Akar László

1996. szeptember 30.

AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A nevezett ingatlan közel 760 hektáron fekszik, és 307 darab felépítmény van rajta. Az objektum '95 decemberében került át a KVI-től az ÁPV Rt.-hez, mint a vállalkozói vagyon része, és az ingatlan ma már forgalomképes értékesítésre, hasznosításra készen áll.

Az ingatlan egy része eddig is hasznosítva volt, a tárolókapacitás 80 százaléka bérlemény formájában, a földterület 53 százalékát mezőgazdasági célra hasznosították, búzát, kukoricát termeltek rajta, illetve vadgazdálkodás és kaszáló céljára hasznosították.

Sajnos, az ingatlanon található, hátrahagyott lakások hasznosítása jelenleg közegészségügyi, jogi és műszaki okok miatt nem lehetséges. A lakótelepet a végleges hasznosítás előtt belterületté kell nyilvánítani. Az első kérdésére azt tudom mondani, hogy még ez év folyamán tervezi Suchman Tamás miniszter úr Jász-Nagykun-Szolnok megyei látogatását és találkozását a térség polgármestereivel, mint ahogy az ország egyéb megyéiben is megtartotta ezeket a konzultációkat. Remélem, akkor lesz mód és lehetőség a kunmadarasi volt repülőtér megtekintésére is.

Mi lesz a sorsa a repülőtérnek, kérdezi képviselő úr. A repülőtér értékesítésének, hasznosításának lehetőségét a '95. évi XXXIX. törvény és a 3007/93. számú kormányhatározat szabja meg. A jelenlegi szabályozás szerint állami vagy önkormányzati tulajdonban marad vagy kerül, és repülőtérként működteti.

A repülőtérhez szorosan nem tartozó épületek a területfejlesztésre vonatkozó döntés alapján vagy önkormányzati tulajdonba kerülnek, vagy az ÁPV Rt. fogja értékesíteni azokat. A területfejlesztés, térségfejlesztés kérdéseire a választ, a lehetőségeket most mérik fel ismét, illetve méri fel a megyei közgyűlés mellett működő térségfejlesztési iroda.

Jelenleg a döntés-előkészítés időszaka van, megjelent az a pályázat beadási határideje ez év szeptember 10-e volt , mely a kunmadarasi repülőtér hasznosítási tanulmányainak elkészítésére és a majd kiválasztásra kerülő tanulmány megvalósíthatóságára vonatkozik. Mind a pályázat kiírásában, mind értékelésében az ÁPV Rt. apparátusa együtt dolgozik a térségfejlesztési irodával mint kiíróval. Várhatóan ez év végéig meg lehet hozni azt a döntést, amely érvényesíti az állami és a helyi érdekeket. A döntés meghozataláig a kunmadarasi önkormányzat végzi az ingatlankomplexum vagyonkezelését '96. augusztus 1-jétől, ezért vagyonkezelési díjat kap az ÁPV Rt.-től, és október 1-jétől a hasznosítási szerződések megkötése is az önkormányzat hatáskörébe kerül.

A harmadik kérdésével kapcsolatban elmondhatom, hogy a Hortobágy-Nádudvar-Nagyiván-Kunmadaras-Karcag településekhez tartozó, mintegy 7000 hektár nagyságú úgynevezett bombavető lőtér és nem bombatemető, mint ahogy a képviselő úr nevezte védelmi célból a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe került. Hosszú távú felhasználását is ez a minisztérium határozza meg.

A Hortobágyi Nemzeti Park területén lévő bombavető lőteret 1942 óta használják katonai gyakorlatok céljára. A közös szovjet-magyar használata rendkívül intenzív volt. A szovjet csapatok kivonulása után a bombavető lőteret kizárólag a Magyar Honvédség használja a kiképzési feladatainak végrehajtása során. Ez a használat a korábbiakhoz képest jelentősen korlátozott. A honvédség az adott technikai felkészültsége mellett a gyakorlatokat követően igyekszik elvégezni a védőzóna tűzszerészeti mentesítését.

1991-ben a polgármesterek kezdeményezésére tárcaközi bizottság vizsgálta meg a bombázó lőtér honvédségi használatának problematikáját. Az Országgyűlés honvédelmi bizottsága a vizsgálatot követően állásfoglalásában honvédelmi érdeknek ismerte el a lőtér további fenntartását.

A sorozatos egyeztetéseket követően a honvédség minimalizálta a bombázó lőtér használatát, és ennek során a lehető legteljesebb mértékben vette figyelembe az önkormányzatok, a Hortobágyi Nemzeti Park és a Környezetvédelmi Minisztérium által megfogalmazott kívánságokat. A célterület kivételével a bombavető biztonsági zónája másik hasznosításra alkalmas.

A természetvédelmi előírásokra tekintettel a honvédelmi tárca vállalta, hogy a hasznosítás csak a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatósága hozzájárulásával történik és történhet meg. A bombavető lőtér a Magyar Honvédség számára a jövőben sem nélkülözhető. Ezért annak megtartása ma is honvédelmi érdek. A honvédelmi tárca ugyanakkor továbbra is arra törekszik, hogy a helyi lakosság minél kisebb zavarásával és az élő környezet lehetséges optimális megóvásával hajtsa végre a honvédség a kiképzési feladatait.

Tisztelt Képviselő Úr! Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps.)