Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A számvitel 1992. január 1-jétől érvényes törvényi szabályozása lehetővé tette, hogy a hatálya alá tartozók vagyonukról, vagyoni helyzetük alakulásáról, jövedelemtermelő-képességükről, pénzügyi helyzetükről megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatást adjanak, a piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen információkat hozzanak nyilvánosságra.A számviteli törvény elfogadásával, az 1994. január 1-jétől hatályos módosításával a számvitelt érintő hazai szabályok az Európai Unió számviteli irányelveivel harmonizáltak, a törvényi szabályozásba a legfontosabb nemzetközi számviteli sztenderdek beépültek.Az elmúlt évek gyakorlati tapasztalatai azt mutatják, hogy a számviteli törvény konkrét előírásai nem minden esetben adnak megfelelő választ a felmerülő kérdésekre, a számviteli alapelvek értelmezése sem egységes. Ezért indokolt kiegészíteni, illetve pontosítani, módosítani a törvényi előírásokat.A törvényi előírások bővülése, esetenként a részletekbe menő szabályozás ugyan ellentmond a törvényi, azaz a keret jellegű szabályozás követelményének, az egységes értelmezés, a következetes végrehajtás azonban más jogerővel bíró szabályozás hiányában mégiscsak e törvényi előírások javítását igényli.Tisztelt Ház! Az 1992-es törvényi szabályozás néhány esetben nem vagy nem teljeskörűen változtatta meg a korábbi elszámolási gyakorlatot. Olyan esetekről volt szó, ahol a szabályozás nem volt kifejezetten ellentétben a közösségi számviteli irányelvekben foglaltakkal.(9.20)A változó magyar gazdaság követelményei, az Európai Unió tagországaival való intenzív kapcsolat szükségessé teszi, hogy ezen szabályainkat most már az Európai Unió tagállamaiban érvényesülő számviteli gyakorlathoz igazítsuk.A javasolt törvénymódosítás alapvetően két témakörben szabályoz. Egyrészt a vagyoni, a pénzügyi, a jövedelmi helyzetet bemutató beszámolók megbízhatósága, valódisága érdekében kiegészítéseket, pontosításokat ír elő. Ide sorolandók többek között a számviteli alapelvek kiegészítésére, számviteli-politikai írásba foglalására, néhány szabályzat elkészítésére, az ellenőrzés megállapításai hatásának bemutatására, az éves beszámolók közzétételére, valamint az egységes végrehajtás érdekében indokolt szabályozásra vonatkozó javasolt módosítások. Másrészt a változó gazdaság követelményeihez, a fejlett piacgazdaság országainak számviteli gyakorlatához igazítja a törvénymódosítás a jelenlegi előírásokat, illetve kiegészíti azokat. Ez utóbbiak lényegéről, indokoltságáról röviden a következőket ajánlom figyelmükbe.Az eszközök beszerzési és előállítási költségeinek tartalmára vonatkozó jelenlegi előírások, az óvatosság számviteli alapelve az 1992. év előtti gyakorlat alapján nem engedik meg a beszerzési értékben figyelembe venni mindazon költségeket, ráfordításokat, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. Külföldön viszont ezek is az eszközök beszerzési, előállítási értékébe tartoznak. Ezért a javasolt törvénymódosítás bővíti a beszerzési értékbe tartozó költségek, ráfordítások körét, ezzel az összemérés elvének megfelelően az eszközökhöz egyedileg hozzákapcsolódó költségek nem a felmerüléskor, hanem az amortizáció elszámolásakor csökkentik az adózatlan eredményt. A különböző támogatások, juttatások ideértve a térítés nélküli eszközátadásokat is számviteli elszámolásának egységes, az Európai Unió tagállamai többségében érvényesülő gyakorlatát fogalmazza meg a törvényjavaslat, ugyanakkor biztosítja, hogy az adott gazdálkodó valamennyi eszköze és elismert kötelezettsége a mérlegben szerepeljen az is, amelyet a jelenlegi előírások mellett nem lehet a mérlegbe beállítani. A piacgazdasági viszonyok között a támogatás, a juttatás célja alapvetően az, hogy a részben vagy egészen átvállalt, elsősorban állami feladat többletköltségeit, illetve az árban meg nem térülő költségeket fedezze. A támogatás, juttatás irányulhat a támogatott tevékenység eszközeinek beszerzésére, ez esetben az amortizációt kompenzálja, de megvalósulhat úgy is, hogy közvetlenül a folyó termelés költségeit ellentételezi. Ennek megfelelően a szabályozás lényege: a támogatás, a juttatás összegét a támogatónál eredménycsökkentő, a támogatottnál eredményt növelő tételként, bevételként kell figyelembe venni. Amennyiben azonban a kapott támogatáshoz eszközök beszerzése is kapcsolódik, akkor a bevételként elszámolt összeget időbelileg el kell határolni, át kell vinni a következő évekre; akkor kell azt bevételként kimutatni, amikor a támogatásból beszerzett eszközök értékét költségként elszámolják. A változó előírások megteremtik az állami támogatásokkal, juttatásokkal való elszámolás feltételeit is. A támogatások elszámolására vonatkozó javaslat figyelembevételével a polgári törvénykönyv szerinti, egyre gyakrabban előforduló kötelezettség, tartozás, átvállalás számvitelét is szabályozza a törvényjavaslat. A törvényjavaslat az európai számviteli gyakorlathoz igazítja a saját tőke elemeit, pontosítja a saját tőke fogalmát, konkrétabban meghatározza a tőketartalékot, az eredménytartalékot növelő-csökkentő tételeket, megszünteti "az előző évek áthozott vesztesége" kategóriát. Elhagyja a saját tőke változását jelentő azon tételeket, amelyek valójában nem tőkeváltozást, hanem eredményváltozást jelentenek.A hitelezői érdek védelmét szolgálja az a javasolt rendelkezés, amely szerint osztalékot, részesedést csak a törvényjavaslatban előírt feltételek mellett lehet a tárgyévi adózott eredményből fizetni. A javasolt előírással megakadályozható, hogy az alaptőke, a törzstőke a társaságból osztalék, részesedés formájában kivonásra kerüljön. A beruházás, az igénybe vett devizahitelek árfolyamváltozása elszámolására vonatkozó módosító javaslat az árfolyamveszteség halasztott elszámolására, a nemzetközi számviteli standardok és a piacgazdasági számviteli gyakorlathoz hasonlóan biztosít lehetőséget. A javasolt elszámolást nem kötelező alkalmazni. A javasolt módszer mellett az árfolyamveszteség eredményt rontó hatása később jelenik meg, mivel a törlesztő rész tényleges árfolyam-különbözete mint árfolyamveszteség, továbbá a javaslat szerinti kapcsolódó céltartalékképzés, illetve céltartalék-felhasználás elszámolt összege együttesen a hitelfutamidő elejét és végét kivéve többé-kevésbé egyenletesen terheli az egyes évek eredményét. A változó gazdaság követelményeként fogalmazódott meg az a javaslat, amely szabályozza a megszűnt, felszámolt, végelszámolt, illetve az átalakult gazdasági társaság tulajdonosainak, tagjainak a gazdasági társaság megszűnéséhez, átalakulásához kapcsolódó számviteli elszámolási kötelezettségeit.A törvényjavaslat szerint a számviteli törvény hatálya alól kikerülnek az egyéni vállalkozók. Rájuk csak a sajátos adózási szabályok vonatkoznak. Így szűkül az egyszeres könyvvitelt vezetők köre, lényegében csak a jogi személyiség nélküli, törvényben előírt feltételeknek megfelelő gazdasági társaságok tartoznak ide. A javaslat szerint az egyszeres könyvvitelt vezetőknél változik az egyszerűsített mérleg, kiegészül az a pénzforgalmi szemléletű eredménylevezetéssel, részletes tartalmi előírással. Ez lehetővé teszi a kettős könyvvitelt vezetőkkel való összehasonlíthatóságot, előtérbe helyezi a számviteli és az adózási előírások közötti kapcsolatot. A számviteli törvény javasolt módosításaihoz kapcsolódó adótörvényi változások a vonatkozó törvényjavaslatokban figyelembevételre kerültek. A törvényjavaslat az átmeneti rendelkezések között a devizatörvény, illetve a helyi adókról szóló törvény egy-egy rendelkezését is módosítja. A módosítást egyrészt a számviteli törvény előírásainak következetes végrehajtása, másrészt a formailag módosuló számviteli kategóriáknak az adott törvényi szabályozás melletti használata indokolja.Tisztelt Ház! Az Állami Számvevőszék a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény módosításának ellenjegyzését megadta. Kérem a benyújtott törvényjavaslat megtárgyalását és a szükséges módosító javaslatok átvezetése után annak elfogadását. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)