Szentkuti Károly (SZDSZ)

1996. október 29.

SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Minden költségvetés, a költségvetési törvénytervezet a kormányzati politika szándékainak és törekvéseinek a leghitelesebb tükre. Azért a leghitelesebb tükre, mert az elképzelések mögött ott vannak a számok. Ott vannak a számok, és ez azt jelenti, hogy a különböző megfogalmazott elképzeléseknek vagy megvan a számszaki alátámasztása, megvan ilyen szempontból a megvalósítási lehetősége, avagy nincsen.

Én azt gondolom, hogy a költségvetési vita ilyen szempontból, igenis, ma is látszott, hogy egy nagyon jól érzékelhető vita. Nagyjából kétféle álláspontnak a vitája: egy következetes, bár sok problémával küzdő, de következetes és kiszámítható gazdaságpolitika megvalósítása áll az egyik oldalon, amelyet a jelenlegi kormánypártok próbálnak megvalósítani; a másik oldalon pedig, mondhatnám tréfásan, időtől és tértől függően különböző ellenzéki költségvetési elképzelések, amelyekben valljuk meg őszintén nagyon sok népszerűség-hajhászás jelen van. Ez jól elkülöníthető kétfajta gazdaságpolitika, és nagyon fontos, azt gondolom, az ország lakossága számára, hogy ezt jól meg tudják különböztetni, el tudják különíteni egymástól, és majd ők eldöntik, hogy melyik számukra a szimpatikusabb, a megfelelő és a reális.

Még egy dolgot szeretnék hozzátenni, amiről talán ma nem nagyon esett szó, hogy véleményem szerint ez a költségvetési törvénytervezet egy nagyon bőséges számadatokkal alátámasztott költségvetési törvénytervezet. Aki veszi magának a fáradságot, és végigolvassa a sok-sok kötetet meg az ÁSZ jelentését, meg a minisztériumokban is tájékozódik, az igenis végig tudja követni, hogy egy-egy elképzelés mögött valóban milyen reális alátámasztások húzódnak meg.

Tisztelt Ház! Egy kicsit én egy személyes vallomással szeretném folytatni (Közbeszólás a jobb oldalon: Nocsak!) Nocsak, nocsak! Igen, azzal, hogy kormánypárti képviselőknek is vannak álmatlan éjszakáik és tépelődéseik, még hogyha ez nem nagyon hihető is el. És tavaly, amikor a költségvetés vitája folyt, akkor bizony én nem nagyon szívesen lapozgattam azokat a vastag köteteket, mert az önkormányzatokkal kapcsolatos költségvetési fejezet és én az önkormányzatokról szeretnék beszélni , az önkormányzatokkal kapcsolatos költségvetési törvénytervezet előterjesztéséhez szabaddemokrata részről és mondjuk, az önkormányzatisok részéről számtalan módosító javaslatot terjesztettünk elő, mert nagyon sok elemével vitatkoztunk, és meg kell vallanom, hogy nem sok eredménnyel terjesztettük elő ezeket a módosító javaslatokat, nem nagyon találtak értő fülekre.

Ebből persze számunkra fontos tanulságokat le kellett vonnunk, és azt hiszem, hogy ezeket a tanulságokat idén önkormányzati oldalról a költségvetési törvénytervezetben tudtuk érvényesíteni.

Szeretném itt elmondani, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének politikájában mindig alapvető érték volt és alapvető érték lesz az önkormányzatiság elve. A helyi ügyek intézése, a helyi problémák megoldásának szabadsága, a sokféleség, a sokszínűség, a lokális erők felszabadítása, a kemény viták utáni döntések s azok megvalósítása egy-egy közösség szabad cselekvési lehetőségeinek kitágítását jelentik, természetesen demokratikus szabályok szerint.

S hogy ez az alapvető elv működhessék is, ez persze pénzkérdés. Vagyis nagyon nehéz egyszerre azt mondani, hogy az önkormányzatiság alapérték, majd azt tenni, hogy az önkormányzatiság szabadsági lehetőségét oly módon kötöm a pénzhez, hogy majd ezeket a szabadságokat adagolom számára.

Tehát azt gondolom, hogy felelős szabaddemokrata gazdaságpolitika csak olyan lehet, s ez fontos, amely az önkormányzati döntési szabadság lehető legszélesebb mozgásterét fogalmazza meg, de oly formában, hogy a parlament által meghozott törvényeket és szaktörvényeket nyilván az önkormányzatoknak be kell tartaniuk, de hogy egy-egy ügyet, egy-egy problémát hogyan oldanak meg, tehát a hogyan kérdésében a lehető legnagyobb szabadságot kell számukra biztosítani.

Nincs itt most Rapcsák András képviselő úr, kereszténydemokrata képviselő úr, Hódmezővásárhely polgármestere, aki elég gyakran támadja a kormányt önkormányzati oldalról, de azért azt tudni kell, hogy ő egyedül az országban, egyedül van már most, aki az önkormányzati tűzoltóságokról hozott törvényt még jelen ideig nem tartotta be. Az ilyenfajta magatartás persze helytelen. Tehát azt gondolom, meg kell tartani ezeket a törvényeket. Az a vitalehetőség, és az a feladata az önkormányzatnak, hogy az önkormányzati tűzoltóság működtetésének a hogyanját hogyan oldja meg.

S még egy dolgot hozzá kell tenni az önkormányzati megítéléshez, hogy nagyon fontos az önkormányzati szabadság mellett az önkormányzati felelősségnek a hangoztatása is, hisz azt gondolom, hogy most már ma az önkormányzatok annak tudatában vannak, hogyha hibáznak, mert mindenki hibázhat, ha valamit rosszul oldanak meg, a felelősség az övék. A felelősség az övék, s ezeket a felelősségeket nyilván törvényekben szabályozni kell, de ennek tudatában kell lenni minden önkormányzati képviselőnek.

Az önkormányzati rendszer körül, én úgy tapasztaltam, hogy nagyon sok persze érdekek mentén artikulálódó , de nagyon sok misztifikáció jelenik meg. Nagyon egyszerűen fogalmazva, vannak olyanok, akik az önkormányzatokat ördögöknek tartják, meg vannak olyanok, akik az önkormányzatokat angyaloknak tartják.

Nos, nyilván senkinek nincs igaza, az önkormányzati munka is gyarló, ugyanakkor pedig erényekkel is büszkélkedhet. Tehát ezért természetesen túlzottan védeni, de földbe döngölni sem szabad őket. Az ilyenfajta reális látásmód az, amit követnünk kell, és én bízom benne a költségvetési törvénytervezet ismerete alapján, hogy ez az önkormányzatokkal kapcsolatos reális, normális megítélési mód 1997-ben divatba jön.

A beterjesztett költségvetési törvényjavaslat, ami a parlament előtt van, az SZDSZ-en belül is komoly vitákat jelentett, különösen az önkormányzati finanszírozással kapcsolatosan, s az a javaslat, amelyről most beszélünk, amely előttünk van, ezeknek a vitáknak a során is nagyon nagy mértékben javul. Vagyis az önkormányzati szféra 1997-es támogatása egyértelműen pozitív és javuló.

Én úgy fogalmaznék, hogy az önkormányzatok s a kormányzat között a '97-es számok ismeretében egy bizalmat erősítő, elfogadható, részünkről elfogadható kompromisszum jött létre.

Mit is jelent ez a bizalomerősítő kompromisszum az önkormányzatok vonatkozásában az 1997. évi költségvetési törvény tervezetében?

(12.40)

Hogy a szabályozott források 13 százalékkal nőnek, az állami támogatások 8 százalékkal, ez mintegy 60 milliárd forint növekményt jelent. Fontos megemlíteni és ez a szabaddemokraták számára mindig is fontos volt , hogy az önkormányzati támogatási szférában az állami újraelosztás mérséklődik. Ugyanis a saját és az átengedett források az önkormányzati költségvetésen belül összköltségvetésen belül már az 50 százalékot teszik ki, ez egy nagyon jó és egy nagyon pozitív irányú elmozdulás. Dinamikájában növekvő a személyi jövedelemadó átengedett része, ebben az évben következetesen a tavalyi kormánydöntéshez 38 százalék. Ez az átengedett rész egy 34 milliárdos növekményt jelent, és különösen fontos és jelentős, hogy a helyi adók bevételei jelentős mértékben bővültek, amely közel kétszerest jelent, és mintegy 40 milliárdos növekedést mutat az önkormányzati szférában.

Mindebből tehát az is következik, hogy a helyi adó típusú bevételek fontossága egyre nő az önkormányzati finanszírozásban. A probléma persze ott jelentkezik és megjelenik, hogy ezeknek a helyi bevételeknek tehát a helyi adóbevételeknek a szórása nagyon erős. Jelentős az szja- és a helyiadó-növekmény a fővárosban, a nagyvárosokban, a városokban, ugyanakkor kisebb mértékű a kisebb településeken. S ez jelzi egy nagyon fontos szabályozási elv szükségességét, a területi kiegyenlítés és a szolidaritás elvének kibontását. A költségvetési törvénytervezet nagyon komoly kísérletet tesz ennek érvényesítésére. De már itt meg kell jegyeznem, hogy ezzel a törekvéssel párhuzamosan több támogatási formával jelzi az önkormányzatok feladatellátási képességének differenciált kezelését is. Vagyis azt, hogy különböző nagyságú önkormányzatoknak különböző feladatokat kell ellátniuk, vagyis és ezt én jónak tartom nem esztelenül szabad kiegyenlíteni és szolidaritani, hanem ésszerű határok között.

A kiegyenlítés talán legfontosabb eszköze a személyi jövedelemadó 16 százaléka ez 48 milliárd forint ilyen célú felhasználásra. De a személyi jövedelemadó-kiegészítés az önkormányzatoknál, ahol nem ér el egy bizonyos szintet az idei költségvetéshez képest, jelentős mértékben megnövekszik. Ugyanakkor folytatódik az a törekvés is, amely a személyi jövedelemadóból az önkormányzatoknak átengedett részből normatív jellegű támogatásokat vesz át. Ilyen például a településüzemeltetési normatíva, ami ugyan csökken, de úgy gondolom, hogy a működési, dologi kiadási oldalon az oktatási, a szociális támogatások ezt kompenzálni tudják. Itt vita van többen vitatják ennek helyességét , hogy az szja-ból normatív jellegű finanszírozásokat látnak el. Nekem az a véleményem, hogy ez helyes, ez jó tendencia. Azt gondolom, hogy az szja-bevételek dinamikája az ország gazdasági helyzetét is mindig mutatja, ami bizonyos fajta korlátokat, bizonyos fajta lehetőségek közötti mozgásokat is indukál az önkormányzatok számára.

A kiegyenlítésnek más eszközei is megjelennek itt, például a hátrányos helyzetű települések kiegészítő támogatása az szja-ból, de markáns továbbvitele ennek az elvnek elsősorban a közoktatási normatívában jelenik meg. Erről majd nyilván Horn Gábor képviselőtársam szólni fog, de azért én is megemlíteném, mert fontos, hogy a költségvetési törvénytervezetben benne van, hogy a 3000 lélekszám alatti települések plusz kiegészítő normatívája 20 ezer forint lenne gyerekenként. Jelentős pénz ez.

Az önkormányzatok idei forrásszabályozásánál továbbra is jelentős elem a normatív támogatások rendszere. Itt valójában két terület a döntő súlyú, az oktatás és az egészségügyi, szociális intézményrendszer. A közoktatási normatív támogatások növekménye plusz 32 milliárd forint. Ez 3-4 százalékkal fölötte van a közoktatási törvényben is elfogadott 80 százalékos aránynak, a normatív támogatásoknak a 65,4 százalékát teszi ki az önkormányzatok esetében a közoktatási támogatás, a központi rásegítő előirányzatoknak pedig a 33,8 százaléka. Ez két dolgot jelent. Egyrészt, egyértelmű az a kormányzati szándék, hogy a közoktatás, a gyermekek, az ifjúság tanítása prioritás, kiemelt feladat a kisfalutól egészen a nagyvárosig. A kiegészítő normatívákkal kiegészítve, azt gondolom, például a körzeti térségi fejlesztési támogatások csak egy példa, több ilyen is van , ugyanakkor biztosított az önkormányzatoknak az oktatás megszervezésének a szabadsága. Tehát dönthetnek arról, hogy az oktatási feladatokat milyen formában és milyen módon látják el.

Másrészt és ez nagyon fontos elem a bérfejlesztések fedezete 1997-től, ha elfogadjuk a költségvetést, beépül a normatívákba, tehát nincs ezek után központi bérfejlesztési előirányzat, illetve részben az átengedett és helyi adó forrásnövekményébe épül be, tehát nincs központi bérfejlesztés, az önkormányzati szint a felelős egy dinamikus, a feladatot ellátó közalkalmazott munkáját is figyelembe vevő béralku lefolytatására. Nagyon fontos és nagyon támogatandó elem ez a részünkről. Az idei költségvetési törvénytervezet számainak ismeretében az önkormányzatok úgy vélem kellő forrással rendelkeznek ennek megvalósításához, azzal együtt, hogy 4 százalékos létszámleépítést is meg kell lépniük, amely nyilván több helyen kemény feltételt szab.

Az egészségügyi szociális intézményrendszer finanszírozása jelen pillanatban kevésbé megnyugtató, mint az oktatásé. A beterjesztett törvényjavaslat még nem tartalmazza a szociális normatíva összegét. Bár azt már lehet tudni, hogy ebben benne lesz a háztartási tüzelőolaj támogatástöbblete is, a jövedelempótló támogatásokból kiesők rendszeres szociális segélyezése. Az önkormányzati és szociális intézményrendszert elbizonytalanítja a kórházi struktúra átalakításának hatása is. Az új gyermekvédelmi törvény ha elfogadjuk ebben az évben, plusz feladatokat jelent, és a közgyógyellátással kapcsolatos új önkormányzati feladatok is jelentkeznek. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához ez nem egy pénzügyi kifejezés, amit most mondok többé-kevésbé biztosítva vannak a források, de nem állt ez még össze, úgy gondolom, koherens egésszé, ezért önkormányzati oldalról mindenképpen nagyon komolyan szeretnénk odafigyelni a költségvetési törvényjavaslat vitája során ennek az ágazatnak a költségvetési pénzeinek az alakulására.

Az önkormányzatok működési szabadságának talán érzelmi oldalról is mondhatom ezt rendkívül fontos területe az önkormányzati fejlesztések és beruházások, a működési dologi kiadásokon túl a fejlesztések, a beruházások. Sajnos, azt kell mondanom, bár a fejlesztési források bővülnek, de nem olyan mértékben, hogy én legalábbis nyugodt lehetnék. A költségvetési adatokból kitűnik, hogy a felhalmozás és a tőke jellegű bevételek csökkenő tendenciájúak lesznek hosszú távon is az önkormányzatoknak. Bizonyos fajta pozitív elmozdulást jelenthet még e téren a belterületi földek után járó jogos önkormányzati igények kielégítése, melyre maximum '96-'97-ben maximum 57 milliárdot irányoz elő a költségvetés, illetve a gázrészvények kiadása. De ezeknek a többletpénzeknek is nagy a szórása, és nem lehet azt mondani, hogy ez egy általános önkormányzati forrásbővülést jelentene fejlesztési oldalról. Ez viszont indokolja azt, hogy az önkormányzati fejlesztéseket segítő alapok rendszerét jobban kell koordinálni, különösen a területi különbségek kiegyenlítése szempontjából. Ezt megfogalmazza a törvénytervezet, nagyon fontos, azt gondolom, hogy ez belekerül, és nekünk feladatunk az lesz, hogyha ezzel kapcsolatosan nyilván, ha kibontásra kerül egy kormányrendeletben, ezt is nagyon alaposan figyelemmel kísérjük.

(12.50)

A cél- és címzett támogatások forrásnövekedése 15 százalékos. A célok változatlanok. Nagyon jó és ugye, tavaly ezért már harcoltunk , hogy a normatíva-túligénylésekből, illetve sajnos van ilyen, nagyon sok..., nem olyan sok, de van a lemondott céltámogatásokból felszabaduló pénz visszaforgatásra kerül az önkormányzati fejlesztésekbe. Tehát nem megy ki a szférából. Nagyon pozitívnak ítélem ezt az elképzelést is.

Komoly előrelépés az is, hogy a Területi Kiegyenlítő Alap 8 milliárdos a '97-es költségvetési törvénytervezetben ez egy 200 százalékos növekedést jelent 1996-hoz képest. Itt a felhasználás módjáról kellene még gondolkodni, valószínű, hogy ezzel kapcsolatosan adunk módosító javaslatot. Abból az okból, hogy sajnos ezt kell mondanom nagyon sok torzóban maradt fejlesztési beruházás van az országban, melyeket azért előbb-utóbb be kéne fejezni, és ez a Területi Kiegyenlítő Alap esetleg egy kiegészítőként ebben talán valami újat hozhatna. Új forrásként jelenik meg a Területfejlesztési Alapnál a privatizációs bevételből való finanszírozás, és az 7 milliárd forint.

Tehát összesen közel ha jól számoltam 60 milliárd forint jut állami forrásként a fejlesztésekre, amely összeg, sajnos, nem igazából komoly előrelépés, de azt gondolom, hogy célzott, jó felhasználással 1997-ben is komoly nemzetközi és helyi forrásokat indukálhat. Itt kell megemlítenem, hogy a volt tanácsi vállalatok eladása után járó 50 százalékos készpénzbevétel az önkormányzatoknál nem elégít ki bennünket, mint önkormányzatisokat. Azt mindenképpen módosító javaslatként be fogjuk adni, hogy ez ne csak készpénzbevételt jelenthessen, hanem részvényeket is.

A törvénytervezetben több fontos és előremutató törekvés található még. A teljesség igénye nélkül néhányat azért kiemelnék. Az önhibáján kívül hátrányos helyzetű támogatás 13 százalékos növekedése összösszeg 5 milliárd forint , s nagyon fontos, hogy bevezeti az előleg intézményét is a törvénytervezet, tehát akik már megkapták tavaly az önhikit, azok '97-ben az első félévre előleget kérhetnek, hiszen ezeknek általában az első félévi finanszírozással volt probléma.

Jó a közhasznú munka 75 százalékos munkaerő-piaci alapi átvállalása is. Itt is az előlegrendszer bevezetése. Az önkormányzatok nagyon sokszor morogtak azért, hogy utólag kapják meg a támogatást, és azt nekik kell megelőlegezniük. Most ez a probléma is megoldódott. Fontos változások, kicsi, de fontos változások.

Én pozitívnak ítélem meg a körjegyzőségek új típusú támogatását is.

Ugyanakkor nekem a megyék finanszírozásával problémám van. Jelentős, 45 százalékos növekedést regisztrált a forrásaiban az szja-ból, 7 milliárdos átengedéssel. Egy nagyon rövid indoklás van, hogy 70 középfokú intézményt vettek át a megyék. Ez így is van, csakhogy ez a fajta támogatási rendszer, ami itt az előterjesztésben van, ez nem arra próbál megoldást találni, hogy ahol megnövekedtek a feladatok bizonyos megyéknél , ott ezeknek a megnövekedett feladatoknak a finanszírozását oldja meg, hanem olyan megoldást ad véleményem szerint, hogy pénzügyi finanszírozási oldalról megerősíti a megyék szerepét. Ezzel kapcsolatosan módosító javaslatokat fogunk beadni.

Összegezve tehát úgy ítéljük meg, hogy az önkormányzati rendszer működése biztos, hogy persze kisebb problémáktól nem lesz mentes 1997-ben, a beterjesztett törvényjavaslat kapcsán alapvetően biztosított. A működési dologi kiadások biztosítása biztos, hogy egy elszívó hatással lesz a fejlesztésekre, éppen ezért az önkormányzati rendszer településnagyság szerint történő adekvát feladatellátásának a továbbfejlesztése és az ehhez igazított új finanszírozási rendszer bevezetése véleményünk szerint továbbra is feladat, és ebben az irányban jó lenne lépni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)