Pócs János (Fidesz)
PÓCS JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök asszony. Úgy gondolom, hogy sokunk nevében nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a miniszterelnök minden második szavában folyamatosan mindannyiunkat ártatlanul, lopással és tolvajlással vádol. (Derültség a TISZA soraiban. ‑ Közbeszólás a TISZA soraiból: Ez nem személyes!) Tette ezt... Elnök asszony, zavarnak a felszólalásban. Visszaállítaná az időmet? Köszönöm szépen.
A miniszterelnök több alkalommal, most is itt azzal vádolt bennünket, hogy nyuszimotorokat loptunk. Úgy gondolom, hogy itt az ideje, hogy mindannyian akár itt, a mi köreinkben, akár perközösséget alakítva, polgári peres eljárásban… (Dr. Ruff Bálint György nevet.) Ruff Bálint röhöghet, az lehet, hogy jól áll neki, én akkor is tényekről beszélek. Nem vagyunk kötelesek elviselni, hogy Magyar Péter itt mindenkit tolvajnak nevez, és amikor hazamegyünk, ennek a példának okán mindenkit tolvajnak neveznek.
Kedves Miniszterelnök Úr! Nehogy azt higgye, hogy engem zavar! Egyáltalán nem zavar. Nehogy azt higgye, hogy Orbán Viktort sajnáljuk, hogy minden második mondatában gyalázza. Tudjuk nagyon jól, hogy mindez gyermekkori trauma, az ön gyermekkori szeretethiányát akarja rajtunk megbosszulni. (Derültség a TISZA soraiban. ‑ Magyar Péter: Ez a személyes megtámadtatás?) Vigyoroghat, miniszterelnök úr! Tudja, hogy mit lehet itt sajnálni? Egyedül a gyermekeit lehet sajnálni, hogy… (Az elnök kikapcsolja a szónok mikrofonját. ‑ Közbeszólás a TISZA soraiból: Szégyelld magad! ‑ Velkey György László: Vállalhatatlan!)