Szigeti György (SZDSZ)
SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadási törvényjavaslatok nem tartoznak a legizgalmasabb vitaanyagnak a parlament előtt. És ez áll a társadalombiztosítás zárszámadására is. Más a helyzet és fokozódik az izgalom, ha megpróbáljuk összevetni az alapjául szolgáló költségvetési törvénnyel, illetőleg ami a mi munkánkat, országgyűlési képviselők munkáját nagymértékben segíti, az Állami Számvevőszék költségvetéshez és zárszámadáshoz fűzött véleményével.
Átolvasva ezeket a dolgokat, és az előttem elmondott beszédeket is figyelembe véve, hasonló következtetésekre jutottak a szabaddemokraták is. Négy kulcsszóra tudnám én talán felfűzni azokat a mondanivalókat, amik az ÁSZ-jelentésből, illetőleg a törvényi javaslatból és az ebből leszűrhető tanulságokból előttünk állnak. Az egyik, hogy van a törvényjavaslatban új és pozitív mozzanat, van benne rendkívüli, rendhagyó, van ismétlődő és van ugyancsak megszívlelendő dolog. Mi az új? Az új az, hogy amit már érintettek is az előttem szólók időben érkezett ide ez a zárszámadási törvényjavaslat a Ház elé.
Ez különösen akkor is figyelemre méltó, hogyha a legutóbbit tekintjük alapul, hogy a '94-es zárszámadást '96 májusában tárgyalta meg az Országgyűlés. Ennek oka is van. Az Országgyűlés foglalkozott ez év első felében, a tavaszi ülésszakon azzal, hogy a társadalombiztosítás önkormányzati igazgatására vonatkozó törvényt módosítsa. Módosította. És ez biztatást jelent számunkra arra, hogy törvénymódosítással el lehet eredményt érni. Így elkészülhetett a tb zárszámadása május 31-ig. Auditálása is megtörtént, a társadalombiztosítási önkormányzatok júniusban megvitatták és a kormány határidőben a Ház elé terjesztette a zárszámadási törvényt. Sok éven keresztül hallottuk azt, hogy időben érkezzenek az anyagok, össze tudjuk vetni a zárszámadást az állami költségvetés zárszámadásával, az állami költségvetést a tb-költségvetéssel.
Most jelenleg úgy állunk, hogy tárgyaljuk egy időben az Országgyűlésben a költségvetési zárszámadást és a tb-zárszámadást, előttünk áll a társadalombiztosítás pótköltségvetése, és természetesen előttünk áll és reményeink szerint együtt tárgyaljuk az állami költségvetést és a társadalombiztosítási költségvetést.
Mindig elhangzott az a kifogás, hogy az együtt tárgyalás akadályozza meg azt, hogy megnyugtató helyzetbe jusson a társadalombiztosítás. Véleményünk szerint ez az egyidejűség feltétel, azonban a kérdésre nem fog számunkra megnyugtató választ adni. Szembe kell azzal a kérdéssel nézni, hogy az államháztartás hiánya mennyi lehet, és ha egy időben fogadjuk is el, akkor legfeljebb azon múlik a harc, hogy megfelelő szabályozás és szembenézés nélkül a társadalombiztosítás hiányát vagy áthúzzuk a költségvetésbe, amire kevés remény mutatkozik, vagy pedig marad a társadalombiztosításnál és foglalkozunk azzal, hogy számunkra egy nem megalapozott költségvetés után zárszámadásnál a hiánnyal számolunk.
Nem volt ez másképp az elmúlt néhány évben sem '91 óta, és nem meglepő az, ami most történt. Mindig találkoztunk egy nullszaldós költségvetéssel, és utána a hiány megjelent a zárszámadásban 22, 30, 35, 40 milliárdos tételekkel. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kell, és ez rámutat arra, hogy ha ide-oda húzogatnánk a hiányt, akkor is az alapvető szabályozással amit úgy fogalmazunk: a reformmal kell szembenéznünk és azt kell megvalósítanunk. A '96-os jelenlegi 53 milliárdos hiány is azt mutatja, hogy egy tervezett 17 milliárddal szemben megjelent ez a hiányösszeg, és ezt végső fokon lefaragás útján az államháztartás előre tervezett hiányával kell összhangba hoznunk, ami esetleg a költségvetési szerveket érinti kellemetlenül.
Pozitív vonásnak tekinthető ebben a javaslatban az, hogy megállapították, hogy évről évre fokozódik a pénzügyi fegyelem, a pénzügyi szabályokat jobban betartja a társadalombiztosítás, és ha kis lépésekkel is, de előbbre halad és színvonalasabb lesz a munka.
Az ÁSZ-jelentés más megvilágításban is adta nekünk a társadalombiztosítás költségvetését és a zárszámadást. Feladatot kapott a kormánytól egy átvilágítási kérdésre és feladatot kapott az Országgyűlés eseti bizottságától is bizonyos feladatok áttekintésére. Ez szélesebb megítélést, teljesebb megítélést hozott számunkra, és jobban láthatjuk ezeket a folyamatokat. Ez megmutatkozik a törvényjavaslat és az ÁSZ-jelentés összevetéséből is: a törvényjavaslat, indokolásaival együtt, mintegy egyharmada csak az ÁSZ-jelentésnek. Az ÁSZ-jelentés nagy-nagy segítséget nyújtott a különféle dolgok megvilágításában.
(10.50)
Mi a rendhagyó, mi a rendkívüli ezzel a zárszámadással kapcsolatban? Olyan bőséggel nem rendelkeztünk mi a '95-ös év folyamán tb-költségvetésekkel, mint azt megelőzően bármikor. '94 őszén elkészítette a társadalombiztosítás a költségvetési tervét, egyeztette a kormánnyal '95 januárjában, bekerült a parlament elé, és a stabilizáció kapcsán ezt a kormány természetszerűleg visszavonta. Azt követően készült A-változat, B-változat, a Bváltozat vissza lett vonva, az A-változatokat megfelelő képviselői módosító indítványokkal a stabilizációs törvénnyel összhangba hozta a parlament. Hát ilyen költségvetés a rendszerváltás óta még nem volt a társadalombiztosításnál, hogy egész évre szólt, de azt fél évben fogadta el a parlament, '95. június 30-án.
A stabilizációs törvény kapcsán közismert intézkedések születtek, Alkotmánybíróság lépett közbe, és a stabilizációs törvény végrehajtása is hosszabb időt vett igénybe, nem az előzetes terveknek megfelelően történt.
Ismeretes, hogy az Alkotmánybíróság a betegszabadságra vonatkozó törvényi rendelkezést hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezte a honoráriumok járulék alá vonását is, és késedelmesen következett be a fogorvosi ellátás bevezetése, július 1-je helyett szeptemberben, hasonló módon a sportorvosi tevékenység reformálása is később következett be, és a munkaegészségügyi is. Így a tervezett megtakarítások sem úgy alakulhattak, nem úgy alakulhattak a bevételek sem.
Ez a rendkívüli körülmények között született költségvetés így magával hozta azt, hogy a zárszámadásban a tervek, a feltételezések nem úgy valósulhattak meg. Persze itt nem nagy a találati pontosság, mert amikor ezt a törvényt elfogadtuk, mindenki tudta, hogy gyenge lábakon áll, sok tekintetben megalapozatlan, utána az intézkedések rendesen meglékelték ezt a hajót, ennek ellenére augusztusban még a kormány az önkormányzatok jelzése szerint 5-5 milliárdos hiányon belül számolt, ami annyit jelent, hogyha év végére ebből 40 milliárd lett ugyancsak nem tekinthető pontos prognosztizációnak. Ugyanakkor a gazdasági folyamatok sem a kívánt módon alakultak. Ez megmutatkozik a költségvetésben is.
Mi az, ami ismétlődik? Ismétlődik, és nem meglepő, erre szinte fogadni is lehetett, hogy a nullszaldóból hiány lesz, a hiány lesz 40 milliárd, ebből elmaradt járulékbevétel 31 milliárd-32 milliárd, 8 milliárd pedig a kiadási többletből tevődik össze.
Hogyan alakulnak ezek a kérdések? Úgy, hogy a nyugdíjbiztosításnál, a nyugdíjbiztosítási ágnál a kiadások a tervezettnek megfelelően alakultak, a bevételek azonban sajnos 16,8-17 milliárddal elmaradtak a remélttől. Az egészségbiztosításnál a bevételek elmaradása mellett a kiadások elszaladása is tapasztalható. Ez melyik tételeknél vezethető vissza, kapcsolható össze alkotmánybírósági döntéssel? A táppénzkiadások nem voltak tarthatók az 5 milliárddal, illetőleg az ezekhez kapcsolódó fizetési kötelezettségek 6,5 milliárdra nőttek, a gyógyászati segédeszközöknél 3,3 milliárddal szaladt el a kiadás és több lett a gyógyszerkiadás is 2,3 milliárd forinttal. A tervezett egészségügyi átalakítások jeleztek egy 5 milliárdos megtakarítást, amiből végül is a gyógyító-megelőző ellátások esetében egy 2 milliárdos megtakarítás keletkezett, amelyet a fogorvosi ellátás, a munka-egészségügyi, sportorvosi ellátás további folytatása időben csökkentett, és végül is így alakulhatott ki a 2 milliárdos megtakarítás.
Mi az, ami ismétlődik még az ÁSZ megállapításában? Évek óta, sőt már lassan évtizedes ügy lesz a társadalombiztosítás információjának kérdése, a nyilvántartás kérdése. Az eddigi beszámolók, amik elhangzottak a szociális bizottság ülésén: jelentős összegeket fordított erre a társadalombiztosítás, külföldi források is megnyíltak itt, s az ÁSZ évről évre megállapítja, hogy a nyilvántartás, informatika területén átütő siker nem következett be. Nagyon-nagyon döcögve halad előre ez az ügy. Változatlanul ismétlődő gondolat az, hogy a gondos gazdálkodásra szükség van, a gondos gazdálkodásra mindenkor, még ilyen költségvetés mellett, ami ennyire nem tartható, akkor is fokozottabban ügyelni kell.
Mi a megszívlelendő? Az ÁSZ évek óta mondja, hogy szabályozási hiányosságok vannak, szükséges a két alapnak az eltérésére vonatkozóan külön szabályok megállapítása, hogy az elszámolás, gazdálkodás követhető legyen. Szükséges, hogy a működés és az ellátási szektor külön legyen választva. Erre különös példát ad a nyugdíjbiztosítási ágazaton belül a székházépítés és a beruházás összemosása. Szükség van ezenkívül a vagyonkezeléssel, a vagyongazdálkodással kapcsolatos szabályok megalkotására. Többen szóltak erről, és én azt hiszem, ezt a sürgető feladatot mielőbb teljesítenie kell az Országgyűlésnek. Nem odázható el továbbá a nyilvántartás, az informatika kérdése. Be kell itt számoltatni a társadalombiztosítási önkormányzatokat, hogy állnak ezzel a kérdéssel, a kormánynak programot kell összeállítani ahhoz, hogy ez egy bevasalható követelmény legyen.
Mi, szabaddemokraták mivel értünk egyet? Egyetértünk maximálisan az ÁSZ-nak azzal a véleményével, hogy igazi reform nem történt. Változatlanul sürgetőnek tartjuk a reform véghezvitelét, és az, hogy a finanszírozás egyes kérdéseiben változás történik, nem azt jelenti, hogy az reform lenne. Rámutatott az ÁSZ arra is, maximálisan egyet lehet vele érteni, hogy önmagában a finanszírozás nem old meg gondokat ezzel találkoztunk idén az ágyszámcsökkentéssel összefüggésben, hogy egy kérdést csak komplexen lehet megközelíteni.
Sürgető minél előbb rendbe tenni a költségvetés és az államháztartás ezen alrendszerének a kapcsolatát, tudván azt, hogy ki mire számíthat, milyen játékszabályok alapján zajlanak az események, és szükséges az, hogy mielőbb jelenjenek meg azok az anyagi jogszabályok, amik a társadalombiztosítás kiszámítható működését s ezzel kapcsolatban a gazdálkodás egyensúlyát is biztosítani tudják. Ehhez mi, szabaddemokraták partnerek vagyunk, és ezt kérjük a kormánytól, és ezt sürgetjük is. Ennek érdekében egyet tudunk azzal érteni, és reméljük, nem pótcselekvés lesz a törvényjavaslat kiegészítése, vagy akár egy új országgyűlési határozat meghozatala, ami ebbe az irányba ösztökéli a kormányt. Köszönöm. (Szórványos taps a bal oldalon.)