik. Megítélésem, és az egész MSZP-frakció megítélése szerint is nagyon kevés ez a pénz. Kényszerhelyzetben vagyunk, pillanatnyilag erre ennyi telik. Itt, ugye, 500 millió forint kamattámogatásról és 2 milliárd forint pályázati rendszerben megítélendő támogatásról van szó. Valóban nem sok pénz, de ha erre van lehetőség, akkor eddig nyújtózhatunk, eddig ért a takarónk.

Igen kedvezőnek ítéljük az M3-as autópálya építésének gyorsítására fordítandó 1,5 milliárd forint többletet. Ezzel valóban úgy néz ki, hogy talán teljesülhet az a a talánt egy kicsit helyesbíteném, hogy mindnyájunk kívánsága teljesüljön az a terv, hogy '98-ig az első szakasz megépüljön Füzesabonyig. Ez az észak-keleti régió felzárkóztatásában igen fontos.

Nagyon keveset fordítottunk árvízvédelemre az elmúlt években, évtizedekben. Itt egyes szakértők, szakemberek iszonyatos nagy számokról beszélnek. Ebben a költségvetési törvénymódosításban ennek csak töredéke pótolható, alig több mint 1 milliárd, 1,2 milliárd forint. És a vízkárelhárítás, aminek a munkái megindultak, és az esős időjárás miatt nagyon nehezen haladnak.

Állandó, természetesen állandó politikai vitatéma a reformok kérdésköre. Sokan megfogalmazzák, hogy a különféle rendszerekből, az elosztórendszerekből pénzt kíván kivonni az állam. Igazából ez nincs így, hiszen csak hatékonyabbá szeretnénk tenni ezeket a rendszereket. Így az egészségügy átalakítását is segítheti a költségvetési módosításban megszavazásra kerülő és javasolt 2 milliárd forint különféle célokra, a nyugdíjas reformhoz az 500 millió forint, és egyéb felsőoktatási intézmények reformjához is valamennyi kis pénz jut.

(17.50)

A harmadik kategória, amit én egyébnek neveztem, elég súlyos bírálatok érték az agrártámogatást. Bogárdi képviselő úr közben már nincs itt, de súlyos gondok vannak az agrárágazatban. Ez éppen abban az időszakban kezdődött, amikor a képviselő úr is aktív részese volt ennek, a Bogárdi képviselő úr is aktív részese volt ennek a mezőgazdasági átalakítási munkának. Igen megjött közben , és valóban súlyos helyzetbe került az agrárgazdaság, valóban sokkal több pénz kellene az agrárgazdaságra, és fel fog nyílni ez a vita a '97. évi költségvetés vitájakor is.

Most annyira telt, hogy 7 milliárd forint az, ami az exporttámogatás többletére jut, további 6 milliárd forint belső átcsoportosítással még biztosítható erre a területre. Mindnyájan tudjuk az MSZP-frakció képviselői is tudják , hogy ez az összeg jobb volna, ha növelhető lehetne, de sajnálatos módon ennyi jutott erre a kérdésre.

Technikailag az általános tartalékok között kerül elszámolásra a nyugdíjasoknak a kormány által megítélt 3000 forint/fő nyugdíjasonkénti nyugdíj-kiegészítés összege. Nagyon szerencsétlen helyzet alakult ki ezen a területen, hiszen a törvényi szabályozás során úgy alakult a helyzet, hogy törvényszerűen csak úgy lehetett dönteni, hogy az a ismétlem szerencsétlen félszázalékos nyugdíjemelés alakult ki a második fordulójára a nyugdíjemelésnek. Ez valóban egyes nyugdíjaknál egy nevetségesen alacsony összeget jelentett volna.

Ezért döntött úgy nagyon helyesen a kormány, hogy a 17 ezer forint alatti nyugdíjasoknak egyszeri, egyösszegű, 3000 forintos támogatást nyújt, ami valamivel több mint másfél millió nyugdíjast és nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyt érint az országban. Ez, ha nem is nagy összeg, de mégis ezeknek a nagyon nehéz sorban élő embereknek a helyzetén valamennyit enyhít. Országosan, költségvetési szempontból viszont nagy összegről van szó, hiszen mindennek a forrása 5 milliárd forint.

Szó volt, Jauernik képviselőtársam részletesen beszélt a helyi önkormányzatok forráskiegészítéséről. Már amikor a költségvetést, a '96. évi költségvetést elfogadtuk, és ebben 2 milliárd forintot módosító indítvánnyal mert az eredeti kormány-előterjesztésben még nem is szerepelt erre összeg , végül is 2 milliárd forintot ebbe az egyeztetés során sikerült betennünk, akkor is tudtuk, hogy ez az összeg kevés lesz, hiszen ez nem egészen az egyharmada volt a korábbi évnek.

A benyújtott pályázatok alapján vissza is jött ez, hiszen 6,5 milliárdos igény volt, a szám is elhangzott, képviselőtársam elmondta, hogy 3,2 milliárdot tartottak jogosnak a felülbíráló szervek: a TÁKISZ és a minisztériumok; és majd most van a második forduló szeptember 30-áig. Én is olyan térségben vagyok képviselő, ahol nagyon sok önkormányzat valóban csődközeli helyzetben van, és nem azért, mert rosszul gazdálkodik, hanem valóban, a reálértéke a támogatásoknak jelentősen csökkent, és nem megfelelőek a forrásaik. Így ezeken az önkormányzatokon valóban segít majd ez a többletként a módosításban szereplő 2 milliárd forint.

Meg szeretném azonban jegyezni, hogy eléggé furcsán hatnak az olyan tömeges kérdésfeltevések, amelyekben van részünk. Most megkaptuk képviselőként mindannyian egyes ellenzéki képviselőtársaink tömegesen nyújtottak be kérdéseket egyes konkrét önkormányzatokra , hogy miért nem kapták meg az igényelt támogatást. Én azt hiszem, hogy azért nem kapták meg, mert nem volt rá elég forrás.

Természetesen majd a kormányzat, pontosabban a Pénzügyminisztérium minden egyes kérdést annak rendje-módja szerint megválaszol, én azonban nem igazán tartom jónak az ilyen előre gyártott, futószalagon készített kérdéseknek a tömegét, mert igazából többet, mint népszerűség-hajhászást az ilyen kérdések nem szolgálnak.

Legnagyobb vitát a frakción belül is az ÁPV Rt.-vel kapcsolatos módosító indítványok okozták a módosítás során. Itt valóban megfogalmazódtak olyan aggályok, hogy ez többletforrást biztosít, többletforrást juttat a gazdaságba, ezzel inflációgerjesztő, és egy bizonyos redisztribúciós hatásjelenséget is feltételeznek egyesek.

Tulajdonképpen van olyan tétel ezek között, ahol az általános megítélést én személy szerint is elfogadom, de nem ezek közé tartozik a garanciális kötelezettségek számára elkülönítendő 41 milliárd forint. Végül is valóban arról van szó, hogy az elkövetkezendő évben és elkövetkezendő években a privatizációs bevételek nagyságrendileg csökkennek, jelentősen csökkennek, és előfordulhatnak olyan helyzetek, hogy garanciálisan helyt kell állnia az államnak, és az a helyzet viszont nem fordulhat elő, hogy erre elkülönített pénz ne álljon rendelkezésre.

Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy ez a pénz nem jelenik meg a gazdaságban. Ez a pénz akkor lesz elköltve, hogyha ténylegesen beváltásra kerül a garancia. Arra is felhívnám a figyelmet, hogy ez a pénz elkülönített számlán, a Nemzeti Bank elkülönített számláján lesz, a költségvetés számára rendelkezésre áll, ez a pénz az ÁPV Rt. számára nem kamatozik. Tehát ebből valamifajta extra nyeresége nincs.

Ami a másik részét illeti az önkormányzatoknak, a belterületi föld utáni összegek kifizetése: erre 53 milliárd forint szerepel a módosítási javaslatban. Ez az összeg valószínűleg felülbírálandó, a lehetőségekhez képest csökkentendő ebben az évben, mert ez valódi vásárlóerőt jelent a lehetőségekhez képest, természetesen.

A lehetőségek: az én mondatomban az is benne van, hogy a bíróságoknak, a bíróságnak a határozatát természetesen végre kell hajtani, tehát semmiféle azzal való szembemenés nem képzelhető el. Számunkra ez végrehajtandó, és azt hiszem, választási lehetőségünk nincs, legfeljebb az összegben lehet majd pontosítani, hogy nem 50 milliárd, hanem valamilyen más, de ez pontos számításokat és egyeztetéseket igényel.

Vita folyt a reorganizációs keretnek a felemeléséről. Tehát az ÁPV Rt. számára eredetileg biztosított 13 milliárd forintnak 23 milliárd forintra való felemeléséről. A vita nem lezárt, el kell mondjam a parlamentnek azt, hogy a szocialista frakción belül egy külön kis csoport folyamatosan egyeztet az ÁPV Rt.-vel arra vonatkozóan is, hogy mire, milyen vállalati körben kívánja ezt felhasználni. Az azonban egyértelműen megfogalmazásra került a vita során, hogy az állam mint tulajdonos a tulajdonában levő vállalatoknál tulajdonosi kötelezettségének eleget kell hogy tegyen. Most hogy milyen formában? Én úgy gondolom, hogy egy magántulajdonos is egy nehéz sorba vagy nehéz helyzetbe került vállalatát természetesen a saját magánvagyonából kell hogy kisegítse.

Emlékeztetném a tisztelt Házat arra, hogy a privatizációs törvényt is mi alkottuk meg, ennek keretében besoroltuk egy mellékletbe azokat a vállalatokat, amelyek tartósan állami tulajdonban maradnak, és ezzel bizonyosfajta kényszerpályát is meghatároztunk.

Így tehát kiemelve néhány kérdést ebből a '96. évi módosítási törvényből, költségvetési módosítási törvényből, úgy ítéljük meg, hogy ez a módosítás szükséges. Ez a módosítás igazából nem jelent egy újraosztást, nem veszélyezteti az államháztartás egyensúlyát, és miután tartható az államháztartás egyenlege, javasoljuk és javasolom a parlamentnek az elfogadását. Természetesen módosító indítványaink már most készülnek, és valamennyire szeretnénk finomítani, javítani a törvényen, remélem, hogy sikerül majd.

Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)