Mészáros Gyula (KDNP)

1996. október 30.

DR. MÉSZÁROS GYULA (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetésének általános vitájában kizárólag a 13. fejezettel, a Honvédelmi Minisztérium költségvetésével kívánok foglalkozni. Nehéz és keserves esztendőket él most át a Magyar Honvédség. Az úgynevezett átalakulás már közel tíz esztendeje tart, ami állandó leépülést jelent, de tulajdonképpen az átalakulás konkrét feladatait és menetrendjét a 88/1995-ös országgyűlési határozat szabta meg.

Ezzel szemben a költségvetés indoklásában ez olvasható: "A kiadások megtervezésének legfőbb meghatározó követelménye a haderő-átalakítás folyamatának az eredetileg elképzelt ütemhez képesti felgyorsítása." Másfél évvel ezelőtt, amikor az említett országgyűlési határozatot elfogadta a tisztelt Ház, meg voltunk győződve, hogy egy elfogadható 3 éves programot dolgoztunk ki, amelyet ha végrehajtunk, egy kisebb létszámú, de korszerűen felszerelt, ütőképes hadseregünk lesz. A haderő-átalakításból korszerűsítés eddig semmi történt, ha csak az Ukrajnától vásárolt harckocsikat és a hajdani szovjet adósságtörlesztésben kapott páncélozott járműveket nem számítjuk.

Annál nagyobb mértékben történik a létszámleépítés minden területen. Az előbb említett országgyűlési határozat szerint a honvédség békelétszáma '98 végére nem lehet több, mint 60 ezer fő. A honvédség létszámából a tisztek 15, tiszthelyettesek 18, a közalkalmazottak pedig 13 százalékot tegyenek ki. Ezzel szemben az egy évvel korábban, tehát '97 végére a költségvetési létszám az előttünk álló költségvetésben a következő: tiszt 8634, tiszthelyettes 8453, sor-, szerződéses és hallgatói állomány együtt 26 881, közalkalmazott 11 789, mindösszesen 55 755 fő.

Én itt most a Magyar Honvédség tervezett létszámáról beszélek, amely nem tartalmazza a HM és háttérintézményeinek létszámát.

Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési indoklásban az is olvasható, hogy a haderő-átalakítás végrehajtásában '97-ben ütemváltás szükséges, melyet tükröznek a '97. évi költségvetés tervezése során érvényesített költségvetési létszámok. Az átalakítás '95-ben jóváhagyott terve azon a feltételezésen alapult, hogy az átalakítás prognosztizált költségvetési forrásai a védelem rendelkezésére állnak. A védelmi költségvetés megőrizheti az 1994. évi szinten számított reálértékét. Nos, ezen átalakítások során ezek a feltételek nem voltak biztosítottak. A végrehajtott létszámcsökkentések során a Magyar Honvédség működésében súlyos zavarok keletkeztek.

Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, hogy döntéseinket sürgősen felül kell vizsgálni, eldönteni, kell-e Magyar Honvédség, és ha igen, mekkora. Milyen fegyvernemek kapjanak prioritást a fejlesztésben? Néhány dolgot tudomásul kell venni a tisztelt képviselőtársaimnak, a tárcának és a társadalomnak. Nevezetesen azt, hogy a Magyar Honvédségre, mégpedig korszerűen felszerelt, ütőképes hadseregre békeidőben is szükség van, mert csak ez garantálhatja biztonságunkat és nyugodt életünket.

Másrészt a kis létszámú jól felszerelt hadsereg sem olcsóbb, mint a nagy létszámú, de korszerűtlen. Tehát akár tetszik nekünk, akár nem, a következő években nemcsak a jelenlegi költségvetés reálértékét kell megőrizni, hanem fejlesztésre is jelentős összeget kell fordítani. Ismerve a gazdaság teljesítőképességét, a 96,8 milliárd forint kiadási előirányzat elfogadható gondolom, maga a tárca sem számított többre , azonban a 12,8 milliárd forint bevételi előirányzat már nem reális. Én hiszek az Állami Számvevőszék szakembereinek, akik a következőket állapították meg. A HM-fejezet saját bevételi kötelezettsége 12,8 milliárd forint, ami 2 milliárd forinttal magasabb, mint az 1996. évi elvárás. A kötelezettségeknek valamivel kevesebb mint a fele támasztható alá reális számításokkal.

Figyelembe véve a várható, mintegy 2 milliárd forintos, '97-re áthúzódó kifizetetlen számlaállományt is, úgy tűnik, az éves fejezeti kiadási előirányzatból mintegy 8 milliárd forintnak nincs meg a fedezete.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez már igen nagy hiba, mert ez közel 10 százaléka az 1997. évi 82 milliárd 650 millió forintos támogatásnak. A költségvetés indoklása arra hivatkozik, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezelésében lévő ingatlanok értékesítéséből származó bevétel teljes egészében a kiadások ellentételezésére használható fel.

(12.30)

Kérdés, hogy el lehet-e adni a üres laktanyákat és egyéb objektumokat, van-e erre fizetőképes kereslet kicsiny hazánkban? Mindenesetre még ha értékén alul is, de el kéne adni, mert őrzésük, fenntartásuk további költségeket igényel. A bevételi előirányzat teljesítéséhez a haderő-átalakítás során felszabaduló technikai eszközök és készletek értékesítéséből származó bevételek növelése is szükséges, olvasható az indoklásban.

Nem tudom, hogy mik lehetnek ezek az eszközök és készletek. Mindenesetre a lejárt lőszereket, az elavult fegyvereket aligha lehet eladni, legfeljebb a sátrakat és vaságyakat. De gyanítom, hogy ebből nem lehet milliárdokat bevételezni. Tehát én is úgy gondolom, hogy a bevételi oldal nem megalapozott a HM költségvetésében, bár nagyon örülnék neki, ha nem lenne igazam sem nekem, sem a Számvevőszéknek.

Úgy gondolom, hogy az csak helyeselni lehet, hogy a párhuzamosságokat elkerülendő megszűnik a Magyar Honvédség Parancsnoksága, létrejön az egyesített vezérkar és a csapatok vezetésére a haderőnemi vezérkarok.

Az előttünk álló költségvetésben a Magyar Honvédségen belül nincsenek alcímek. Egyben szerepel az egész Magyar Honvédség 66 milliárd 569 millió kiadással és 7 milliárd 604 millió bevétellel. A költségvetés készítése így bizonyára egyszerűbb, és talán az is szempont volt, hogy egyetlen oldalon elférjen, de képviselő legyen a talpán, aki ebből kisilabizálja, hogy melyik fegyvernemnél van fejlesztés, melyiknél leépítés.

Aki ebben el akar mélyedni annak vagy a PM-től vagy a HM-től háttéranyagokra kell szert tennie. Mindenesetre az látszik, hogy közel 25 milliárd személyi bérekre megy, és átlagosan 17 százalékos bérfejlesztést eredményez, akkor ez nem igazán hiszem, hogy követi az inflációt. Ezért szerettük volna elérni, hogy a szolgálati törvényben szereplő bértábla már 1997. január 1-jétől érvénybe lépjen.

Ez ugyanis egzisztenciális biztonságot, tervezhetőséget jelentett volna minden honvédségnél dolgozónak, katonáknak és polgári alkalmazottaknak egyaránt. A költségvetésből nem derül ki, vajon a mintegy 752 millió forint végkielégítést tervezték-e a személyi juttatásoknál. Azzal egyetértünk, hogy a Magyar Honvédség szervezetéből kivették, és közvetlenül a HM felügyelete alá helyezték a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokat, azzal már kevésbé, hogy 160 fővel emelték a létszámukat.

A katonai felsőoktatási intézmények külön szerepelnek, ahol jelentős létszámcsökkentést hajtottak végre. A jelenlegi hallgatói létszám 1390. Kérdés, hogy mennyi és milyen fegyvernemre kiképzett tisztre lesz szükség, mondjuk 2002-ben. Csak reméljük, hogy pont annyira és olyanra, mint akiket képezünk.

További kérdések is felvetődnek, hogy például a 150 fős katonai ügyészség költségvetését miért ne lehetne tervezni a többi ügyészséggel együtt az Igazságügyi Minisztériumnál. A HM egészségügyi intézményeinek költségét pedig a Népjóléti Minisztériumnál.

Külön öröm, hogy a hadigondozotti közalapítvány támogatását 300 millió forinttal növelték, azonban ideje lenne végre a hadigondozásról szóló törvény megváltoztatása azok javára, akik eddig méltánytalanul nem voltak jogosultak az egyszeri támogatásra, és ezt az összeget a költségvetésben szerepeltetni és a jogosultaknak kifizetni.

(A jegyzői széket Szili Sándor helyett dr. Kiss Róbert foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy a költségvetés Honvédelmi Minisztérium fejezetének kiadási oldalán szereplő 96,8 milliárd forint még éppen biztosítja a csökkentett létszámú hadsereg működőképességét, de a fizetésekben nem követi az inflációt, ezért a szolgálati törvényben szereplő bértábla bevezetését előre kellene hozni. A bevételi oldalon szereplő 12,8 milliárd forint azonban szinte bizonyos, hogy nem teljesíthető, ezért más bevételi forrásokat kellene felkutatni. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét.