Mádi László (Fidesz)

1996. szeptember 23.

MÁDI LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Bár nagyon nehéz itt kétperces terjedelmekben ilyen nagy, s kiterjedt szakmai kérdésekről vitát folytatni. Azt hiszem, hogy bizonyos dolgokban félreértett bennünket, illetve lehet, hogy nem volt pontos a megfogalmazás. Tehát véglegesítve vannak az álláspontok. Nem az univerzális bankrendszert mint olyat támadtuk az ellenzéki oldalon, és nem azt mondtuk, hogy erre nincsen szükség, vagy ezt mi nem támogatjuk. Hanem az univerzalitás menetét, tehát azt, hogy univerzális bankrendszert kialakítsunk, ennek a problémakörét, szabályozási technikáit, lépéseit kifogásoltuk esetleg. De ez egy komolyabb vitát igényel. A felügyelet-összevonásokkal kapcsolatosan azt gondolom én is, a magam nevében beszélek, hogy legalább annyi érv szól ellene, mint mellette. A szürke zónák az egy dolog. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a felügyeletek között megfelelő összhanggal sok minden orvosolható lenne, ami eddig problémát jelentett.

A Tőzsdetanács kapcsán pedig itt a többségi kérdés a lényeges. Az, hogy a többséget kívülről hozzuk, vagy pedig a szakmán belülről. Itt lehet belterjességet emlegetni, de azt gondolom, hogy a szakmát a szakmának kell csinálni alapvetően. Tehát többségben azoknak a szereplőknek kell ott lennie, akiknek a működése, érdekei, tevékenységei ahhoz kötődik, és azért meg tudjon jelenni a Tőzsdetanácsban. És itt a politika és a gazdaság, és a politika és az értékpapírpiac, illetve hitelintézetek közötti összefonódás kapcsán azt gondoljuk, hogy ez egy olyan garanciális elv lenne, ami a tőzsde autonómiáját, a tőzsde önszabályozó működését lehetővé tenné, és éppen ezért a külső tagok számának csökkentésében látjuk ennek egyik fontos eszközét. Köszönöm szépen.