Palóc André (Fidesz)
PALÓC ANDRÉ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A gazdaságban most három oldalról érkezik ugyanaz az üzenet: a családok várakozásai romlanak, a vállalkozások elhalasztják a beruházásokat, a befektetők pedig óvatosabban adják oda a pénzt az államnak ‑ de mindhárom a bizalomról szól.
A GKI legfrissebb felmérése szerint augusztusban a fogyasztói bizalmi index csaknem 4 százalékkal csökkent, az ország következő egyéves gazdasági helyzetének megítélése viszont 9 ponttal romlott, és a háztartások saját pénzügyi kilátásai is kedvezőtlenebbé váltak. A családok tehát már kevésbé bíznak a javulásban. A vállalatok nemcsak egy kérdőíven, hanem a saját pénzükkel is szavaznak. Aki bízik a jövőben ‑ remélem, ebben mindenki egyetért ‑, az például a vállalatok részéről gépet vásárol, kapacitást bővít vagy munkahelyet teremt. Aki bizonytalan, az viszont kivár. Nos, a KSH szerint a beruházások volumene a második negyedévben több mint 9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól és 4,3 százalékkal az előző negyedévhez képest.
(11.10)
Itt különösen érdekes, hogy a feldolgozóipar volt a legnagyobb visszahúzó erő, de a költségvetési szervezetek is ott voltak a top-visszaesők között. És ez nem véletlen. A TISZA-kormány nem ellensúlyozza a bizonytalanságot állami fejlesztésekkel és gyors döntésekkel. Miközben az állami beruházások is csökkennek, a vállalkozások finanszírozását megdrágították, az új szerződéseknél ugyanis megszüntették a likviditási célú Széchenyi-hitelek fix 3 százalékos kamatát, és a háromhavi BUBOR-hoz kötötték mindezt, amely a döntéskor 5,89 százalék volt, tehát majdnem kétszer olyan magas. Ez nagyjából mintegy 1,5 millió forintos többletterhet jelent például egy 100 millió forintos kerethitelnél éves szinten. Amit látunk tehát: kevesebb állami megrendelés, nagyobb bizonytalanság és összességében drágább hitelezés, így hát fel is merül bennünk a kérdés, miért is ruháznának be.
De ha körülnézünk, a pénzpiacok is egyre inkább óvatosabbak. A legutóbbi ÁKK-aukción ‑ ami tegnap volt, és sajnos kevésbé kapott itt a Házban figyelmet ‑ azt láttuk, hogy a 15 éves kötvény átlaghozama 5,6 százalékra emelkedett, tehát jelentős mértékben az előző aukció fölé. A piac tehát ‑ fordítsuk le az egészet magyarra ‑ drágábban finanszírozza az állam hiteleit, drágábban ad pénzt a magyar kormánynak.
A következmény viszont, ha körültekintünk, itt nem áll meg, az építőiparban is látható. Júniusban a teljesítmény éves alapon 5 százalékkal csökkent, és az új szerződések volumene 41,9 százalékkal marad el. 41,9 százalékkal! Megdöbbentő adatok: kevesebb munka, magasabb költségek; ezt látják sajnos az építőiparban.
Viszont amiről eddig beszéltem, az mind-mind statisztika. De a statisztikai adatok a gyárkapuknál válnak valósággá. Tószegen bezárt a kerékpárgyár, 483 munkahely, Bonyhádon felszámolás alá került a zománcgyár, 150 dolgozó van bizonytalan helyzetben. Ez már így együtt 600 család, két gyár, 600 család megélhetés nélkül. És közben, ahogy itt tegnap elhangzott a Házban, nincs foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a minisztériumnak.
S ha továbbmegyünk, dízelár. Engem minden héten kinevettek, amikor a dízelt szóba hoztam. 677 forinton van jelenleg az átlagár, ez 62 forinttal magasabb, mint a korábbi védett ár. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha 10 ezer litert használ egy cég, az havonta több mint 660 ezer forint többletköltség számukra. És a családok számlái is emelkednek folyamatosan. A telefon- és internetszolgáltatások csak júliusban 7 százalékkal, azaz 7 százalékkal kerültek többe. A legtöbb bank több mint 4 százalékkal emelte a költségeket, de vannak szolgáltatók, amelyeknél 8 százalék feletti díjemelések vannak, és megindult a lakásbiztosítások elhalasztott indexálása is. Ha egy átlagos családnál van mobiltelefon-előfizetés, lakásbiztosítás és otthoni internet is, ez több tízezer forintos többletkiadást jelent.
És a reálkeresetek! A reálkeresetekkel kapcsolatban megdöbbentő adat érkezett. Öt éve nem volt rá példa, hogy ennyire lassulna a reálkeresetek növekedése. Májusról júniusra azt látni, hogy 7,1 százalékra mérséklődött a korábbi 8,7-ről. Még egyszer mondom, öt éve nem láttunk ennyire lassuló folyamatot. S közben a minimálbért keresők nem tudják, mire számítsanak. A miniszterelnök azt ígérte nekik 2024-ben, hogy duplájára emeli a minimálbért, most pedig még a két számjegyű sem látszik elérhetőnek. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)