Medgyessy Péter
DR. MEDGYESSY PÉTER pénzügyminiszter, a napirendi pontok előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő, három törvényjavaslatból álló javaslatcsomag a társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása, az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslat, valamint az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosítások tárgyalásának megkezdésével a mai magyar társadalombiztosítási rendszer átalakításának jelentős pontjához érkeztünk. A kormány a benyújtott javaslatoktól nemcsak azt várja, hogy a társadalombiztosítási alapok '97. évi költségvetése egyensúlyba kerüljön, bár nem tagadom, hogy ezt is várjuk tőle, hanem az elfogadott intézkedések hosszabb távra szólnak, a nyugdíjak és az egészségügyi szolgáltatások finanszírozhatóságának stabilizálását segítik elő.Természetesen ez nem egyik napról a másikra érhető el, további munka szükséges ahhoz, hogy a társadalombiztosítás beszedési és nyilvántartási rendszereinek technikai színvonala olyanná legyen, hogy a jogos bevételek beszedhetők legyenek és csak a jogos kiadások merüljenek fel.
Az új informatikai rendszer kiépítése sem megy máról holnapra, de az ügy fontosságára tekintettel a kormány a megvalósítási terv elkészítésére november 30-ai időpontot, az érintett tárcákból álló szakértői munkacsoport létrehozására pedig azonnali határidőt állapított meg.
A javasolt változtatásoktól azt várjuk, hogy segítsen bennünket a már évek óta felismert, de nem megoldott problémák, a járulékelkerülés és a jövedelemeltitkolás fokozatos megszüntetésében. Ez gazdasági, de egyúttal társadalmi igény is.
(9.50)
Nem tartható, és az arányos közteherviselés elvével teljesen ellentétes az a mai helyzet, miszerint bár a bérből, fizetésből élők csak az aktív lakosság 69 százalékát teszik ki, ugyanakkor a társadalombiztosítási járulékfizetés 90 azaz kilencven százalékát teljesítik.
A javaslatok két lényeges változtatást jelentenek a jelenlegi rendszerhez képest. Az egyik: a járulék alapja mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében nagyjában és egészében az a jövedelem, ami után személyi jövedelemadót fizetett. Ez az intézkedés a járulékalap kiszélesítését jelenti annak érdekében, hogy a különféle jövedelemtípusok ne versengjenek egymással. A munkáltató, önfoglalkoztató ne az alapján döntsön, amikor fizet vagy jövedelmet vesz fel, hogy melyik jövedelemtípusnak mekkora az adó- és járulékterhelése, s ily módon az arányos teherviselés követelményét megkerülhesse.
Emelkedik az egyéni járulékfizetés felső határa havi 75 ezer forintról 99 ezer forintra, napi 3 ezer 300 forintra. A járulékalap szélesítése és a plafonemelés együtt jár ugyanakkor az érte nyújtott szolgáltatások növelésével, szolgáltatásokkal. A munkáltatónak az alap szélesítése miatti tehernövekedését a járulékok 1,5 pontos csökkenése ellensúlyozza. A másik lényeges változás a járulékmechanizmusban az, hogy a természetbeni egészségügyi járulék helyébe az úgynevezett egészségügyi hozzájárulás lép, minimumfizetési kötelezettséggel együtt.
Annak érdekében, hogy a gazdálkodó szervezeteknél és az érintett személyeknél ne következzen be indokolatlan terhelés, a számítások a havi minimum-hozzájárulás összegét 4 ezer 500 forintban, napi 100 forintban határozták meg. E minimumfizetési kötelezettség bevezetésénél azt kell mérlegelni, hogy meg tudjuk-e őrizni a teljes körű egészségügyi ellátási rendszerünket, illetve az egészségügyi szolgáltatások alapvetően közfinanszírozási jellegét. Más szóval, rendelkezésre áll-e a forrás és 40-60 milliárd forint, ami a minimumtól várt kereteket ellensúlyozná, illetve lehet-e megtakarítani ekkora összeget az ellátásokban? Érzékeltetésül szeretném mondani, hogy a gyógyító-megelőző kassza ez évi előirányzata összesen 217 milliárd forintot tesz ki.
Nem tartható fenn az a gyakorlat, hogy 400-600 ezer főre becsült fizetőképes aktív személy helyett, akik ma járulékfizetés nélkül veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, a terhet a többi állampolgár viseli. A kormány feltett szándéka, hogy a nemzetközi szinten is igen magas járulékterhelést a közös teherviselés jobb érvényesítésével együtt mérsékli. Az ellenőrzés fokozásával és a szükséges nyilvántartások fejlesztésével a kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy a járulékokat beszedjék. Ha a járulékfizetési fegyelem javulása a befolyó járulékok növekedését eredményezi, azonnal sor kerül a járulékmértékek további csökkentésére is.
Hangsúlyozni kell, hogy a változtatás a jelenlegihez képest azoknál a személyeknél jelent valójában többletfizetési kötelezettséget, akik valamilyen ok miatt nem vesznek részt a legális munkaerőpiacon. Ugyanis a gyermekekre, tanulókra, nyugdíjasokra, sorkatonákra és a többi szociálisan érintett rétegekre nem vonatkozik a minimumfizetési kötelezettség. Az állampolgárokat a fizetési kötelezettségről az Országos Egészségvédelmi Pénztár fogja értesíteni. Óhatatlanul nő a terhelés azoknál a munkáltatóknál, ahol magas a ténylegesen minimálbéren vagy a környékén foglalkoztatottak aránya.
Összességében az intézkedések nem járnak együtt úgynevezett munkaerő-piaci kiszorító hatással. Figyelembe véve a Munkaerő-piaci Alap aktív foglalkoztatáspolitikai eszközei között megtervezett kompenzálási keretet is, melyhez pályázat útján juthatnak hozzá azok a munkaadók, akiknél a reform eredményeképpen terhelésnövekedés mutatkozik.
Tisztelt Ház! Javasolom, ezek után tekintsük át az egyes törvényjavaslatokat közelebbről is. A társadalombiztosításról szóló '75. évi II. törvény módosítása a következő lényeges elemeket tartalmazza. A törvényjavaslat szerint 1997. január 1-jétől mind a munkáltató, mind pedig a munkavállaló esetében a társadalombiztosítási járulékfizetés alapja néhány kivétellel, ahogy említettem az a jövedelem lesz, ami szja-, vagyis személyi jövedelemadó-köteles. Ez nagyban egyszerűsíti a bérszámfejtők munkáját is, mivel a jövő évtől már nem kell szétválasztani a személyi jövedelemadó-előleg és a társadalombiztosítási járulék alapjához szolgáló jövedelmeket. Lehetővé válik mind a járulékfizetés, mind az ellátásokra jogosultság szempontjából az úgynevezett többes jogviszony összeszámítása. Ez azt jelenti, hogy aki főfoglalkozása mellett például egy társas vállalkozás tagja, az '97. január 1-jétől a havi 75 ezer forintról havi 99 ezer forintra emelkedő felső határig mind a két jogviszonyából származó jövedelmét egybe számítja, és nyugellátását ennek alapján állapítják meg.
Változik az előbbiekkel összefüggésben az úgynevezett kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülők köre is. '97. január 1-jétől csak a nyugellátásban részesülők tekinthetők kiegészítő tevékenységet folytatóknak, így csak e körben marad fenn a 10 százalékos mértékű baleset-járulékfizetési kötelezettség. A törvényjavaslat az érdekeltek és érdekképviseleti szerveik évek óta fennálló kérése teljesítéseként azzal számol, hogy az egyéni vállalkozók körében a 4 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék helyett 2,5 százalék mértékű járulékot kell fizetni, ha az egyéni vállalkozó lemond a táppénz- és a terhességi gyermekágyisegély- ellátásról.
Összegezve: a javaslatok alapján csökkennek a járulékfizetési kiskapuk, mivel '97. január 1-jétől a társadalombiztosítási járulékfizetés szempontjából néhány kivételtől eltekintve nem lesz különbségtétel az egyes jövedelemtípusok között. Tehát nem lesz érdemes a bért természetbeni juttatásnak vagy szerzői jogdíjnak nevezni.
Természetesen a kormány számol azzal is, hogy azoknál a kifizetőknél, akiknél az új szabályozás rendkívüli helyzetet teremt, mód legyen kompenzációra. Ilyen területek például a művészeti intézmények, a könyvkiadók, ahol a szerzői díjak utáni társadalombiztosítási járulékfizetés új terhet jelent, amit a 1,5 százalékos járulékcsökkentés nyilvánvalóan nem ellensúlyoz. Ezért is számol a '97. évi költségvetési törvényjavaslat azzal, hogy 1997. során a központi pénzalapban céltartalékot kell képezni, amely többek között a társadalombiztosítási járulékalap-szélesítés terheinek kompenzálását kell biztosítsa.
A javaslatok az alkotmányosság, a járulékfizetés és az ellátások összhangja elvének messzemenő érvényesítését is jelenti, mivel az egyének járulékteher-növekedése mindig együtt jár ellátási jogosultságuk ezzel arányban álló növekedésével. A munkáltatói társadalombiztosítási járulékrendszer, figyelemmel a későbbiekben részletesen ismertetendő egészségügyi hozzájárulásra is, a jelenlegi 42,5 százalékról 28 százalékra csökken, amiből 24,5 százalék a társadalombiztosítási járulék és 3,5 százalék az egészségbiztosítási járulék.
Ami az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvényjavaslatot illeti, annak alapján 1997. január 1-jétől alapvetően megváltozik a természetbeni egészségügyi ellátások finanszírozásának módja. Ez azt jelenti, hogy az előbbi időponttól a munkáltató, illetve kifizető az szja-alapot képező jövedelem után 13 százalékot, de legalább havi 4 ezer 500 forint azaz napi 150 forint egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni. Tehát az egészségügyi hozzájárulás jellemzően ugyanúgy, mint korábban az egészségbiztosítási járulék munkáltatói teher. Ez alól az egyéni vállalkozó mint önfoglalkoztató a kivétel, illetve a ma igazából sehol nem regisztrált 600 ezer főre becsült személyi kör. Ez utóbbi kör bár valószínűleg a feketegazdaságban tevékenykedik, de miután '97-től az egészségügyi természetbeni szolgáltatás igénybevétele után majd igazolni kell, hogy az egészségügyi hozzájárulás-fizetés az adott személy vonatkozásában megtörtént egy része meg fog jelenni mint hozzájárulást fizető.
Lényeges, hogy az egészségügyi ellátás változatlanul úgy jár, ahogy jelenleg: a taj-számot mindenki megkapja, ha kéri. De az Országos Egészségügyi Pénztár nyilvántartása alapján akinek a törvény szerint fizetnie kell és nem igazolja, hogy fizetett, annak az Országos Egészségügyi Pénztár kiértesítése után fizetési kötelezettségét visszamenőlegesen is teljesítenie kell.
(10.00)
A Munkaerő-piaci Alap által finanszírozott munkanélküli ellátások esetében az alap finanszírozza az ellátásokban részesülő személyek egészségügyi hozzájárulási minimumát, havi 4500 forintot. A munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesülők esetében a Munkaerő-piaci Alap az egészségügyi hozzájárulás 75 százalékát finanszírozza, 25 százalékát pedig az ellátást folyósító települési önkormányzat a részére központi költségvetési forrásból biztosított szociális és gyermekjóléti normatívából fizeti. A szociálisan rászorulók egészségügyi hozzájárulását a közgyógyellátás keretében megosztottan a települési önkormányzat és a központi költségvetés finanszírozza.
Ugyanakkor a törvényjavaslat széles körű mentességet is biztosít. Így például nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetnie a nyugellátásban részesülőknek, a gyermeket gondozóknak, a nevelési-oktatási intézmények és felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanuló magyar állampolgároknak, a sorkatonáknak, a kiskorú magyar állampolgároknak.
Az egészségügyi hozzájárulást az Egészségbiztosítási Önkormányzat és végrehajtó szervei szedik be, és ez biztosítja a természetbeni egészségügyi ellátások finanszírozásához szükséges pénzügyi forrásokat. A törvényjavaslat a részmunkaidős foglalkoztatás terheit enyhítendő azzal számol, hogy ilyen esetben az egészségügyi hozzájárulás időarányosan terheli a munkáltatót, illetve kifizetőt, mértéke azonban legalább napi 75 forint.
Tisztelt Ház! A harmadik törvényjavaslat, amely önök előtt van, az egészségügyi természetbeni ellátások finanszírozásának változásával összefüggő törvénymódosító csomag. E törvénymódosító csomag tartalmazza többek között az egészségügyi törvényt a társadalombiztosítási önkormányzati igazgatásról, a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló törvényt, a csődeljárásról, a devizáról, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény módosítását.
Az egészségügyi törvény módosítását alapvetően az indokolja, hogy miután az egészségügyi hozzájárulási kötelezettséggel összefüggésben a természetbeni egészségügyi szolgáltatás kikerül a társadalombiztosításból, szükség van a korábban a társadalombiztosítási törvényben részletezett szolgáltatáscsomagnak az egészségügyi törvénybe történő beépítésére.
A szociális törvény módosítására azért van szükség, mivel a jövőben a közgyógyellátás keretében mód lesz a szociálisan rászorulók egészségügyi hozzájárulási kötelezettségének teljesítéséhez történő költségvetési és önkormányzati kötelezettségvállalásra. A többi törvény módosítását az egészségügyi hozzájárulás mint új fogalom megfelelő kezelésének biztosítása, a jogrendbe illesztése teszi indokolttá.
Tisztelt Ház! A járulékreform előbbiekben részletezett intézkedései a számítások szerint 1997. évben összességében 80 milliárd forint többletbevételt jelentenek a társadalombiztosítási alapok számára, és biztosítják a társadalombiztosítás költségvetésének egyensúlyát. Természetesen tudom, hogy a benyújtott javaslatok problémákat is vetnek fel, méghozzá számosat. Nyilván senki nem lelkesedik azért, ha eddigi kedvezményei megszűnnek, a közterhei növekednek. Véleményem szerint azonban nem lehet tovább késlekedni. A tb nem finanszírozható a mai rendszerben. A teherviselésben óriási aránytalanságok vannak, és az egyensúly miatt nem terhelhetők tovább azok, akik eddig is fizették a terheket.
Emellett az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják, hogy a magas járulékszint miatt olyan mértékűvé vált a járulékelkerülés, hogy az az egész államháztartás egyensúlyát veszélyezteti, mivel egy ponton túl az ellátást például a nyugdíj, egészségügy területén , a megszorításokat semmilyen fiskális kényszerrel nem lehet igazolni.
Tisztelt Képviselők! Kérem támogatásukat az önök előtt fekvő törvényjavaslatok elfogadásához, mert meggyőződésem, hogy ez egy alapvető lépés a tb átalakításában. Szükséges és megkerülhetetlen lépésekről van szó, biztos vagyok abban, hogy a remélt támogatások és jobbító javaslataik alapján működőképesebb rendszert tudunk elérni.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Általános taps.)