Kis Gyula József (MDF)
DR. KIS GYULA JÓZSEF (MDF): Köszönöm szépen, elnök asszony. Köszönöm a figyelmet, tisztelt képviselőtársaim, és köszönöm annak a 2 millió 600 ezer idős állampolgárunknak, akik az idősek világnapját ünnepelték minap, a figyelmét.
Ezt az ünneplést valamitől igen titokban, mondhatni, kissé szemérmesen rendeztük meg, s az emberben az a gondolat támad, hogy vajon félünk az időseink szemébe nézni? Vajon szégyellhetjük-e magunkat apánk, anyánk előtt? És azt kell mondanom, hogy ha arra gondol az ember, hogy Magyarországon ma 10 000 forint alatti nyugdíjból él 69 ezer ember, 12 500 forint alatti nyugdíjból 229 ezer ember és 13 500 forint alatt összesen 525 ezer ember, akkor azt kell mondani, hogy bizony szégyellhetjük magunkat. Gondoljunk bele, hogy ez a generáció, szüleink, átéltek két világháborút, átéltek forradalmakat, ellenforradalmakat, átélték a diktatúrát, átélték a rettegés, a félelem évtizedeit, és közben munkájuk igen jelentős hányadát az állam elvonta. Abból a pénzből az észtelen gazdaságpolitika ellenére mégiscsak felépült az az ország, amit önök most privatizálnak. Ez a tulajdon az ő tulajdonuk, az ő munkájuk és az egész életük munkájának megtakarítása.
Ez a tulajdon 400 milliárd forint értékben került most privatizálásra. Ennek 6 százaléka lenne az, amelyet nyugdíjemelésre tudnánk fordítani az év végén, ha sor kerülne a most folyó tárgyalások alapján a 2,5 százalékos nyugdíjemelésre, indokolt lenne ez. '94-ben az árindex 18,8 százalék volt, a nyugdíjemelés mértéke 24,8. Tehát a nyugdíjak reálértéke 5,1 százalékkal emelkedett. Ez volt az utolsó év, amit az előző kormány és parlament költségvetése, tb-költségvetése alapján teljesítettünk. '95ben az árindex 28,2 százalékra emelkedett, a nyugdíjemelés mértéke 15,4 százalék volt, az értékvesztés már 10 százalék. '96-ra a várható adatok szerint 23-24 százalék infláció mellett 12,6 százalék nyugdíjemelést szavazott meg az Országgyűlés.
Ez méltánytalanul alacsony összeg. Méltánytalanul alacsony összeg, ha arra gondolunk, hogy 10 000 forint alatt kell megélni embereknek, ha arra gondolunk, hogy 12 500 alatt kell megélni embereknek, és ha arra gondolunk, hogy ezeknek az embereknek köszönhetjük azt, hogy mi itt vagyunk és köszönheti az ország, hogy még egyáltalán létezik. Ezért én mindenképpen méltányosnak érzem, hogy az idősek megbecsülése jegyében, most a világnapon, a világnap körül, legalább komolyan foglalkozzunk a 2,5 százalékos emeléssel, illetve ha erre azt mondják önök, hogy gazdasági okokból nem kerülhet sor akkor legalább az egyszeri nyugdíjemelést, az egyszeri nyugdíjkiegészítést valósítsuk meg, ami '93-ban 6 milliárd forintba került. Ez a 6 milliárd a 400 milliárdnak mindössze másfél százaléka. Ha valaki tulajdonából másfél százalékot kap, azt hiszem, nem túlzottan követelőző.
Gondoljanak azért arra is, hogy őirántuk nemcsak erkölcsi kötelességünk van, hanem ők a legjobb választók, és 2 millió 600 ezer ember, ha elmegy majd szavazni, akkor megméri, hogy a jelen kormány és a jelen parlament mit tett érdekükben, hogy gondoskodott róluk. És nem mi ingereljük, hergeljük őket, hanem a félszázalékos, 50-100 forintos nyugdíjemelések, és ezért fognak október 5-én, szombaton a Parlament elé vonulni és elmondani azt, amit most is mondanak, mindig mondtak, hogy minden társadalom megbecsülése, az utókor megítélése aszerint történik, hogy mennyiben képes gondoskodni elesettjeiről. (Taps az FKGP soraiban.)