Gyimóthy Géza (FKGP)
GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Az 1993. évi XC. számú törvényt, mely az 1956-os forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szól, az Országgyűlés három éve csaknem egyhangúlag fogadta el, az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő tartalommal, törvényerőre emelve.A törvényt azonban mégsem hajtják végre. A jogalkotásról szóló törvény 28. §-a az Igazságügyi Minisztériumot arra kötelezi, hogy a törvény tervezetét véleményezésre meg kell küldenie a legfőbb ügyésznek. Továbbá, ha az a bíróságok hatáskörét érinti, a Legfelsőbb Bíróság elnökének is. Az ügyészségről szóló törvény is feljogosítja arra, hogy a kormánynál a törvény tervezetére törvényességi szempontból előzetesen észrevételt tesz.
Az ügyészségről szóló törvény feljogosítja továbbá a legfőbb ügyész urat, hogy részt vegyen az Országgyűlés ülésein, mint ahogy meg is történik. Így hivatalból tudomást szerezhetett három éve is arról, hogy az Országgyűlés nagyarányú szavazattöbbséggel megalkotta az igazságtételi törvényt. Bár az Alkotmánybíróságról szóló törvényt a legfőbb ügyész nem szerepelteti azok között, akik előzetes normakontrollt kérhetnek az Alkotmánybíróságtól, annak nem lehetett akadálya, hogy ön alkotmányossági aggályairól tájékoztassa az indítványozásra jogosultakat, például a köztársasági elnököt vagy a miniszterelnököt.
Az ügyészségi törvény szerint a legfőbb ügyész jogosult részt venni az Alkotmánybíróság teljes ülésén. Az ülésen kifejthető tevékenységét a törvény nem részletezi. Feltehetően nem volt tilos számára az ön számára a szóban forgó üggyel kapcsolatos álláspontját kifejteni, arra alkalmas módon és formában az Alkotmánybíróság tudomására hozni, figyelmébe ajánlani.
Az alkotmánybírósági törvény 1. §/B pontja, valamint a 21. § (2) bekezdés alapján a törvény, azaz az igazságtételi törvény alkotmányellenességének vizsgálatát ön, a legfőbb ügyész indítványozhatta volna akkor.
Kérdezem tehát a legfőbb ügyész úrtól: miért nem tette meg ezt akkor?
Második: az Alkotmánybíróság teljes ülésén még határozat meghozatala előtt élt-e az ügyészségi törvényben foglalt lehetőséggel? Ha igen, milyen keretben és tartalommal? Ha nem, miért nem élt?
Harmadszor: a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági aggályairól tájékoztatta-e az indítványozásra jogosítottak közül például a köztársasági elnök urat? Ha igen, milyen véleményt nyilvánított?
Negyedszer, utoljára: az Igazságügyi Minisztérium megküldte-e a törvény tervezetét véleményezésre a legfőbb ügyésznek? Ha igen, a legfőbb ügyész élt-e az érdemi észrevételezés, illetve alaki kifogásolás jogával? Ha igen, ezek mit tartalmaztak?
Még a maradék pár másodpercben: azért aktuális, tisztelt legfőbb ügyész úr, ez az interpelláció, mert a 40. évfordulóját ünnepeljük, és halottak (sic!) és özvegyek (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi, hogy lejárt a felszólalás ideje.) várják legfőbb ügyész úrtól is a választ. Köszönöm. (Taps az FKGP padsoraiból.)