Pápai Mihály (FKGP)
PÁPAI MIHÁLY (FKGP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A politikai, gazdasági változások következtében az Országgyűlésnek periodikusan visszatérő feladata a képviselők jogállására vonatkozó mindenkori hatályos szabályozás felülvizsgálata és szükségessé vált módosítások megvitatása, esetlegesen új törvény megalkotása.
A Független Kisgazdapárt Országgyűlési képviselőcsoportja az Országgyűlés képviselőinek összeférhetetlenségével kapcsolatos javaslatot időszerűnek tartja, mert legutóbb megalkotott összeférhetetlenségi szabályok jelentős része meghaladottá vált.
A jelenleg hatályos törvény módosításának rendező elveit a következőképpen foglalhatjuk össze. Az összeférhetetlenségi szabályoknak szigorúaknak és következeteseknek kell lenniük. Az összeférhetetlenségi szabályok következtében nem változhatnak meg a választások eredményeként kialakult parlamenti arányok. Az összeférhetetlenség intézménye nem vezethet személyiségi és vagyonjogok megsértéséhez. Nem jelent negatív diszkriminációt, ha kiemelt helyi feladatokat ellátó személyek nem lehetnek Országgyűlési képviselők. Az összeférhetetlenség ügyében a végső döntést minden esetben az Országgyűlésnek kell meghoznia. Az összeférhetetlenségi szabályokat azonnal hatályba kell léptetni.
Az összeférhetetlenségi okokat a javaslat két csoportba osztja: politikai és gazdasági összeférhetetlenségre. A politikai összeférhetetlenség esetei egyértelműek. A javaslat a különböző jogszabályokból kiemeli az összeférhetetlenségi szabályokat, és azokat a 9. §-ba helyezi el. 1994 óta a kormány és az Országgyűlés közalapítványt hozhat létre. A javaslat nem zárja ki azt, hogy képviselő tagja legyen az alapítvány kezelő szervének, vagy ott tisztséget vállaljon, de ezért díjazásban nem részesülhet.
Ezzel a rendelkezéssel egyetértünk, ugyanakkor megfontolásra ajánljuk a következőt: ha az Országgyűlés vagy a kormány hoz létre közalapítványt, akkor az alapító okiratban meghatározza az alapítvány célját, vagyonát, szervezetét és a többi. Nem célszerű azonban, hogy tisztségviselőként vagy a kezelő szerv tagjaként országgyűlési képviselőt jelöljön ki, tehát a képviselő elvileg alapító is, mivel az Országgyűlés, illetve esetleg a kormány tagja.
A közélet tisztaságát segítené elő továbbá az a módosítás is, amely a 14. § b) pontjához hasonló megoldással olyan korlátozó rendelkezést is tartalmazna, hogy tisztségviselő vagy kuratóriumi tag a képviselő a mandátum megszűnésétől számított két évig sem lehet.
A javaslat 13., 14. §-aiban foglalja össze a gazdasági összeférhetetlenség eseteit. A felsorolt kizáró okokkal egyetértünk. De azt feltétlenül kiegészítendőnek tartjuk azzal, hogy privatizált gazdasági szervezetek tekintetében további korlátozó rendelkezéseket kell a törvénybe beépíteni. Gyanús ugyanis az, hogy privatizált szervezet élére egyes esetekben azonnal országgyűlési képviselő kerül. Fölmerül vagy felmerülhet a kérdés, hogy a kinevezés kapcsolatba hozható-e ezen esetekben az uralkodó erő és a gazdasági elit valamilyen homályos összefonódásával. Azt mindannyian tudjuk, hogy adott esetben a gazdasági pozíciók megszerzése a politikai hatalom erősítésének egyik eszköze. Túl azon, hogy egy ilyen esetben a képviselő jövedelme jelentősen növekszik, előfordulhat, hogy pártjának is lehetősége nyílik anyagi javainak gyarapítására. Hogy fent említettek ne válhassanak általános gyakorlattá, és csökkenthető legyen az összefonódásból adódó esetleges korrupció lehetősége, megítélésem szerint feltétlenül szükséges a törvényi szabályozás, illetve a korlátozás megállapítása.
A kizáró rendelkezés alaptétele lehetne az, hogy a privatizált gazdálkodó szervezet élére képviselő csak bizonyos idő elmúltával kerülhetne. Ennek megfelelően módosító javaslatunk szerint képviselő a mandátum fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem tölthetne be vezető tisztséget olyan gazdálkodó szervezetnél, amelyet a mandátuma fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két éven belül privatizáltak.
A vagyonnyilatkozatra vonatkozóan elviekben ugyan egyet tudunk érteni az előterjesztővel az információadási kötelezettség személyi körére vonatkozóan. De megítélésünk szerint a házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, de főleg a nagykorú gyermek külön vagyona nem képezi a képviselő vagyonát. A vagyonnyilatkozat jogi szempontból személyhez kötött nyilatkozat, ebből következően csak a nyilatkozó tekintetében járhat jogkövetkezménnyel.
Úgy gondoljuk, hogy a képviselőkkel kapcsolatos nyilatkozatokba való betekintés jogát csak az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága részére kell biztosítani, illetve lehetővé tenni. Amennyiben valamennyi országgyűlési képviselő számára lehetővé válna az adatokba való betekintés, úgy a törvénymódosítás megítélésünk szerint szemben állna az alkotmányos elvekkel, a személyi adatok jogi védelmével, és a többi állampolgárhoz viszonyítva hátrányos helyzetet jelentene az országgyűlési képviselők tekintetében.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)