Horváth Nándor Zsolt (TISZA)

2026. szeptember 7.

HORVÁTH NÁNDOR ZSOLT (TISZA): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Már az előző vitán is észrevettem, hogy önök megpróbálnak beleszorítani minket egy ilyen konstruált kommunikációs mezőbe. Azonban szeretném visszautasítani minden frakciótársam nevében, hogy minket Rákosi Mátyáshoz és egyéb kommunista vérdiktátorokhoz hasonlítsanak.

Ebben a frakcióban senki nem tagadja a történelmi örökséget, a történeti identitást és azt a tradíciót, amit hordozunk magunkkal, sem a történeti kontinuitást. S ha már történeti kontinuitás, akkor a főispánok elnevezéséhez azért szeretnék árnyalt képet adni.

A főispán a mindenkori hatalomnak, azaz a királynak volt a reprezentánsa helyben, vármegyei szinten, és tudjuk, hogy azért a magyar történelemben volt néhány száz olyan év, amikor ez a hatalom nem egy szuverén hatalom volt, kedves Dúró Dóra képviselő asszony, hiszen nagyon sokszor, főleg az adminisztrátori rendszerben Habsburg érdekeket szolgáltak ki. Aki ténylegesen a vármegyei ellenállást képviselte, az az alispán volt. Ha bemennek a levéltárakba és kikérik az alispáni iratokat, akkor látni fogják azt, hogy az alispánok voltak azok, akik a vármegyei ellenállást biztosítani tudták.

Egyébként miután megtörtént a kiegyezés, utána sem volt túlságosan pozitív konnotációja a főispánoknak. Ez egyébként a magyar irodalomban is megjelenik. Ha Jókai Mórt olvas, vagy ha Mikszáth Kálmánt olvas, akkor ebből gyönyörűen kiviláglik.

S ha már Mikszáth Kálmán, akkor idéznék tőle is, amit a főispánokról mondott: „A főispán semmi egyéb, mint a miniszter bőrének azon része, amiből szíjat is lehetne hasítani.” Ezt Mikszáth Kálmán mondta, és nem én. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ( Taps a TISZA soraiban.)

(19.20)