Stumpf Péter (TISZA)
DR. STUMPF PÉTER vidék- és településfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon hosszú volt az általános vitája ennek a javaslatnak, ha emlékeznek rá, és azt hiszem, most egy ilyen mini verzióban megismételtük ezt az egészet. Néhány észrevételre szeretnék megpróbálni reagálni.
Az első ez a történelmi hagyományokkal kapcsolatos kritika, ami éri ezt a javaslatot. Próbáltuk elmagyarázni, hogy ahogyan be lett vezetve, ott sérültek a történelmi hagyományok. Azt gondolom, egy tudatos politikai stratégia volt ennek a két kifejezésnek a bevezetése, és azzal, hogy önök bevonták ezeket a politikai térbe, vált konfliktusossá ez a két kifejezés. Addig senkinek semmi problémája nem volt egyébként ezekkel a szavakkal, azok után viszont volt: feltöltődött azzal a tartalommal, ami az emberek szemében a Fidesz elmúlt 16 évét jellemezte, ami az Orbán-rendszer volt.
Egyébként azért megmondom önöknek, hogy nagyon önazonos volt a döntés, a vármegye és az ispán kifejezések felélesztése egy olyan kormányzattól, amelyik a legvisszafogottabb becslések szerint is 200 milliárd forintot költött arra, hogy a Várba költözzön; amelynek a vezetője kastélyegyüttest épített Hatvanpusztán, mellette extravagáns szafariparkkal. Igen, az a helyzet, hogy ült ez a kifejezés, önök mindent megtettek, hogy ne legyen tájidegen, ne legyen idegen az emberek számára, megteremtették a díszleteit is ennek az egésznek. És ez az ‑ akárhányszor mondjuk el, tudom, hogy csak forgatják a szemüket ‑, amiből az embereknek elege volt, és elvárják ezt a szimbolikus váltást, szakítást az elmúlt időszakkal. Ezért van rá szükség, ezért került ilyen hamar beadásra ez a javaslat, vagyis nem pont ez, mert, ugye, ez már csak követi az alaptörvény-módosítást nyilvánvalóan.
Ennek a szimbolikus szakításnak a része az, hogy a TISZA-kormány nem költözik a Várba. Ennek a része az, hogy bemutattuk azokat a fényűző minisztériumokat, amelyek megválaszolják azt a kérdést is, hogy hol van a pénz az egészségügyből, az iskolákból, a gyermekvédelemből.
De miközben megvolt most kicsiben az a nagyon hosszú vita, meg én voltam a bizottságokban is, volt ott is kisebb vita, meg sem szólalnak a javaslat másik részéről, egyetlen megjegyzést nem tettek arról, hogy mi módosítjuk a miniszterelnöki illetményt. És akkor arra gondoltam, hogy tényleg ennyire fontos önöknek ez a két kifejezés… (Dr. Panyi Miklós: Kicsit fontosabb, ezeréves intézmény. ‑ Bujdosó Andrea Anna: Négyéves!) Értem. ( Dr. Panyi Miklós közbeszól.) Jó, elfogadom. ( Az elnök csenget.) Nekem az volt a benyomásom, hogy könnyebb erről a két szóról beszélni, mint megmagyarázni azt, hogy Orbán Viktor miért keresett 6,6 millió forintot, és mit gondolnak az emberek arról, hogy 3,8 millióra csökkentjük a miniszterelnöki illetményt. Erről egyáltalán nem akartak beszélni (Taps a kormánypárt soraiban.), pedig szerintem erről is lehetne legitim politikai vitát folytatni, de önök úgy gondolták, hogy ez nem fontos, nem lényeg.
Szerintünk ezek a dolgok fontosak. Tapasztalatból mondom, ez egy rendkívül népszerű javaslat, és ha a vármegyéket nem is, de én meg vagyok lepve azon, hogy a miniszterelnök illetménycsökkentését a Mi Hazánk nem támogatja, nem tartja annyira fontosnak, hogy felszólaljanak. Helyette ‑ sajnálom, hogy Dúró Dóra elment ‑ emlékeztetni szerettem volna arra a kiváló etimológiai előadásra, amit Hantosi képviselőtársunk tartott még az általános vitán: a megye nem egy szovjet kifejezés, az egy magyar szó. Levezette az eredetét nagyon szépen, egészen elképesztő, hogy ilyen elhangzik ezen a vitán, de rendben van.
Még egy pontra szeretnék reagálni, ami csak érintőlegesen kapcsolódik ide, de Csuzda Gábor említett elég sok témát, a közigazgatástól kezdve az önkormányzatokig. Nem hiszem, hogy most van arra lehetőség, hogy ezeket megbeszéljük, de azért én úgy láttam, hogy őszintén beszélt az önkormányzatok nehéz helyzetéről, és én egyetértek önnel, hiszen az ön számára is nyilvánvaló az, hogy nem az elmúlt száz napban kerültek nehéz helyzetbe az önkormányzatok. Egy egészen elképesztő rendszert hoztak önök létre, amelyben az önkormányzatokat sújtó folyamatos elvonások mellett folyamatosan táplálták a rendszert a másik oldalon pénzzel, de úgy, hogy azt már önök döntsék el, hogy hova kell dugni a lélegeztetőgép csövét, hova adnak és mennyit. Folyamatos felépítése volt ennek a kiszolgáltatott helyzetnek.
De én egyetértek önnel, és azért szerettem volna reagálni erre az egy megjegyzésére, mert szeretném jelezni, hogy természetesen a választókerületében lévő települések, az ott működő önkormányzatok bátran forduljanak a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumhoz, segíteni fogunk mindenkinek, ahogyan tudunk. Köszönöm szépen.