Csépe Béla (KDNP)
CSÉPE BÉLA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elnök úr ünnepi beszéde után engedjék meg, hogy éppen '56 szellemében rámutassak egy súlyos, az egész magyar társadalmat foglalkoztató problémára.
A közelmúltban felszínre került, az egész társadalmat foglalkoztató, korrupcióra, gazdasági és politikai tényezők összefonódására utaló leleplezések megrázták a magyar közéletet. A még vizsgálat alatt álló, de már eléggé kirajzolódó ügyek botrányt okoznak, felháborodást keltenek. Nyilván azért, mert iszonyatos kontrasztjuk van. S engedjék meg, hogy most napirend előtt erre mutassak rá, a korrupciók, összefonódások iszonyatos kontrasztjára és ez a szegénység. A felszínre került, kiemelkedő, 800 milliós sikerdíj csillagászati összegűnek mondható a létminimum alatt vagy akörül élők keresetéhez képest.
Ismeretes, hogy a létminimum-számítást a KSH 1994 óta csak az idén nyáron újította fel, s eszerint ez a létminimum ma Magyarországon mintegy 13 ezer forint/hó. Sajnos megállapítható, hogy az ország lakosságának mintegy egyharmada ez alatt, vagy e körül él.
Ki kell mondani a felháborodásnak a nyilvánvaló okát. Én úgy vélem, hogy ez az ok, habár nyilvánvaló, mindenki tudja, de itt a parlament előtt is el kell hangoznia: az ÁPV Rt. vezérkarát a hatalom működtette. A közpénzek magánzsebbe vándorlásáért föltétlenül a közhatalom a felelős. Ezt is ki kell mondani, mert a közpénzek kezelését többek között a magyar nép, demokratikus úton, erre a kormányra bízta.
Az igazságügy-miniszter úr tegnap jelezte, hogy milyen ügyekben folynak vizsgálatok, nyomozás. Föl szeretnénk hívni a figyelmet, hogy itt nemcsak büntetőjogi kategóriákról van szó, tehát olyan ügyeknek a megfogásáról, amivel kapcsolatban végül is bírósági ítélet fog születni. Nem csak büntetőjogi kategóriák vannak. A sikerdíj felvevője elmondta az ország nyilvánossága előtt, hogy ő megdolgozott a rendelkezésére álló, levonások utáni 300 millióért, tehát emögött munka áll, és ő hajlandó ebből most már osztozni. Egyre többször halljuk: törvényes, de nem etikus. Ilyen lenne a világ?
Mi vitatkozunk azzal a megállapítással, hogy az egész világ korrupció átszőtte, vitatkozunk azzal, hogy ember embernek a farkasa, ez általánosan kimondható. Véleményem szerint nem erről van szó. A farkasokat rászabadították a társadalomra. S mivel ez a demokrácia spanyolfala mögött történik, ki kell mondanunk a kormányzó pártok történelmi felelősségét. Kevesek gazdagsága, sokak szegénysége ez soha nem lehet demokratikus akarat. Ez is alapaxióma. Nem arról szólok, hogy az értékalkotó gazdagságot ítéljük el, semmiképpen nem.
Szociális célokra keressük a forrást íme, feltárult. Valamiféle menedzserkapitalizmus épül, szolidaritás nélkül. Nemcsak a létminimum körül élők a szegények. Szegények az intézmények, az a klinika, amely nem tudja a szívműtétet elvégezni, el kell halasztania. Úgy vélem, hogy az ünnepi megemlékezéshez is csatlakozóan mondhatom, hogy azok az '56-os mártírok, akik a gyűjtőfogház udvarán azt kiáltották: "Éljen a szabad, független Magyarország!", biztos, hogy nem ilyen Magyarországot akartak. De éppen rájuk is emlékezve azzal szeretném befejezni napirend előtti hozzászólásomat, (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) hogy mindezek ellenére nem szabad, hogy megrendüljön a hitünk a demokráciában és a szolidaritásban. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
(8.40)