K. Csontos Miklós (FKGP)
DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt már a választási programjában rögzítette, hogy az állam egyik legfontosabb szociális feladata megvalósítani a lakáspolitikai koncepciót, és kialakítani annak a jogos lakásigénynek a lehetőségét. Különösen a fiataloknak az első lakáshoz való juttatási jogának az érvényesítése, illetve ennek az elősegítése. A speciális intézetek létrehozása a lakásszükséglet kielégítésének fontos intézménye lehet. Ezért az erre vonatkozó törvény megalkotása szükségszerűnek és időszerűnek is ítélhető. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy az Országgyűlés ezzel az előterjesztéssel is késedelembe esett, mert az eredeti terv szerint már ez év tavaszán napirendre kellett volna tűzni a javaslat megvitatását.A törvény preambulumában megfogalmazódott célkitűzésekkel egyetértünk. Ösztönözni kell a lakásszükségletek saját erőből történő megvalósítását segítő előtakarékosságot. Meg kell teremteni annak biztonságos kereteit, az állam támogatását, és az ehhez való működtetést is. A társadalom által egyértelműen elfogadható és helyeselhető célkitűzések megvalósításának azonban több tekintetben nem ad megfelelő jogi keretet ez a javaslat. Ezért elfogadását ebben a formájában nem javasoljuk.
A továbbiakban felhívjuk a figyelmet a javaslat legalapvetőbb fogyatékosságaira, amelyek többsége nem csupán jelentéktelen jogtechnikai, fogalmazási hiányosság, hanem jogelméleti szempontból is erőteljesen megkérdőjelezhető. Helyes az, hogy a kialakult törvényszerkesztési gyakorlatnak megfelelően a javaslat már a 2. §ban meghatározza a tervezetben használt fogalmakat. Véleményeink szerint azonban fontosabb meghatározást igényelne a c) pontban a szabályzott "kollektív kamat", mert még közgazdász számára is fejtörést okozhat. Tömör, de mégis hiányos fogalmazás. Általam nem érthető.
A szövegezés pontosítását annál is inkább el kell végezni, mert a javaslat egyes rendelkezéseinek, így a 15. és 16. §-oknak az értelmezése is nehézséget okoz, mert a szövegezés már adottnak tekinti a kollektív kamat fogalmát, holott ez a törvény szempontjából távolról sem tekinthető egyértelműnek.
A lakás-takarékpénztárak mint szakosított hitelintézetek létrehozásához az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet működési engedélye szükséges. Erre az engedélyre azonban a javaslat csak negatív utalást tartalmaz, amikor rögzíti, hogy a felügyelet mikor utasítja el a működési engedély iránti kérelmet. Célszerűbb lenne a pozitív meghatározás, vagyis annak kifejezését rögzíteni, hogy milyen szervezetek felügyelete, engedélye alapján működhet. Egyébként a lakás-takarékpénztárnak alapítására, működésére és felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, majdnem elfogadásra kerülő törvény rendelkezik.
A kormány az erre vonatkozó javaslatát a T/2842-es szám alatt terjesztette elő. Az Országgyűlés ülésterve szerint a parlament időben, korábban szavazza meg a lakás-takarékpénztárról szóló javaslatot, mint azt a jogszabályt, amely a háttérszabályzást adja. Alapvető kodifikációs elv ezzel szemben az, hogy elsőként mindig az általános szabályokat kell megalkotni, és azt követően kerülhet sor a speciális jog kodifikációjára. Erre tekintettel a jelenlegi sorrendiséget meg kell fordítani. Elsőként a hitelszövetkezetekről, -intézetekről és pénzügyi vállalkozásokról rendelkező javaslatot kell megvitatni és elfogadni, és csak ezt követően kerülhet sor a lakás-takarékpénztárakról szóló javaslat vitájára és elfogadására.
Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások csak társasági keretben működhetnek. Ezt egyértelműen rögzíti a T/2842-es számú javaslat. A lakás-takarékpénztárakra vonatkozó javaslat szövegezése alapján egyértelműen nem állapítható meg az, hogy a speciális hitelintézet nem rendelkezik arról sem, hogy miként működik. A társasági formát tekintve milyen jogi keretben, részvénytársaság, szövetkezet, netán egyéb társasági forma az irányadó e tekintetben.
A tervezet részletes szabályozása a lakás-előtakarékosság szerződés 6-9. pontjaiban foglalt. Ezeknek a várhatóan tömeges megkötésekre kerülő szerződéseknek általános jogi keretet kíván biztosítani a rendelkezés, amely szerint a takarékpénztárak általános szerződési feltételek kidolgozására kötelesek, a 18. § (2).
A Ptk. 209. §-a rendelkezik az általános szerződési feltételekről. Ilyen feltételek elkészítésére jogi személyek jogosultak. A javaslat zárórendelkezésének címe alatt rögzített felhatalmazás alapján azonban a kormány állapítja meg a takarékpénztárak általános szerződési feltételeire vonatkozó rendes szabályokat.
Véleményünk szerint a kormánynak olyan felhatalmazást adni, hogy egy önálló jogi személynek meghatározza azoknak az általános feltételeit, amely alapján a konkrét szerződést megköti, egyértelműen a tervutasítási rendszernek a jellemzője, de a napjaink piacgazdaságától ez a jog elvileg teljesen idegen.
Összegezésképpen megállapítható, hogy a javaslat elfogadására csak a hitelintézetekre vonatkozó tervezet elfogadását követően kerülhet sor. Ez alatt az idő alatt a javaslatot célszerű átdolgozni, figyelemmel mindazokra az észrevételekre, amelyek a javaslat vonatkozásában már elhangzottak. A törvénytervezet jelenlegi formájában úgy ítéljük meg, hogy a Kisgazdapárt szempontjából nem fogadható el. Ezért kellene ennek az átdolgozásáról gondoskodni. Köszönöm szépen. (Gyér taps a kormánypárti padsorokban.)