Palóc André (Fidesz)
PALÓC ANDRÉ, a Törvényalkotási Bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nos, a Törvényalkotási Bizottság legutóbbi ülésén valóban kialakult egy kisebbségi álláspont, ennek az ismertetésére vállalkozom a következő percekben.
A javaslatot a kormánypárti többség technikai módosításként próbálja bemutatni, csakhogy itt nem pusztán jogtechnikai pontosításról van szó. Ez a módosítás egy korábban meghozott, súlyos politikai döntés parlamenti eljárásba történő végleges bebetonozása, ugyanis a Költségvetési Tanács kötelező előzetes hozzájárulási jogát, vagyis ahogy itt helyesen elhangzott, a vétójogát, tehát az államadósság-szabályhoz kötött költségvetési vétójogát megszüntették.
Fontos pontosan fogalmazni azonban: ez nem egy általános politikai vétójog volt.
(19.50)
A Költségvetési Tanács nem azt döntötte el, hogy tetszik‑e neki a kormány gazdaságpolitikája. Azt vizsgálta, hogy az éves költségvetés, illetve annak érdemi módosítása megfelel‑e az Alaptörvényben szereplő államadósság-szabálynak. Ha ehhez nem adta meg az előzetes hozzájárulását, a költségvetési törvény elfogadása nem történhetett meg. Ez egy világos, erős és független intézményi fék volt, méghozzá nem más céllal, mint hogy az országot ne lehessen felelőtlenül eladósítani. Ezt a féket először kivették az Alaptörvényből, majd most a végrehajtási szabályok következnek. De a legaggasztóbb az, hogy így a Költségvetési Tanács ugyan szólhat, de már nem állíthatja meg a kormányt, ha az az eladósodás útjára lép.
A most előttünk fekvő házszabály-módosítás valóban ezt vezeti át az Országgyűlés eljárási rendjén, így kivezeti azokat a rendelkezéseket, amelyek a költségvetési zárószavazást a tanács előzetes hozzájárulásához kötötték. A kisebbségi álláspont szerint azonban ennek az időzítése legalább olyan beszédes, mint maga a tartalma. Nem lehet eléggé hangsúlyozni: közvetlenül a 2026-os költségvetés átírásának elfogadása előtt ‑ amely vitára holnap kerül sor ‑, és alig néhány héttel a jövő évi, 2027-es költségvetés vitája és elfogadása előtt a házszabályból is eltüntetik ennek az intézményi féknek az utolsó nyomait. Ez több mint aggasztó, és aligha tekinthető véletlennek. Előbb megszüntetik az ellenőrzést, utána pedig belenyúlnak egy olyan költségvetési módosítást akadályozó intézményi fékbe, amikor például a mostani hiánycélt önök szeretnék 3,7 százalékról 7,5 százalékra emelni (Derültség a kormánypárt soraiban.) vagy például az államadósság-rátát 74,6-ről 77,5-re, ekkor kiveszik a Költségvetési Tanács vétójogát; ez több mint aggasztó.
Mi azonban azt látjuk, hogy nem véletlenül teszi ezt a kormány. Teszi mindezt azért, mert közben a Ház elé hozza az úgynevezett valóság költségvetését, de egy valóság írható le ezzel a költségvetéssel kapcsolatban: ez a be nem tartott ígéretek költségvetése. ( Bujdosó Andrea Anna felnevet.) Ugyanis hol vannak ebben a választásikampány-ígéretek? Egy márciusi követelését fogom szó szerint idézni a miniszterelnöktől; elnézést kérek előre is ennek stílusáért. „ Elég a dumából és a hangulatkeltésből,” ‑ idézem ‑ „azonnali adócsökkentést és benzinárstopot 480 forinton a magyar benzinkutakon!” ‑ idézet vége. Nos, valóban felmerül a kérdés: hol a 480 forintos benzinárstop, amikor 617 forint a 95-ös benzin literenkénti átlagára, a gázolaj 697 forintos átlagáráról nem is beszélve.
Nos, a kormány elérhető programja most is fent van még az interneten, az 50. oldalán úgy fogalmaz, idézet következik: „Megvédjük a munkahelyeket, és a munkaerőpiacról kiszorult magyar embereket segítjük a munkához jutásban.” ‑ idézet vége. A cél helyes és támogatható, ezért adódik a kérdés: hol a kormány, amikor gyárak zárnak be? Bayer ezer munkahely; bonyhádi zománcgyár 150 munkahely; Tószeg 483 munkahely; Jászberény 600 érintett munkahely; Jászfényszaru 151 munkahely. Tehát adódik a kérdés: a kormányzat mit tesz ezekkel?
És valóban adódik a kérdés, hogy a kormányzatnak fontos‑e a költségvetési fegyelem. Szerintem nagyon tanulságos, hogy pont ebben az időszakban, pont a költségvetési vita előtt és pont a ’27-es költségvetés benyújtása előtt hetekkel a Költségvetési Tanács vétóját teljes egészében elveszik, és ezt az utolsó intézményi féket is megszüntetik. Adódik a kérdés: vajon tényleg az eladósodás útjára lép‑e így hazánk ‑ és az utolsó intézményi féket, amely ennek gátat tudna szabni, ezt veszik ki?
Ezért kérem önöket, felelősen döntsenek. A kisebbségi álláspontunk továbbra is az, hogy nem támogatjuk ezt a javaslatot. Kérem, fontolják meg! Köszönöm szépen. ( Taps az ellenzéki pártok soraiban.)