Csépe Béla (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! A Magyar Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetsége kezdeményezte, hogy az idén, a millecentenárium évében megrendezésre kerüljön hazánkban a hadirokkantak, a hadigondozottak első világtalálkozója. Több minisztérium, politikai szervezet nemes szándéknak minősítette a kezdeményezést, mely véleményem szerint is az.
Honfoglalásunk 1100 éves jubileumi ünnepségsorozatába beillett volna egy ilyen találkozó, melyre a hazai résztvevőkön kívül elsősorban a világháborúktól sokat szenvedett kelet-európai térség hadirokkantjai, hadiárvái jöttek volna el. Nemcsak ezeknek az embereknek a megbecsülése, hanem a környező népek megbékélése is elősegíthető lett volna egy ilyen rendezvény által.
Miután a szervezők eszmei támogatást kaptak, a Pénzügyminisztérium konkrét ígéretet is tett arra, hogy az idei tehát 1996. évi költségvetésben erre majd fedezetet fog biztosítani. Később ezt visszavonták. Az idei költségvetés tárgyalásánál az általunk benyújtott módosító indítványt mely a pénzügyi támogatást erre megteremtette volna a parlament többsége elutasította.
Az ügy ekkor még nem veszett el teljesen. Mivel a hadirokkantak saját maguk semmiképpen nem tudják a költségek fedezetét biztosítani, más források után néztek. Így került az ügy a Népjóléti Minisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványhoz. Ennek kuratóriuma tudomásunk szerint meg is szavazott bizonyos támogatást. Azonban ez mégsem realizálódott. Az ügyet magas közjogi méltóságok is támogatták, a fővédnökök között szerepeltek volna.
A támogatók között voltak a parlamenti pártokat képviselő közismert személyek is. Mivel a találkozón bizonyára szóba került volna a hadirokkantak sanyarú helyzete, felmerül az a kérdés, hogy nem ezért futott-e zátonyra ez a sokak által nemesnek minősített kezdeményezés.
Emlékezetbe idézem, hogy a korábbi parlamenti ciklusban elfogadott utolsó törvény a hadigondozottak áldatlan helyzetét kívánta rendezni. Ebben szerepel az is, hogy a hadiárvák egyszeri, 50 ezer forintos, egy összegű térítésben részesüljenek. Ez mind a mai napig nem történt meg. Az említett törvény egyéb okok miatt is módosításra szorul. Tudomásunk szerint dolgoznak rajta, azonban még mindig nem került a parlament elé.
Az érintett emberek, akiknek mindenképpen kijár a társadalmi megbecsülés, idősek, ezért minden késedelem egyre szűkíti azok körét, akikkel még törődni lehet. Ezért ezen a területen a késedelem súlyos bűn és erkölcsi felelősség, mely a kormányzatot terheli.
Kérdezem miniszter urat, miért marad el a hadirokkantak világtalálkozója, és miért késik a törvény módosítása, a hadiárváknak járó ugyanezen törvényben szereplő térítés kifizetése? Várom válaszát. (Taps a KDNP padsoraiban.)