Szilágyiné Császár Terézia (KDNP)
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Az ön minisztere az elmúlt egy-két hétben Nyíregyházán járt, és ünnepélyes keretek között átadott egy kábeltévé alapú, Internet csatlakozással rendelkező számítógépet az Apáczai Csere János Gyakorlóiskolának. Borzasztóan örültünk neki. Azonban a miniszter úr látogatása után két-három nappal a Kelet-Magyarország című napilapban "Korai búcsú a főiskolától" címmel megdöbbentő írás látott napvilágot egy felmérés alapján. Eszerint Nyíregyháza három főiskolájában közel 80-100 főre tehető azon hallgatók száma, akik részben abbahagyták, nagyobb részben meg sem tudták kezdeni felsőfokú tanulmányaikat anyagi okokra hivatkozva; vagyis úgy véljük, a kormány elhibázott tandíjrendelete miatt.
E hír számunkra azért is megdöbbentő, mivel mind a miniszter úr, de például Jánosi György az oktatási és kulturális bizottság elnöke többször nyilatkozott ugyanezen lapok hasábjain is, hogy az új tandíjrendelet kizárja annak a lehetőségét, hogy rossz anyagi helyzete miatt akár egyetlen hallgató is kimaradjon.
A kereszténydemokratákat megdöbbenti ez az adat, mert mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy akár csak egyetlen tehetséges fiatal is kiessen a felsőfokú oktatásból a kormány felelőtlen lépése miatt.
Természetesen mondhatnám azt, hogy ez csak a szegény családok gyermekeit érinti, de ez ma már nem igaz, hisz a középosztály gyermekeit is érinti. Bár meg kell mondjam, hogy ennek a három főiskolának a vonzáskörzetében elsősorban a szegény családok gyermekei nem juthattak be.
Itt tehát most tetten érhető az esélyegyenlőtlenség, ami számunkra teljességgel elfogadhatatlan, azért mert a kormány úgy vezette be a tandíjat, hogy nem építette ki mellé sem az elérhető hitelrendszert, sem a megfelelő kompenzációs rendszert. Kérdezem ezért öntől, készült-e felmérés arról, hogy az országban hányra tehető azon (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) fiatalok száma, akik hasonló okok miatt kimaradtak, vagy csak e válságtérségben érzékelhető? Mit kíván tenni ön és a kormány, hogy (Az elnök pohara megkocogtatásával ismét jelzi a felszólalási idő leteltét.) ne forduljon elő ilyen? És végül mit üzen ezeknek a szabolcsi gyerekeknek, hová... (Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját. Taps a jobb oldalról.)