Francz Rezső (MSZP)

1996. október 27.

FRANCZ REZSŐ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Jól értjük, hogy mit mond Pusztai képviselő asszony, a kedvezmények körét szeretné bővíteni. Nagyon egyetértünk. Nem ezzel van a gond, hanem azzal, hogy ezt miből lehet ellensúlyozni majd a költségvetési oldalon. Következésképpen minden kedvezmény, ahogy az előbb is mondtam, nem beszedett adót jelent. Bár akkor majd azon fogunk vitatkozni, hogy a személyi jövedelemadóból az 530 milliárd forint a költségvetésnek kell, vagy nem kell.

Márpedig kell, hiszen így is meglehetősen kínkeservesen lehet összeszedni azt a feltétlenül szükséges bevételt, ami szükséges ahhoz, hogy a különféle juttatásokat: oktatás, kutatás, fejlesztés, támogatás és a többit a költségvetés nagyobb deficit nélkül tudja állni.

Ehhez pedig korlátozni kell. Ki kell választani itt, a törvényhozásban azokat a csoportokat, amelyeket feltétlenül kedvezményezettnek kell tudni. És itt a rászorultság elve kell hogy érvényesüljön. Mert nem vagyunk abban a helyzetben, hogy a gyerekek számára vagy a szép szín, mármint szemszín, bőrszín, akármi alapján lehetne pusztán kedvezményeket adni.

Nem, a rászorultság elvét kell követni! És egy szegény országban a rászorultak is rászorultabbak, mint másutt. Tehát a 19 500 forint az egy főre jutó a családi pótléknál azért annyi, és azért csak a háromgyermekeseknél lehet adókedvezményt, mert szívünk szerint mi is azt mondanánk: mindenki, aki gyermeket nevel, annak megvan a költsége, drága a kiscipellőtől kezdve minden egyéb, tehát jár neki. A probléma ott van, hogy nincs miből! Tehát éppen ezért a legrászorultabbak részére van csak mód ilyen kedvezményeket adni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a bal oldalon.)