Juhász Pál (SZDSZ)

1996. szeptember 23.

JUHÁSZ PÁL, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési bizottság is egyhangúlag támogatta a hármas törvényjavaslat általános vitára kerülését. De ebben kifejeződik, hogy a bizottság tagjai egyetértettek azokban a változási irányokban, amelyek a pénzintézeti rendszerben, illetve a pénz- és tőkepiacon anticipálva vannak ezen törvények által.Három területen azonban kialakult szóváltás, megjegyzések, aggályok, figyelmeztetések. Az egyik ilyen terület, ahol ellentmondó megjegyzések hangzottak el, arra vonatkoznak, hogy hogyan lett a felügyelet függetlensége szabályozva az új csomagban, részben azáltal, hogy megszűnt a felügyelet melletti tanács, részben a felügyelő leváltásának ezzel meghatározott függési szabályaiban. Mindazok a vélemények is megjelentek, amelyek szerint a tanács megszüntetése növeli a felügyelet és a felügyelő függetlenségét a napi befolyástól, és ez feltétlenül jó; de az is, hogy a leváltási szabályokban van olyan, amelyik mégiscsak függését jelentheti a felügyelőnek, és fölmerült az is, hogy azért más szempontból esetleg mégiscsak lehet hogy kár, hogyha nincs a felügyelet mellett tanács. Nem akarom végigmondani a kört, csak az irányokat jelezni.

A második kör, ahol eszmecsere volt és aggályok merültek föl, ez a profilbővülés, az univerzális bankrendszer felé tett lépésekkel kapcsolatban merült föl. Érdekes módon nem úgy, hogy bárki is kifogásolta volna a megtett lépést, hanem csak úgy, hogy kevesellték az univerzalitás irányába tett lépést. Noha a bizottság tagjai általában elfogadták, hogy egyelőre ebben a pillanatban ennyi elegendő, de megfogalmazódott az az igény elsősorban a Bankszövetség jelen lévő képviselői részéről , hogy törvényes kötelezettséget vállaljon a parlament arra, hogy a teljes univerzalitás felé teendő további lépéseket mikor és hogyan tesszük meg.

Meg kell jegyeznem, hogy ugyanakkor a bizottságban nem jelent meg az értéktőzsdében érdekelt cégek ellenkező irányú aggálya, noha gondolom az éppen olyan jogos lehet.

A harmadik terület, ahol megjegyzések hangzottak el, mégpedig több párt részéről, ez arra vonatkozott, hogy a felügyelet miért éppen ennyire van kiterjesztve, amennyire most ki van terjesztve az új törvényben. Nem elsősorban az volt kifogásolva, hogy miért nem került sor most a Biztosításfelügyelet integrálására is, ez tulajdonképpen érthető, hanem másik, a nyugdíjpénztárak felügyeletével kapcsolatos kérdések kerültek elő.

(10.10)

Ezek a pénztárfelügyelettel kapcsolatos kérdések. Megfogalmazódott az az igény, hogy a pénztárak elsősorban nyugdíjpénztárak szabályozása alakuljon a befektető társaságok szabályozásának analógjaként, egyszerűen azért, hiszen mint pénzfelhasználó, egy nyugdíjpénztár igaziból szintén befektetési társaság, így a felügyelet következő lépésben legyen kiterjesztve a pénztárak fölé is. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)