Kármán András (TISZA)
KÁRMÁN ANDRÁS pénzügyminiszter: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha van valami, ami valóban a válság felé sodorta Magyarországot, az a felelőtlen, pazarló és a valóságtól teljesen elszakadt gazdaságpolitika, amelyet az előző kormány másfél évtizeden át folytatott, és aminek örökségét idén tavasszal hátrahagyta.
Amikor képviselő úr válságról beszél, érdemes először tisztázni a tényeket. Bár a költségvetésről külön részletesen nem beszélt, de azért azt gondolom, érdemes innen elindulni. Az első negyedéves, már véglegesnek számító eredményszemléletű államháztartási hiány 9 százalék volt. Ezt kell szembeállítani és összehasonlítani azzal a 3,7 százalékos értékkel, ami a költségvetési törvényben szerepel.
Január-áprilisban, az év első négy hónapjában, amikor még képviselő úr az államháztartásért felelős minisztérium politikai vezetője volt, 3850 milliárd forint volt a pénzforgalmi hiány, míg az elmúlt három hónapban, mióta a minisztérium irányítását átvettem, 992 milliárd forint többlet volt. 3850 milliárd forint hiány és 992 milliárd forint többlet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
De rengeteg más adat is elhangzott. Szóba került itt a bizalom, szóba került az, hogy mit gondolnak a befektetők és a vállalatok az új kormány gazdaságpolitikájáról. Emlékeztetni szeretném arra, hogy márciust követően közel 2 százalékkal csökkentek az állampapírhozamok. Korábban Románia szintjén mozgott hosszú időn át ez a hozam, ami az állami költségvetés és a gazdaságpolitika kockázati megítélését tükrözte. Ez ma alacsonyabb, mint a lengyel állampapírhozamok, és megközelítette az Egyesült Államok hasonló futamidejű hosszú hozamait. Tehát amit ön idézett, azt ahhoz képest kell megfigyelni, hogy a nemzetközi hatásra valóban 5,5 százalék körülire visszaemelkedtek, tehát némi emelkedés volt az elmúlt hetekben, de ma az Egyesült Államok tudja itt finanszírozni magát ebben a nemzetközi helyzetben. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
A gazdaságot sokkal nehezebb száz nap alatt megváltoztatni, és az idézett adatok is részben még a második negyedévre vonatkoznak. Csodát nyilvánvalóan nem lehet várni attól, hogy kormányváltás történit, de azért szeretném kiemelni, hogy a második negyedéves GDP-növekedés 1,7 százalékos volt. 2023-25 három éve alatt együttesen kumuláltan 0,7 százalék, s ennek kevesebb mint fele volt a gazdasági növekedés. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
De beszéljünk külön a vállalatokról! Júniusban az ipari termelés 10,1 százalékkal növekedett. Erre azt mondani, hogy elvesztették a perspektívát a vállalatok és nem látják a lehetőséget a magyar gazdaságban, azt gondolom, hogy erős csúsztatás.
S végül hadd mondjak két szót az üzemanyagárról! Itt valóban nagyon kedvezőtlen nemzetközi hatások vannak, de ez a magyar kormány és a magyar gazdaság hatókörén kívül van. Viszont fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy az üzemanyagárak mind a benzin, mind a dízel esetében 30 forinttal alacsonyabbak, mint a környező országokban, és most nem Ausztriára gondolok, hanem Szlovákiára, Romániára, Horvátországra. Azt gondolom, hogy ilyen körülmények között ennél többet nem lehet tenni az autót használó magyar állampolgárok érdekében.
Összességében azt szeretném mondani, hogy az előző kormány másfél évtizedes dúlásának következményeit valóban nem tudtuk pár hónap alatt felszámolni, de már most világos, hogy hosszú idő után végre gondos és felelős kezekbe kerültek hazánk pénzügyei, és ez nem a válságba, hanem a válságból a stabilitásba vezető irány. Mi pedig már megtettük az első lépéseket ezen az úton. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)