Novák Előd (Mi Hazánk)
NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Hazánk eladósítása van napirenden, az államadósság féktelen növelése. Az MNB gyakran büszkélkedik azzal, hogy 5000 milliárd forintnyi aranytartaléka van Magyarországnak aranyrudak formájában. Azt azonban nem nagyon teszi hozzá, hogy az államadósság az 5000 milliárd forintos aranytartalékkal szemben 69 000 milliárd forint már így is. Tehát közel 15-szöröse az aranytartalék értékének az az államadósság, amit a jövőben kell majd a következő generációk megfizessenek.
Éppen ezért elfogadhatatlan az, hogy most önök folytatják az államadósság növelését. Az Alaptörvény 17. módosítása már megszüntette a Költségvetési Tanácsnak a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához kapcsolatos előzetes, hivatalosan hozzájárulási, valójában mondjuk ki, azért inkább vétójogát, amit az államadósság megfékezése érdekében gyakorolhattak. Most viszont folytatják a megágyazást egy olyan költségvetés, a jövő évi költségvetés elfogadásához, ami teljesen elszabadítaná az államadósságot.
Augusztus 14-én lépett hatályba a közpénzügyi reformokkal összefüggésben az egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló törvény, amely ennek megfelelően módosította a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényben a Költségvetési Tanács eljárására vonatkozó rendelkezéseket. Ennek lényege, hogy a tanács számára vétójog helyett csak véleményezési lehetőséget biztosított, ami nem befolyásolja a költségvetési törvény vagy annak módosításának az Országgyűlés általi elfogadását.
Az Alaptörvény hatályon kívül helyezett 44. cikk (3) bekezdése értelmében a Költségvetési Tanácsnak a költségvetésitörvény-javaslattal kapcsolatban egyedül az államadósság-szabálynak való megfelelés tekintetében volt vétójoga. Ennek értelmében az Országgyűlés nem fogadhatott el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkenését tartalmazza. Ettől a szabálytól csak különleges jogrend idején vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehetett eltérni.
Érdekesség, hogy a közpénzügyi reformokkal összefüggésben egyes államháztartási szabályok módosításáról szóló, tehát ehhez a bizonyos T/371. számú törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság módosító javaslatot nyújtott be. Tehát nem egy személy vállalta ezt a piszkos munkát, hanem úgymond névtelenül egy bizottság, amely lazított a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének a fogalmán, vagyis egy fontos módosítást nem tartalmazott az eredeti tervezet. Mi nemmel szavaztunk rá a Mi Hazánk Mozgalommal.
Augusztus 13-áig csak az számított a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke csökkent, vagyis egy adott évben a GDP csökkent. A módosítás alapján viszont az is idetartozik, ha a GDP a megelőző három évben nem emelkedett összességében 1 százalékot meghaladó mértékben. 2023-ban a GDP 0,9 százalékkal csökkent, 2024-ben 0,6 százalékkal nőtt, tehát ez is idetartozik, sőt 2025-ben is csak 0,3 százalékkal nőtt. Vagyis ezzel a módosítással most megágyaztak annak, hogy a 2026. évi költségvetési módosítást és a 2027. évi költségvetési törvényt akkor is el lehessen fogadni, ha az államadósság az előző évhez képest GDP-arányosan növekedni fog, akár jelentősen növekedni, ami a Mi Hazánk Mozgalom szerint elfogadhatatlan.
(15.20)
Erre sajnos minden esély megvan, mert az uniós pénzek megelőlegezése érdekében ‑ bár folyamatosan azt kommunikálják, hogy önök ezeket a pénzeket hazahozták, valójában ez nem történt meg, de abban a hitben, hogy végre kifizetik, ami Magyarországnak jár, járt volna eddig is ‑ az Államadósság-kezelő Központ már július 6-án 3 milliárd eurónyi kötvényt bocsátott ki. Ez volt az idei második devizakötvény-kibocsátás, hiszen januárban az Orbán-kormány a választások előtt szintén 3 milliárd eurónyi forrást vont be. Ennek következtében a GDP-arányos államadósság már az első negyedévben négy és fél éves csúcsra ugrott a választások előtt, a GDP 77,9 százalékára emelkedett; ez az a bizonyos 69 000 milliárd forint, amivel a beszédemet is kezdtem.
A T/371. számú törvényjavaslat augusztus 11-ei hatálybalépéséig ha a Költségvetési Tanács élt a vétójogával, mert a költségvetésitörvény-javaslat az előző évhez képest GDP-arányosan nem tervezett kisebb államadóssággal, akkor a kormány köteles volt három napon belül megfelelő módosító javaslatot benyújtani, amit újból meg kellett küldeni a tanácsnak. Ez az eljárás addig folytatódott, ameddig a tanács a törvényjavaslat elfogadásához szükséges előzetes hozzájárulását nem adta meg, tehát amíg élt a vétójogával. Azért ez egy fajsúlyos döntés volt egy fajsúlyos ügyben. Augusztus 14-étől viszont, ha a tanács a véleményében az államadósság-szabály megsértését állapítja meg, akkor a kormány egy napon belül felülvizsgálja a költségvetésitörvény-javaslatot, ami meglehetősen komolytalan, és további két napja van a kormánynak, hogy egy módosító javaslatot nyújtson be a törvényjavaslathoz. De ez csak lehetőség, nem kötelező élnie vele, és láthatóan önök nem is kívánnak élni ezzel.
A határozati javaslat most a házszabályi rendelkezéseket hozzáigazítaná a Költségvetési Tanács megváltozott feladat- és hatásköréhez, vagyis lényegében technikai módosításokat tartalmaz a vétójog korlátozása körében. Ennek keretében megszünteti az előzetes hozzájárulásra, a vétójogra és az ismételt költségvetési tanácsi véleményezésre épülő eljárási szabályokat, és meghatározza a Költségvetési Tanács véleményének beérkezését, illetve a véleményezési határidő eredménytelen elteltét követő parlamenti eljárást. Ha a Költségvetési Tanács a költségvetésről negatív véleményt adott, a zárószavazást csak azt követően lehet megtartani, ha a kormányzatnak a felülvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatása a házelnökhöz megérkezett. Ha a kormány módosító javaslatot nyújt be, akkor csak az erről szóló döntést követően lehet zárószavazást tartani, de itt már a Költségvetési Tanácsnak nem küldik vissza ismételt véleményezésre, vétójogra a javaslatot. A határozati javaslat ezért hatályon kívül helyezi a házszabály 2. mellékletének az ezekhez kapcsolódó, nem önálló indítványokat meghatározó pontjait is. Tehát lényegében technikai előterjesztés ez a mostani az után a fajsúlyos előterjesztést követően, amivel lényegében ezt a vétójogot megszüntették.
Nagyon felelőtlennek tartom, hogy a választási ígérgetéseiket követően nem egy felelős gazdálkodással kívánnak a Fidesz-kormány elhibázott gazdaságpolitikája után forrást teremteni, hanem hazánk eladósításával, a jövő elzálogosításával, a jövendő nemzedékek sorsának megnehezítésével, felelőtlen költségvetéssel kívánnak kormányozni, ezért azt a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja. Köszönöm a figyelmüket.