Bencsik János (Fidesz)
BENCSIK JÁNOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Alea iacta est. Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kocka el van vetve.
Önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, már akkor kipörgették ezt a kockát, amikor Magyarország Alaptörvényének tizenhetedik módosításával megszüntették a Költségvetési Tanácsnak az ország költségvetéséről szóló törvény elfogadásához kapcsolódó előzetes hozzájárulási jogát.
Korábban a Költségvetési Tanácsnak vétójoga volt a költségvetés elfogadásával kapcsolatosan, ha az államadóssági szabály sérülésével járt volna együtt. Önök ezt a féket iktatták ki az Alaptörvény tizenhetedik módosításával.
A helyzetet tovább súlyosbította az, amikor a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosításával a Költségvetési Tanácsnak csupán véleménynyilvánítási lehetőséget biztosítottak arról, hogy a költségvetési törvényjavaslat megfelel‑e az államadóssági szabályoknak.
Az államadósság-szabály az Alaptörvényben gyökerezik, amely alapján az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
A fentiektől az Alaptörvény értelmében csak két esetben lehet eltérni. Az egyik a különleges jogrend, a másik pedig a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén. És itt helyeztek el önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az ország stabilitásáról szóló törvényben egy csavart, melynek következtében a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényt úgy módosították néhány héttel ezelőtt, hogy az adósságszabály kivételi körét felhígították, és egy értelmező rendelkezéssel az Alaptörvény szerinti, a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése eseteit kibővítették.
A fentiek következménye, hogy az eddigi adósságszabálytól eltérően el lehet fogadni olyan költségvetést, amely az államadósságot növeli, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke csökken, vagy ‑ és ez a jelentős változás ‑ az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében 1 százalékot meghaladó mértékben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A fenti értelmezést nemcsak az éves költségvetés tervezésekor, hanem annak módosítása során is lehet alkalmazni, vagyis önök már az elmúlt hetekben megágyaztak a 2026. évi költségvetés olyan jellegű módosításának, hogy az államadósság-növekedést eredményezhessen.
2023-ban, ’24-ben és ’25-ben összesen 0,4 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, így a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére vonatkozó, kiterjesztett meghatározást tartalmazó fenti szabály már a 2026. évi költségvetési törvény módosításakor is alkalmazható, az a kormányzati szektor tervezett költségvetési egyenlegével kapcsolatban felmentést ad az Alaptörvénnyel és az Európai Unió jogrendszerével szükséges összhang biztosításával, valamint az államadósság-mutató csökkentésének kötelezettsége alól. (Sic!)
(15.00)
A Pénzügyminisztérium a 2026. évi költségvetés módosításának a tervezetében úgy nyilatkozott, mielőtt megküldte volna a Költségvetési Tanács számára, hogy az államadósság tervezett megnövelésének oka az, hogy az uniós RRF-források beérkezése év végén várható ‑ tudják, az, képviselőtársaim, amit már legalább tizenötször hazahozott a TISZA-kormány ‑, azokat pedig a kormány az indoklás szerint az év végéig hátralévő idő rövidsége miatt már nem feltétlenül tudja észszerűen az államadósság csökkentésére fordítani.
Önök most, tisztelt képviselőtársaim, a házszabály módosításával gyakorlatilag már a 2026-os esztendőben az államadósságot mintegy 6600 ‑ 6600! ‑ milliárd forinttal tervezik megemelni. Mindez azt jelenti, hogy a TISZA-kormány további, akár 6600 milliárd forint hitel felvételére is készülhet. Ez a valós helyzet, tisztelt képviselőtársaim, a mintegy 1200 választási ígéretnek részben ez lesz az ára. De ha önök kivezetik a különadókat, melyek az idei esztendőben még több mint 2000 milliárd forinttal gazdagítják az ország költségvetését, akkor felpörgetik majd a megszorítások ismert baloldali, liberális gyakorlatát is.
Egyre árulkodóbbak Kármán pénzügyminiszter úr megnyilatkozásai, miszerint a különadókból fedezett kedvezmények ne alanyi, hanem rászorultsági alapon járjanak. Már a nyugdíjrendszer esetében is szociális szempontokat szeretne érvényesíteni, holott az elsősorban a ledolgozott évek és a befizetett járulékok alapján kell hogy meghatározásra kerüljön. Nos, tisztelt Ház, ennek a határozati javaslatnak ez a valós tartalma.
A most tárgyalt házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014-es országgyűlési határozat gyakorlatilag hozzáigazításra kerül azokhoz a döntésekhez, amelyeket már meghoztak, amelyeknek a középpontjába a Költségvetési Tanács megváltozott feladat- és hatáskörének a legfontosabb üzenete tartozik. A Költségvetési Tanács jogainak csorbítása viszont bizonyítottan ‑ bizonyítottan! ‑ visszahozza, visszahozhatja a már említett baloldali, liberális kormányzás gyakorlatát.
Tehát a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetése álláspontunk szerint újabb támadás a pénzügyi függetlenség és a felelős gazdálkodás elvével szemben. Ez a szomorú valóság, éppen ezért ezt a határozati javaslatot nem tudjuk támogatni. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)