Törőcsikné Dr. Görög Márta
DR. TÖRŐCSIKNÉ DR. GÖRÖG MÁRTA igazságügyi miniszter: Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Örülök annak, hogy tudunk konstruktívan beszélgetni ezekről a kérdésekről, és miután alapvetően két témakör volt ebben a törvényjavaslatban, engedjék meg, hogy alapvetően erre a két témakörre helyezzem a hangsúlyt!
Az egyik a közéleti részvételt akadályozó, korlátozó, visszaélésszerű bírósági perekkel szembeni irányelv. Az Apáti képviselő úr által felvetettekre: azért (Ujjaival idézőjelet formálva:) sürgős, ahogy ön fogalmazott, ugyanis május 7-én lejárt az átültetési kötelezettség ‑ ahogy Tuzson képviselő úr jelezte, július 15-ével egy non-notifikációs kötelezettségszegési eljárás indult meg ‑, éppen ezért érdekünk, mindannyiunk közös érdeke, hogy ez az irányelv átültetésére kerüljön. És ahogy elhangzott, igen, ez most egy határon átnyúló ügyekre kiterjedő. (Tuzson Bence felé:) Azt az aggályt, amit a képviselő úr érez, miután kell a határon átnyúló elem, nem érezzük feltétlenül azonosnak, a hazai és a határon átnyúló elem okán nem érezzük feltétlenül ezt az alkotmányos aggályt, de pont azért, ami megjelenik, hogy hogyan lesz majd ezt érdemes a belföldi ügyek vonatkozásában, a hazai ügyek vonatkozásában átültetni, éppen ezért szerintem egy nagyon fontos lépés, hogy először is ennek az átültetési kötelezettségnek eleget téve, ebből levonva a gyakorlati tapasztalatokat, amikor már látjuk azt, hogy mik azok a megfontolandó körülmények, akkor kerüljön sor a hazai vonatkozású ügyek kapcsán az átültetésre.
(Dr. Apáti István felé:) Ugye, elhangzott egy kérdés a sürgősséggel kapcsolatosan. A devizahiteles kérdéseket két lépcsőben terveztük és tervezzük továbbra is megoldani. Az egyikről, az első lépcsőről a kilakoltatás végrehajtásának felfüggesztése kapcsán már döntött az Országgyűlés. Az Igazságügyi Minisztériumon belül zajlik az egyeztetés, zajlik a szakmai munka a devizahitelesek kérdéskörének a megoldása mentén és megoldása érdekében. Ez tehát, ami az időbeli síkhoz kapcsolódik, hogy miért ez az, ami elsődlegesen az irányelv-átültetési kötelezettség vonatkozásában megjelent.
A bírósági tárgyalások online nyilvánossága kapcsán. (Tuzson Bence felé:) Amit a képviselő úr elmondott, arra, igen, egy önálló IM-rendelet tér ki, a részletszabályokra, ez az, ami idén február 9-ével lépett hatályba, és akkor, amikor ez a jogszabály megfogalmazásra került, három célt határozott meg: a társadalmi kontroll kiszélesítését, a jogi oktatás, illetőleg a kutatás támogatását. Mi magunk is támogatjuk a társadalmi kontrollt, nagyon fontos, hogy az igazságszolgáltatás vonatkozásában egy élő társadalmi kontroll működjön. Itt ki szeretnék térni arra, ami már két alkalommal elhangzott, miszerint az Országos Bírói Tanács július 1-jén maga is hozott egy határozatot, amelyhez csatlakozott az OBH, a MABIE, a BITONY rendszer vonatkozásában, és ha a megfogalmazott célkitűzések mentén, hát, hogyha egy ilyen hatékonysági, célszerűségi, arányossági, a személyes adatok védelme, a bizonyítás zavartalansága, az eljárás időszerűsége, a személyes adatok védelme szűrőjén engedjük keresztül ezt a rendszert, és megnézzük ezeket a kockázatokat, akkor azt lehet látni, hogy a bíróságok működése tekintetében azért jelentős kockázatokat és aránytalan kockázatokat jelöl meg.
Ugye, mindannyian voltunk Covid-rendszerben, mindannyian egyeztettünk Covid-rendszerben, én magam vizsgáztattam is Covid-rendszerben, láttunk különböző videókat a Covid-időszakban, hogy igen, hiába épített ki garanciákat, de nem feltétlenül olyan garanciákat, amelyek nem játszhatóak ki, tilalmat meghatároz, de nem tudjuk megakadályozni. Ugye, a bizonyítás hatásfokának a csökkentésével járhat ‑ ahogy ez ma több képviselő kolléga részéről elhangzott ‑, adott esetben lehet, hogy ennek a jellel ellátott felvételnek a képmás, hangfelvétel útján való többszörözésére nem kerülhet sor, de lehet, hogy van valaki ugyanabban a helyiségben, aki egyébként majd később tesz tanúvallomást. Nem lehet kikerülni ezt a kérdéskört, és ez csökkentheti a bizonyítás hatásfokát.
Ráadásul, hogyha adatvédelmi szempontból nézzük, azért itt nagyon fontos a célhoz kötöttség és az adattakarékosság, és azért nagyon sok olyan per van, ahol lehet, hogy nem konkrétan a tényállással összefüggésben, de szenzitív adatokra: a másik fél családi életére, bármilyen beállítottságára tekintettel a tanúvallomás nagyobb teret kap, mint amire egyébként korlátozódnia kellene, és a bíró nem tudja megfelelően gyakorolni az érdemi pervezetést, mert nem tudja beszorítani abba a körbe, és ennek megfelelően sérül az adattakarékosság és a célhoz kötöttség elve. És hogyha a másik oldalát tekintjük, ez a Via Video rendszer nem teljes egészében került még mindenhol kialakításra ‑ az előzetes becslések alapján az elkövetkezendő négy évben 3,5 milliárd forintot jelentene ennek a rendszernek a működtetése ‑, illetőleg maga a fejlesztés még nem került kialakításra, nem volt próbaüzem, nem került beüzemelésre. Való igaz tehát, hogy az IM-rendelet február 9‑e óta hatályban van, és emiatt a Pp. szabályai körében is alkalmazni kellene, de ennek okán ennek a gyakorlati alkalmazása jelenleg kisebb hatásfokon van, hogyha fogalmazhatok így.
Való igaz, hogy a digitalizáció, a modernizáció a jövő az igazságszolgáltatás, a jogalkalmazás vonatkozásában is és a jogi felsőoktatás vonatkozásában is, lehet is látni példákat: például Norvégiában a legfelsőbb bíróság ezen az online nyilvánosságon működik, vagy éppen az alkotmánybíróságok közül az olasz alkotmánybíróság, de ott sem a bizonyítás felvétele, tehát nem a teljes eljárás során, hanem csakis és kizárólag jogkérdésekre korlátozódva. És ugye, itt azért érdemes különválasztani egymástól a feleknek és más perbeli személyeknek a tárgyaláson való online részvételét, ezt a távmeghallgatást, amikor, ugye, a büntetés-végrehajtási intézetben hallgatják meg, attól, ami a teljes online nyilvánosság, és, ugye, itt jelennek meg azok a kockázatok, amelyeket mérlegelni kell. És ugye, az, ami elhangzott ma is, hogy igen, ez az 50-es regisztráció, a hallgatói kör, és a teljes, 100-as regisztráció, elveszi az időt az érdemi bírósági pervezetéstől, mert figyelni kell, tényleg adminisztratív, figyelni kell a kapcsolatot, hogy egyébként aki bejelentkezett, annak a kapcsolata milyen lehet, hogyan hat majd erre az egész tanúmeghallgatásra és bármilyen más perbeli cselekményre.
Sokkal több tehát a kockázat, így innentől kezdve növeli a bizonyítás zavartalanságának a kockázatát, növeli az eljárás időszerűsége vonatkozásában annak az időbeli elhúzását, holott az alapvető cél az lenne, hogy hatékonyabbak legyenek a bírósági eljárások, a bírósági perek, és ezért érdemes ezt megfontolni. És ugye, hogyha a kockázatokat mérlegeljük, akkor azt látjuk, hogy aránytalan a kockázat, amivel jár jelenleg ez a rendszer, azzal együtt, hogy ez a rendszer jelenleg nem tud érvényesülni annak okán, hogy nincsenek meg az IKT eszköz- és informatikaiháttér-feltételrendszerei, amelyek ennek a működtetéséhez szükségesek lennének. Köszönöm szépen mindenkinek az általános vitában való részvételét. (Taps a kormánypárt soraiban. ‑ Szórványos taps a Fidesz soraiban.)