Hegyi Gyula (MSZP)
HEGYI GYULA (MSZP): Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Szeretnék hosszabban is hozzászólni a vitában, de tartok tőle, hogy az időkeret miatt, amit elnök asszony ma említett, erre már nem kerül sor. Mindenképpen előző képviselőtársam hozzászólásával kapcsolatban annyit talán említsünk meg, hogy túl azokon az általános megjegyzéseken, amelyek elhangzanak ebben a vitában, a magyar társadalom egy viszonylag jelentős hatású, bár létszámában talán kisebb rétege azok, akik szerzői jogdíjakból, magyarán vagy pontosabban, kevésbé magyarán, de köznapi nyelven honoráriumból élnek, azok nagy nyugtalansággal figyelik, hogy ez a fajta módosítás tulajdonképpen egybemos olyan kérdéseket, amelyeket külön kellene választani. Tehát mindenki, akinek valamikor életében volt köze a nyomtatott sajtóhoz, a szerzői jogi kifizetések technikájához, az tudja, hogy ezen a téren, ami honorárium címen kifizettetődik, annak nagyon jelentős része, évente növekvő arányban, nem valódi szerzői jogdíj. Viszont bizonyos százalékban valóban arról van szó, hogy folyóiratoknál, könyvkiadóknál, napilapoknál vannak nem ott dolgozó emberek, akiknek másutt van munkahelyük, másutt fizetnek társadalombiztosítási járulékot, akik mintegy extramunkában szellemi termékeket tesznek közzé, amivel gondolom mindannyiunk javát szolgálják. Ez tulajdonképpen a teljes kerethez, a teljes összeghez képest nagyon kis arány. És nyugtalanul látják a szerzői jogdíjra jogosultak, hogy valamilyen módon ez az általános szabályozás... eddig volt egy kedvezmény, amelynek mindenki részese volt, olyanok is, akik talán nem érdemelték meg, most viszont azokat is büntetni látszik ez a szabályozás, akik valóban munkájuk mellett szellemi épülésüket szolgálva dolgoznak kis példányszámú, valóban nagyon nehezen megélő könyvkiadók, folyóiratok javára. Úgyhogy őszintén remélem, hogy e tárgyban lesz módosító indítvány (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.), és kérem, hogy ebben az irányban gondolkodjék a tárca. Köszönöm.