Magyar Péter (TISZA)
MAGYAR PÉTER miniszterelnök: Ó, jaj! Az veszélyes! (Derültség.) Ez veszélyes, ezt kár volt megkérdeznem. (Balla György: A jó ízlés határáig!)
Tisztelt Képviselőtársaim! Először hadd válaszoljak akkor én sorrendben Toroczkai László elnök úrnak. Én is örülök, hogy végre szemtől szemben tudunk beszélni. Ön említette több munkatársamat, akiből képviselő lett, meg különböző verőembereket meg biztonsági embereket. Nincs arra szükség, elnök úr. Ön sükösdi gyerekektől is megijed (Derültség a TISZA soraiban.) és kiszalad ebből a teremből. (Nagy taps a TISZA soraiban.) Hadd mondjam személyesen is! Talán egyetértünk néhány fideszes képviselővel is, még talán Gulyás Gergellyel is, hogy az önök kivonulása, a nehéz sorsú, de csodálatosan tehetséges sükösdi gyerekek játéka alatt az önök kifutása az egyik leggyalázatosabb pillanat volt 1990 óta ebben a házban. Szégyelljék magukat! Én is örülök, hogy a szemébe tudom mondani: szégyelljék magukat! És utólag is köszönjük a sükösdi gyerekeknek és Nébl Zsoltnak azt a csodálatos zenét, akkor is, ha önöknek valamiért nem tetszett. Köszönjük nekik. (Nagy taps a TISZA soraiban.)
Ön mindenféle Facebookról meg Metáról meg egyéb dolgokról gyárt konteókat. Elnök úr, bebizonyosodott az, hogy az ilyen konteókra körülbelül annyi ember vevő, amennyi szavazójuk önöknek van. Szívesen átveszem azt a zöld dossziét. (Toroczkai László: Hát, most muszáj lesz! ‑ Keresztülhalad a terem közepén és átad egy zöld dossziét Magyar Péternek.) Akkor is átvettük, nem emlékszik, elnök úr? Köszönöm szépen, köszönöm szépen.
Szóval, ön bármilyen konteókat gyárthat, én láttam önt a Facebookon eleget; éppen tartott egy ilyen tárlatvezetést. A másolat mindig gyengébb, mint az eredeti, azt tudom önnek mondani. (Szórványos derültség a TISZA soraiban.) Ön egy projektort akart beállítani luxusnak, meg egy liftet. (Toroczkai László: Irónia!) Egy olyan épületről beszélt, amiben mi soha nem jártunk még. (Toroczkai László: Nem érti az iróniát.) De itt is elmondom önnek személyesen: mi azért nem költözünk be az említett Fehérházba ‑ én csodálom, hogy Gulyás Gergely egyébként valaha oda betette a lábát; ha már az egyetemi éveink szóba kerültek, szerintem akkor még egyetértettünk abban, hogy az Államvédelmi Hatóság nem jót tett az emberekkel ‑, abban az épületben a történészek szerint embereket daráltak le 1950 és ’53 között. Kedves elnök úr, abban az épületben, ahova önök bemennek (Toroczkai László: Nekünk muszáj oda bemenni!), Kádár-freskók alatt együtt kvaterkáznak a fideszes képviselőkkel, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt… (Novák Előd: És ez az épület? Itt is kommunisták ültek! ‑ Toroczkai László: Itt is itt ült Kádár János!) Nyugalom!