Rusznák Miklós (KDNP)
RUSZNÁK MIKLÓS (KDNP): Köszönöm szépen, elnök úr, a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt hiszem, hogy a '96. évi költségvetésről szóló törvény módosításánál egy furcsa helyzet állt elő. Nevezetesen, ha példával élnék, akkor úgy fogalmaznám, hogy a képviselők, akik az országos listán és a megyei listán jutottak a parlamentbe, azoknak lenne fizetésemelés vagy tiszteletdíj-emelés, akik az egyéni körzetben jutottak be, azoknak meg nem lenne, mondjuk, 1997-től vagy '96-ban tiszteletdíj-emelés.
Nevezetesen miről van szó? 1996. január 24-én a költségvetési intézmények érdekegyeztető tanácsában a kormány, a munkavállalói és az önkormányzati érdekképviseletek képviselői között létrejött megállapodás a továbbiakat tartalmazta. A központi államigazgatás területi szerveinél dolgozó felsőfokú végzettségű köztisztviselők illetménykiegészítésének emelésére a közigazgatási reform végrehajtásához igazodóan '96. július 1-től 10 százalékponttal került sor. A kormány a megállapodásban foglaltakra tekintettel benyújtotta a köztisztviselők jogállásáról szóló '92. évi XXIII. törvény módosítására irányuló törvényjavaslatot a T/2859. szám alatt. A törvényjavaslat azonban nem számolt azzal a körülménnyel, hogy jelenleg az egyes területi államigazgatási szervek belső szervezeti területi egységének jogállása és munkáltatói jogok gyakorlása nem egységes. Ennek következtében egyes ágazatokban a körzeti, kirendeltségi, területi illetékességű szervek felsőfokú végzettségű köztisztviselői eleve megkapták a 10 százalékos illetménykiegészítést például a munkaügyi igazgatás , és most, 1996. július 1-jei hatállyal ez 20 százalékra emelkedik. Ezzel szemben vannak olyan területi államigazgatási szervek, például a földhivatalok, állami népegészségügyi és tisztiorvosi szolgálat, ahol a helyi, körzeti, városi, térségi szerveinél a felsőfokú végzettségűek jelenleg nem részesülnek a 10 százalékos illetménykiegészítésben.
A benyújtott törvényjavaslat nem abból az elvből indul ki, hogy a területi államigazgatás valamennyi felsőfokú végzettségű köztisztviselőjének illetménykiegészítését emeli 10 százalékponttal, hanem a már megállapított illetménykiegészítés mértékét emeli ezzel a mértékkel. Ennek következtében a területi államigazgatás felsőfokú végzettségű köztisztviselői a megyei szint alatti szerveknél attól függően részesülnek illetménykiegészítésben, hogy milyen szakágazathoz tartoznak. Például a munkaügyi kirendeltségen 20 százalék, míg a körzeti földhivatalokban, ÁNTSZ városi, körzeti hivatalaiban nulla százalék az illetménykiegészítés mértéke. Kicsit furcsa helyzet.
Másik probléma, hogy a költségvetési törvény 44. § (3) bekezdése alapján a megyei illetőségű területi szervnél értelemszerűen a munkaügyi kirendeltségen is a középfokú végzettségű köztisztviselő illetménykiegészítése változatlanul 10 százalékos mértékű marad. Így a középfokú végzettségűek alapilletményéhez csak azért, mert megyei szervezésű szervezetnél dolgoznak, illetménykiegészítés jár. Szemben a területi államigazgatás helyi, körzeti, városi szervében a felsőfokú végzettségűekkel, ahol illetménykiegészítést a költségvetés nem állapít meg. Ezt az ellentmondást indokolt feloldani és a területi államigazgatás felsőfokú végzettségű köztisztviselői számára illetménykiegészítést biztosítani.
(19.40)
Ezzel az illetménykiegészítés rendszere tartalmilag és logikailag egységes lenne, nevezetesen a költségvetési törvény 44. § 35, 25, 20, és 10 százalékos illetménykiegészítéséről rendelkezne. Továbbra sem részesülnének illetménykiegészítésben az államigazgatás területi szerveinek helyi szervénél foglalkoztatott, középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselők.
A módosító indítvány mintegy 1700, míg a törvényjavaslat megközelítően 14 ezer felsőfokú végzettségű köztisztviselőt érint. Ezért jelentős költségvetési többletkiadással nem jár. Az illetménykiegészítés biztosítása, melynek évi kihatása az érintett köztisztviselők esetében 5 százalék, a kormány és a szociális partnerek megállapodásában 1996. évre tervezett 19,5 százalékos keresetnövekedésen belül valósult meg.
Az illetménykiegészítés rendszerébe most bekerülő köztisztviselők munkája közismerten meghatározó jelentőségű a közigazgatás általános érdekei szempontjából is. Lásd földügyi igazgatás, közegészségügy és járványügy, és már csak ezért is indokolt munkájuk fokozott elismerése. Ezzel a lépéssel elősegíthető az e területen állandósult fluktuáció és létszámhiány mérséklése, a szakmai feladatok színvonalasabb ellátásához szükséges személyi feltételrendszer biztosítása.
Kérem államtitkár urat és a parlament képviselőit, hogy támogassák ezen módosító javaslatomat. Köszönöm.