Csehák Judit (MSZP)
DR. CSEHÁK JUDIT (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tulajdonképpen nem vitatkozni szeretnék az imént felszólaló frakcióbéli képviselőtársammal, de mondanivalójában volt néhány olyan mondat, ami talán félreérthető. Ezért szeretném a mondandóját a magam felfogása szerint kiegészíteni. Valóban igaza van: egy nagyobb összegű, fix összegű hozzájárulás, egy alacsonyabb bérhez kötődő, százalékos társadalombiztosítási járulék mellett azoknak az ágazatoknak, azoknak a munkáltatóknak kedvező, akik elsősorban az átlagbér feletti bérrel foglalkoztatnak. Azokat nem érinti hiszen annyi járulékot engedünk le, mint amennyit ez a fix összegű befizetés jelent akik az átlagjövedelem, a jövő évi átlagjövedelem szintjén foglalkoztatnak munkavállalókat. És mindenki számára még a csökkenő társadalombiztosítási járulék mellett is nagyobb konkrét befizetési összeget és terhet jelent, akik összességében az 1997. évi átlagjövedelem alatti bér mellett foglalkoztatnak munkavállalókat.
Kérdezhetjük azt, hogy ezt akarjuk-e? A kormány nagyon világosan deklarálta, hogy igen, ez a szándéka, szeretné megdrágítani. Elsősorban természetesen nem az alacsony bérű foglalkoztatást, hanem az olyan típusú foglalkoztatást, amelyik igen elterjedt Magyarországon, és egyre terjedőben van, hogy a minimálbér felére jelentik be a munkavállalót ezzel tulajdonképpen nyugdíj- és egészségbiztosítást vásárolnak a számára , és a minimálbér feléhez kötődő akármilyen nagyságrendű és százalékos mértékű, de alacsony fix összegű egészségbiztosítási járulékkal vásárolnak a számára egészségügyi ellátást.
Az ő számukra tehát mindenféleképpen nagyobb terhet jelent akár az 1800 forintnak, akár a 4500 forintnak, akár a 3300 forintnak a bevezetése. Kétségtelen, hogy nem lehetett olyan technikát találni, amelyik csak ezekre az idézőjelbe téve "nem igazi", "fals", "hamis", alacsony bérű foglalkoztatásokra terhelte volna rá a társadalombiztosítási hozzájárulás emelését. Az is a szándéka egyébként mindemellett a kormánynak és azt gondolom, valamennyiünknek , hogy tisztességesebb bére legyen a munkavállalónak, ne érje meg egyes ágazatokban alacsony bérű, nagyobb létszámú munkavállalót foglalkoztatni, hanem igenis fizessenek magasabb bért a számukra esetleg az átlagjövedelem szintjét elérőt, és az, aki ezt megteszi, az tulajdonképpen nem visel magasabb társadalombiztosítási terhet.
Amivel szeretném kiegészíteni képviselőtársam mondandóját, az az a többletinformáció, hogy a költségvetés egyfelől kész részben a központi költségvetésből azoknak az alacsony bérű költségvetésből finanszírozott ágazatoknak, így az oktatásnak, közszolgálatnak a bérkeretét megemelni, illetve a többletterheit kompenzálni, akik így ebben az esetben többletkötelezettségeket kell hogy teljesítsenek. Azt gondolom, hogy ezt a lehetőséget nem ezekben a törvényekben lehet elrendeznünk vagy megteremtenünk, hanem a jövő évi költségvetésről szóló törvényben kell megfelelő garanciákat beépítenünk.
Én is egyetértek képviselőtársammal: szükség van erre a kiegészítésre, és miután a kormánynak szándékában áll ezeket a többletforrásokat az ily módon hátrányosan érintett munkahelyeknek odaadni, ennek a fedezetét megteremteni, biztosítani, ezért én úgy gondolom, hogy ez önmagában talán nem lehet oka annak, hogy ezt a lépést meglépjük.
Abban egyetértek képviselőtársammal, hogy ha alacsonyabb fix összeggel, és talán egy valamivel mérsékeltebb járulékelengedéssel számoltunk volna, akkor még inkább terítettük volna ezeket a többletterheket, kevesebb olyan munkahely lett volna, amely többletkiadással kellett volna esetleg váratlanul szembenézzen. Ezek mérlegelendő vagy mérlegelhető javaslatok. Természetesen nem a szociális bizottság kompetenciája, hogy ezt eldöntse, szociális bizottság egy dologban érdekelt: hogy a társadalombiztosítási járulék befolyjék a társadalombiztosítás kasszájába, hogy lehetőleg ez közteher legyen. Tehát mindenki fizesse ezt a terhet, aki az egészségügyi ellátásra állampolgársága jogán jogot formál, és természetesen roppant fontos az, hogy jó színvonalú ellátást tudjunk ebben az egyre dráguló magyar egészségügyben, és a világ egyre dráguló egészségügyében az állampolgárok számára biztosítani.
Úgy gondolom tehát, hogy a benyújtott kapcsolódó módosító indítványt meg fogjuk nézni a Pénzügyminisztériummal közösen, hogy melyik az, amelyiket valójában igazából támogatni lehet. Erről kezemben van egy táblázat, amelyik azt hasonlítja össze, hogy a kormány eredeti, 4500 forintos javaslatával szemben mely ágazatok azok, amelyek a benyújtott módosító indítvány kapcsán többet fognak fizetni. Így van. A termelői, szolgáltató ágazatok fognak többet fizetni valamivel, többet fog fizetni a közszolgálat annak körülbelül mintegy 6-7 milliárdos többletterhe van , ami a Foglalkoztatási Alap kompenzációjára lehetőséget teremt. És amit a táblázat "tisztázatlan helyzetű lakosság"-nak nevez tehát azok, akik nem fizettek eddig társadalombiztosítási járulékot , azoknak a terhei is ilyen módon csökkentek, hiszen 4500 forint helyett tulajdonképpen 1800 forintért plusz a minimálbér 11,5 százalékáért lehet egészségbiztosítási szolgáltatásra szerződést kötni Magyarországon jövő évben a törvénytervezet szerint az Egészségbiztosítási Főigazgatósággal.
Én tehát úgy gondolom, hogy többfajta változat van; a kormánynak és a parlamentnek azt kell eldöntenie, hogy változatlan társadalombiztosítási bevételek mellett minek ad prioritást: a társadalombiztosítási járulékmérték markánsabb elengedésének, és egy nagyobb fix összegű hozzájárulás bevezetésének, vagy esetleg egy első lépésben egy kisebb fix összegű egészségbiztosítási vagy egészségügyi hozzájárulás bevezetésének. Köszönöm ezért, hogy képviselőtársaim egy ilyen változaton is gondolkodnak.