Latorcai Csaba (KDNP)

2026. július 7.

DR. LATORCAI CSABA (KDNP): Miután Kulcsár képviselő úr közel sem olyan bátor, ezért folytatnám a hozzászólásom érdemi részével, amelyben nem annyira azzal szeretnék foglalkozni, tisztelt Országgyűlés, amit a javaslatban beleírtak az Alaptörvénybe, sokkal inkább azzal, amit kihúzni szándékoznak, amit egy tollvonással megszüntetnének, és különösen is azokkal a rendelkezésekkel ‑ miután miniszterelnök úr hetek óta arra szólít fel bennünket, hogy olyan ügyekkel foglalkozzunk, és olyan ügyeket hozzunk a Ház falai közé, amelyek az embereket testközelből érintik ‑, nos, a testközelből érintő rendelkezésekkel, amelyeknek a védelmét megszüntetik.

(18.10)

Mielőtt azonban rátérnék a termőföld kérdésére, és arra, hogy számunkra teljesen érthetetlen, hogy miért szüntetik meg a termőföldnek azt a fajta kétharmados védelmét, amelyet az Alaptörvény eddig biztosított, engedjék meg, hogy néhány szót szóljak arról a társadalmi egyeztetésről, amit miniszter asszony most már inkább társadalmi párbeszédnek nevezett, amelyről elbüszkélkedett miniszterelnök úr a múlt héten, hogy huszon-egynéhány ezer észrevétel érkezett.

Nos, tisztelt Országgyűlés, az elmúlt hetekben visszatérően nullaszázalékos pártként definiált Kereszténydemokrata Néppárt akkor, amikor ki akarták írni az alkotmányból a keresztény kultúrára történő hivatkozást, nos, ez a nullaszázalékos KDNP három nap alatt 38 ezer aláírást gyűjtött össze a keresztény kultúra alkotmányban történő megőrzése érdekében, és akkor önök hallgattak erre a 38 ezer emberre ‑ helyes volt. De ha egy nullaszázalékos párt 38 ezer aláírást tud összegyűjteni három nap alatt, akkor az önök teljesítménye egy hét alatt a 27 ezer hozzászólást illetően a dupla nullára hasonlít.

Miniszter Asszony! Amikor Nacsa Lőrinc képviselőtársam hasonlóan a termőföld védelmével kapcsolatban érdeklődött ‑ jelzem, azóta sem kaptunk rá választ ‑, akkor miniszter asszony azt válaszolta, hogy túltoljuk ezt a kérdést, nincsen semmilyen összeesküvés. Miniszter Asszony! Bennem nincsen semmilyen összeesküvés, egyszerűen nem értem, hogy miért vezetik ki az Alaptörvényből a termőföld kétharmados védelmét; eddig ez konszenzus volt. Az egy hatalmas eredmény volt húsz éven keresztül, sőt, harminc éven keresztül szinte egy állandó probléma volt, hogy termőföldet nem magyar emberek is vásárolhattak, hogy termőföldet nagy gazdasági erővel rendelkező tőkések vásárolhattak. Ezt végre tudtuk egy sarkalatos törvénnyel korlátozni. Mi a céljuk ennek a korlátozásnak a megszüntetésével? Ismét azt akarják, hogy osztrák tőkeerős vállalkozók megjelenjenek, és elkezdjék felvásárolni a magyar termőföldet? Szeretnénk válaszokat kapni.

Miniszter asszony nagyon jól tudja, hiszen ennek a specialistája, hogy ‑ ahogy Zsigó képviselő úr is mondta ‑ a termőföld nem egy egyszerű vagyontárgy, az igenis egy nemzeti erőforrás. A termőföld, az erdő nem olyan, mint más vagyonelemek, nem újratermelhető természeti erőforrás, és azon túl, hogy meghatározza az ország élelmiszer-biztonságát, a vidéki társadalom létét is a termőföld biztosítja, sőt, erős kapcsolata van a környezet védelmével, az Alaptörvény P) cikke szerint a természetvédelmi kötelezettséggel is. Nem érthető számunkra, hogy miért akarják kivezetni a termőföld védelmének kétharmados erejét.

A termőföld tulajdonjogának megszerzésére, hasznosítására vonatkozó szabályok évtizedekre határozzák meg az agrárium szerkezetét, és emiatt is fontos, hogy minden, a termőföld tulajdonosi szerkezetét alapjaiban meghatározó szabályrendszer vonatkozásában minden egyes módosításkor törekedjünk a lehető legteljesebb parlamenti egyetértésre. A földvásárlás, a haszonbérlet, az üzemfejlesztés vagy éppen a Magyarország előtt egyébként is hatalmas kihívásként ott lebegő generációváltás több évre, sokszor évtizedekre szóló beruházási döntéseket igényel. Ha ezeknek az alapjai egyszerű többséggel gyakran és gyorsan változtathatók volnának, az gyengítené a gazdálkodói biztonságot, gyengítené a hitelképességet, az üzemátadást és magát a generációváltást is. Nem értjük, hogy miért akarják módosítani az Alaptörvénynek a termőföld védelmére, a magyar gazdák védelmére vonatkozó klauzuláit. Kérjük, változtassanak ezen a szándékukon.

Nem mindegy az sem, hogy a magyar földet megművelik a helyben lakó gazdák, a családi gazdaságok, a valódi mezőgazdasági üzemek, vagy pedig tőkeerős befektetői körök, amelyek sokszor csak és kizárólag befektetésként kezelik a termőföldet, és nem azért, hogy megműveljék azt. Ha szigorítani akarnának a termőföld tulajdonlására vonatkozó szabályokon, szeretném jelezni: partnerek leszünk benne. De most nem szigorítanak, hanem éppenhogy az enyhítésnek, a lazításnak ágyaznak meg, tisztelt képviselőtársaim.

A termőföld, az erdő hasznosítása közvetlen hatással van bizony a talaj állapotára is, a vízgazdálkodásra, a biodiverzitásra, a klímavédelemre, egyszóval a teremtett környezetünk védelmére. Ha lazítanak a termőföldekre vonatkozó szabályokon, akkor bizony lazítanak ezzel a természetvédelmi szabályokon is. Ezt pedig az Alkotmánybíróság is többször kimondta, hogy a teremtett környezetre, a természetvédelemre vonatkozó szabályokból visszalépni nem lehet.

Azt látjuk, hogy ez a módosítás igazából az aktuális gazdasági érdekeknek, a TISZA aktuális gazdasági érdekeinek felel meg, és egyáltalán nem a nemzet hosszú távú környezeti, élelmiszer-biztonsági és agrárgazdálkodási szempontjainak.

Úgyhogy, tisztelt képviselőtársaim, a sarkalatosság, amit most önök el akarnak törölni, nem egyfajta merevséget jelent és jelentett, hanem egy hosszú távú garanciát; azt jelenti, hogy az alapvető keretek megváltoztatásához komolyabb politikai felelősségre, átgondoltabb döntésre és szélesebb parlamenti támogatásra lenne szükség. De most ezen önök valamiért irgalmatlanul gyorsan, számunkra érthetetlen módon ‑ és még egyszer mondom, várnánk miniszter asszonynak az alátámasztó érveit, de nem kapjuk ‑ változtatni akarnak.

A másik terület, amely kapcsán szeretném tisztelettel a figyelmüket kérni, ez pedig a nemzeti vagyon védelmére vonatkozó szabályok. Érthetetlen! Érthetetlen! Miközben arról zengedeznek hetek óta, hogy a nemzeti vagyont vissza kell szerezni, a nemzeti vagyont meg kell őrizni, gyarapítani kell, ehhez képest a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásra vonatkozó szabályokat pedig fellazítják. Én kezdem azt gondolni, tisztelt Országgyűlés, hogy nem állunk mással szemben, mint hogy volt egy előírt darabszám, hogy hány darabbal kell csökkenteni a sarkalatos törvények számát, és akkor, ahogy esik, úgy puffan, nem figyeltek arra, hogy a nemzet és minden magyar ember alapvető létfeltételeit garantáló szabályokat vesznek ki a védett jogi területek közül.

De menjünk végig tételesen, mert nem gondolom, hogy a TISZA-frakció ülésén, amikor döntöttek ennek az alaptörvény-módosításnak a benyújtásáról, akkor végigmentek, hogy melyek azok a nemzeti vagyonelemek, amelyekre vonatkozó gazdálkodási szabályokat fellazítják, és innentől kezdve úgy adhatják-vehetik, ahogy éppen aktuálisan kedvük tartja.

Tisztelt Országgyűlés! Lehet, hogy kicsit hosszú lesz, de kérem a türelmüket, ha kell, akkor még a következő felszólalásban is szeretném ezt ismertetni, mert legalább egyszer hallgassák végig. Szóval, ami kényük-kedvük szerint a jövőben eladható lesz: az első helyen a Magyar Villamos Művek Energetika Zrt.-nek a 75 százalék plusz egy szavazata van; Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt. 100 százaléka, DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. 100 százaléka, ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. 100 százaléka, Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. 100 százaléka, Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. 100 százaléka, Ipoly Erdő Zrt. 100 százaléka, Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 100 százaléka, KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100 százaléka, Egererdő Erdészeti Zrt. 100 százaléka, Mecsekerdő Zrt. 100 százaléka, NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. 100 százaléka, Nyírerdő Nyírségi Erdészeti Zrt. 100 százaléka, Pilisi Parkerdő Zrt. 100 százaléka, SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. 100 százaléka, Szombathelyi Erdészeti Zrt. 100 százaléka, VADEX Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. 100 százaléka, Vérteserdő Zrt. 100 százaléka.

(18.20)

Zalaerdő Erdészeti Zrt. 100 százaléka, Budapesti Erdőgazdaság Zrt. 100 százaléka, Kaszó Erdőgazdaság Zrt. 100 százaléka, VERGA Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. 100 százaléka, Magyar Export-Import Bank Zrt. ‑ tudják, aminek a vezetőit most rúgták ki ‑ 100 százaléka ‑ vajon miért rúgták ki a vezetőket? ‑, Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. 100 százaléka, a Magyar Posta Zrt.-nek csak 75 százalék plusz 1 szavazata, MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 100 százaléka, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. 71,7622 százaléka, Magyar Fejlesztési Bank 100 százaléka, Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. 100 százaléka, HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. 100 százaléka, Államadósság Kezelő Központ Zrt. 100 százaléka, Garantiqa Hitelgarancia Zrt., na, ennek csak a 25 százalék plusz 1 szavazata, Regionális Fejlesztési Holding Zrt. 100 százaléka, NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. 100 százaléka, HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. 100 százaléka, Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. 100 százaléka. A Szerencsejáték Zrt. 100 százalékát is eladhatják pusztán aktuális kényük-kedvük szerint. Ugyanígy a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. 25 százalék plusz 1 szavazatát, a Kincsem Nemzeti Lóverseny és Lovas Stratégiai Kft. 100 százalékát, a Magyar Lóversenyfogadást-szervező Kft. 100 százalékát. Ismerik a Diákhitel Központ Zrt.-t? Annak a 100 százalékát. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 100 százalékát, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. 100 százalékát (Visszaszámolás az időkeret lejártáig a kormánypárt soraiban: 5, 4, 3, 2, 1.), a Magyar Közút Nonprofit Zrt. 100 százalékát… (Taps és derültség a kormánypárt soraiban.) Ne aggódjanak, folytatni fogom, tisztelt képviselőtársaim!

Szóval, ezeket a cégeket kényük-kedvük szerint adhatják, vehetik. (Gajda Attila: Szerintem nem a témához kapcsolódik!) Nem értjük, hogy miért. Csak egy tollvonás, annak a tollnak a vonása, amivel visszavonják a sarkalatosság megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)