Latorcai Csaba (KDNP)
DR. LATORCAI CSABA (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt rátérnék a napirend előtti felszólalásom lényegére, engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket, hogy miközben miniszterelnök úr arról beszélt a válaszában néhány perccel ezelőtt, hogy nincs miért félni a vagyonvédelmi, -visszaszerzési és egyéb más néven nevezett hivataltól, mert megvannak a jogállami garanciák, mindeközben Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úr idefordult hozzánk, kereszténydemokratákhoz, és hangsúlyozottan ennek ellenkezőjét erősítette meg, mondta, hogy „Féljetek! Féljetek!” Dokumentálva van. (Vitályos Eszter: Szeretetország!)
De szeretném kérdezni a miniszterelnök urat egyébként, hogy most akkor félni kell, vagy nem kell félni. Ha megvannak a jogállami garanciák, akkor miért fenyegetőzik az egészségügyi miniszter? És ha fenyegetőzik az egészségügyi miniszter, akkor ez megengedhető-e? Szerintem nem. Egy ilyen fenyegetőző egészségügyi minisztert azonnal ki kellene penderíteni a kormányból. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. ‑ Vitályos Eszter: Így van! ‑ Közbeszólás a Fidesz soraiból: Szégyen!) Remélem, lesz foganatja. (Magyar Péter: …bűnözőket a parlamentben!)
Amiről beszélni szerettem volna, tisztelt képviselőtársaim, az pedig az, ami itt néhány nappal ezelőtt történt a Művelődési Bizottság ülésén, amely során eddig nem látott módon az ellenzéki jelölteket tokkal-vonóval leszavazta a TISZA Párt többsége. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nyílt pályázaton választotta ki a jelöltjeit ‑ 24 pályamű érkezett ‑, és a jelöltünkkel, Martí Zoltánnal kapcsolatban sem a bizottsági ülésen, sem pedig tegnap, az azonnali kérdések és válaszok órájában a kormány képviselője semmilyen érdemi kifogást nem tudott elmondani. Korábbi munkái során mindvégig pártatlanul járt el, sőt tegnap felolvastam egy cikket is ezzel kapcsolatban; egyes sajtóorgánumok még azt is írták róla, hogy 2025-ben azért kellett távoznia a közmédiától, mert egyesek szerint túlságosan is kiegyensúlyozott volt.
(11.00)
Ez a tény önmagában egyébként vizsgálandó, de én úgy gondolom, hogy a jelöltünket annál inkább alkalmassá teszi. Mi tehát a bajuk vele? De folytatnám, tisztelt képviselőtársaim.
A TISZA Párt felelőtlensége miatt mára már Magyarországon nem biztosított a közmédia felügyelete, mert nincsenek felügyelő testületek. Mi történt? Először is nagy dérrel-dúrral a nyár közepén, még a saját támogatóikkal sem egyeztetve, pár óra alatt áterőltettek egy olyan médiatörvény-módosítást, ami hemzseg az önellentmondásoktól, ami végrehajthatatlan, és ami ‑ nyugodtan mondom ‑ azt eredményezi, amit meg is tapasztaltunk a nyár folyamán, hogy a miniszterelnök egy Facebook-kommenttel a közmédia munkatársait kirúghatja.
Tisztelt Országgyűlés! Ez volna a médiaszabadság? Ez volna a médiafüggetlenség? Nem hinném.
A KDNP, ahogy említettem, nyílt pályázaton választotta ki a jelöltjét, a TISZA Párt ezzel szemben jelölteket sem tudott állítani. Azt halljuk, közben egyébként mindenfajta titkos alkudozások zajlanak különböző baloldali, liberális, a médiapiacon ismert, magukat civilnek nevező szervezetekkel, mert még ők is éles kritikát fogalmaztak meg azzal a káosztörvénnyel kapcsolatban, amit sikerült nyáron megalkotniuk, és valamilyen módon megpróbálják most az ő szájukat is befogni.
Ezt célozza, amit harmadszorra szeretnék mondani, hogy mit is tettek a civil szervezetek által delegált jelöltekkel, mert őket hajlandók sem voltak meghallgatni. Azt halljuk ezzel kapcsolatban, hogy azért sem hallgatták meg őket, mert önök még nem tudták eldönteni azt, hogy újra akarják jelöltetni a civileket, vagy pedig addig akarják csuklóztatni az ellenzéki jelöltállítást, mígnem a jelenlegi szabályok alapján a jelölés joga visszaszáll a civilekre, és akkor majd így elégítik ki a most önök felé problémázó baloldali szervezeteket. Úgyhogy ‑ negyedszer ‑, évtizedes szokásjogot felrúgva, gyakorlatilag az ellenzéki jelölteket leszavazzák. Ez a szeretet országa? Nem hinném!
Tisztelt Országgyűlés! Mi, kereszténydemokraták levontuk a tanulságokat a választók április 12-ei döntéséből, tudjuk már, hogy mit kellett volna másképp csinálnunk, így tudjuk azt is, hogy mit kell a jövőben csinálnunk. Önök viszont pontosan olyan útra léptek, amire a választók április 12-én nemet mondtak. Egy ismerősöm azt mondta nekem még a választások éjszakáján (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.): nem az a kérdés, hogy a kormányzásuk során ugyanazokat fogják‑e tenni, amivel bennünket a kampány során igaztalanul vádoltak, hanem csupán az a kérdés, hogy mikortól fogják ezt tenni. Nos, száz nap sem kellett hozzá. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)