Akar László

1996. október 29.

AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetését tekintve, sajnos, nem sikerült érvényesíteni a központi költségvetéssel egy időben történő tárgyalás és elfogadás követelményét, ami sok tekintetben kényszerpályára helyezte a tb-költségvetés kialakítását.

Az elhúzódó előkészítési, egyeztetési folyamat is jelezte, hogy a társadalombiztosítási alrendszer feszültségekkel terhelt. Erre is tekintettel az elfogadott költségvetésben az Országgyűlés kötelezte a kormányt, hogy az alapok költségvetésének végrehajtását kísérje fokozott figyelemmel, és szükség esetén kezdeményezze a pótköltségvetés Országgyűlés elé terjesztését.

A kormány a költségvetés végrehajtását többször értékelte, és a mutatkozó egyensúlytalanság miatt úgy döntött, hogy szükség van mindkét alap tekintetében pótköltségvetési alap benyújtására. Az augusztusi előrejelzések ugyanis azt mutatták, hogy az alapok várható bevételei elmaradnak a törvényben várttól, kiadásai pedig meghaladják a tervezettet. Így az alrendszer hiánya intézkedés nélkül megközelítheti a 60 milliárd forintot. Ez a hiány már túl lenne azon a mértéken, amit a központi költségvetés a tervezettnél kedvezőbb egyensúlyi helyzete ellentételezni tud.

A költségvetés végrehajtását a biztosítási önkormányzatok is értékelték. Az egészségbiztosítási önkormányzat szükségesnek tartotta a pótköltségvetés előterjesztését. Az önkormányzat javaslata azonban véleményünk szerint a bevételeket a jelenleg reálisnak tekinthetőnél nagyobbnak tervezete. A gyógyító-megelőző előirányzatnál 14 milliárdos többletkiadást irányzott elő, és nem számolt a költségvetési törvényben előírt kamatfizetési kötelezettséggel. Így az önkormányzat javaslata a hiány további 20 milliárdos növekedésével járna, ami elfogadhatatlan helyzethez vezetne.

Tisztelt Ház! A reális bevételi prognózisból történő kiindulás és a kamatfizetési kötelezettség figyelembevétele esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya is meghaladja a pótköltségvetés benyújtásának feltételeként meghatározott mértéket.

Mindezek miatt szükségessé vált, hogy a kormány a társadalombiztosítási önkormányzatok által javasolttól eltérő pótköltségvetési javaslatot terjesszen az Országgyűlés elé. A pótköltségvetési javaslat a jelenlegi realitásokhoz igazodva az alrendszer bevételi előirányzatát 936 milliárd forintban, az eredeti előirányzottnál mintegy 20 milliárd forinttal alacsonyabban állapítja meg.

Az előirányzat csökkentésében döntő szerepe van a sajnálatosan növekvő járulékelkerülésnek. A társadalombiztosítás javasolt kiadásai az eredeti előirányzatot mintegy 14,5 milliárd forinttal haladják meg. A többlet lényegében az Egészségbiztosítási Alap két kiadási tételénél jelentkezik: a gyógyító-megelőző ellátásoknál, illetve a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök támogatásánál.

A gyógyító-megelőző előirányzat közel 8 milliárd forintos megemelésre kerülne a javaslat szerint, belső átrendezéssel együtt. Több pénz jut a betegszállításra, a nagy értékű diagnosztikai vizsgálatokra, a művesekezelésre, a szívsebészeti feladatokra és transzplantációra, végrehajtható a kormány és a szakszervezetek között kötött bérmegállapodás, és 2 milliárd forint fordítható a kórházak működőképességének helyreállítása érdekében az adósságok rendezésére.

Ezen célok elérése érdekében néhány fejlesztés szűkítésre és a kockázatkezelő előirányzat megszüntetésre kerülne. A javaslat 6 milliárd forintos többletet irányoz elő a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz terén, tekintetbe véve az eredetileg tervezett intézkedések feltételezettnél későbbi végrehajtását is.

(14.40)

Tisztelt Ház! Kérem a kormány nevében, hogy a benyújtott pótköltségvetési törvényjavaslatot vitassák meg, és a szükséges módosítások elfogadása után az egészségügy működőképességének megőrzése érdekében még novemberben fogadja el. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)