Bencsik János (Fidesz)
BENCSIK JÁNOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha egy szóban kellene összefoglalni azt a törvényalkotási ívet, amelyet közel két hónappal ezelőtt kezdtünk meg az Alaptörvény módosításával, majd a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényen keresztül eljutottunk a házszabály módosításáig, akkor talán azt lehetne mondani, hogy bevégeztetett.
Emlékeznek rá, hogy két hónappal ezelőtt óvatos kérdéseket tettünk föl. Azokat a homályban lévő részleteket szerettük volna megvilágíttatni a kormány képviselői által, amelyeket teljes egészében nem lehetett még látni. Sejtéseink ugyan voltak, és ezek a sejtések menet közben egyre inkább erősödtek, de eljutottunk odáig, hogy most már következtetéseket is le lehet vonni tényszerűen.
Ahogy az itt már elhangzott számtalanszor, kezdődött a Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetésével, majd az államadósság-számítás szabályainak a felpuhításával, és a legutóbbi általános vita során már fölmerült az a gyanú, hogy gyakorlatilag a 2026. évi költségvetés módosításának ágyaznak meg annak érdekében, hogy mozgásteret tudjon teremteni magának a pénzügyi kormányzat, ami lehetőséget biztosít az államadósság reményeink szerint átmeneti megnövelésére is.
Ahogy itt elhangzott, a 2026. évi költségvetés módosítási javaslata azt tartalmazza, hogy a jelenlegi 74,6 százalékról 77,5 százalékra növekedjék az államadósság, és ezzel elsősorban a még Magyarországra nem érkezett, de közös reményeink szerint Magyarországra megérkező európai uniós források átmeneti finanszírozását, tehát a most bekövetkezett átmeneti deficit átmeneti finanszírozását kívánják biztosítani az államadósság megnövelésével. Ugyanis ezek a források még nem érkeztek meg. Ezek a források valamikor az év utolsó heteiben fognak majd megérkezni reményeink szerint, de elő kell finanszírozni addig is a magyarországi költségvetésből. Tehát egyrészt ennek az államadósság-növekedésnek, -növelésnek ez az indoka, de ezt mondjuk ki világosan és egyértelműen, hogy mindenki tisztában legyen ezzel.
Ezért is említettem azt, hogy reményeink szerint ez egy átmeneti és az elkövetkezendő években majd ez egy csökkenő pályára fog kerülni, de ez már majd a holnapi vitából, sőt, majd a 2027. évi költségvetési vitából fog majd értelmet nyerni és kezd majd egyre világosabb lenni mindenki számára, hogy mindez milyen áron, hol vannak azok a lehetőségek és hol vannak azok a kedvezőtlen elemek, amelyekből valamiféle egyensúlyt kell majd az önök számára vagy az önök részéről megteremteni a költségvetés módosításakor és a következő évi költségvetés elfogadásakor.
Ami nagyon fontos, hogy ennek az államadósság-növekedésnek egy jelentős része hitelfelvételből finanszírozódik. Ez egyben a meglévő hitelállomány átstrukturálását is magában foglalja. A lakossági államkötvények irányából két irányba történik meg elmozdulás, ami már érzékelhető volt az elmúlt két hónapban is: az egyik a külföldi intézményes finanszírozók irányába, a másik pedig a belföldi intézményes finanszírozók irányába. Ezek az intézményes finanszírozók pénzintézetek, tehát egyrészt külföldi, egyrészt pedig hazai pénzintézetek, amelyek kiválthatják a kormányzati szándék szerint a lakossági államkötvények jelentős részét is.
Az ÁKK, tehát az Államadósság Kezelő Központ még júniusban lépett ebben a kérdésben. Ha azt nézzük, hogy olyan 1100-1300 milliárd forint az, amit az európai uniós források tekintetében átmeneti deficitként beazonosíthatunk, és ezt ki kell váltani, és mögé tesszük azt, hogy gyakorlatilag egy ilyen 1200-1300 milliárd forint körüli, tehát 3 milliárd eurónyi, 1200 milliárd forintnyi hitel felvételére az ÁKK már júniusban sort kerített, akkor ezek nagyon szépen fedésben vannak, és látjuk azt is, hogy akkor milyen célzattal, és azt is látjuk, hogy ilyen irányba történt ez. Kísértetiesen hasonlít a lengyelországi megoldásra, ahol szintén lehetőséget biztosítottak arra, hogy az államadósság növekedhessen, és az államadósság finanszírozásához szükséges források bevonása pedig az intézményes szereplőkön, pénzintézeteken, azaz bankokon keresztül történjék meg, akár hazai, akár pedig külföldi bankok részéről.
Tehát kijelenthetjük azt, hogy valóban itt az államadósság növelésének a lehetőségéről van szó, a házszabály módosítása is gyakorlatilag erre üti rá az utolsó pecsétet, és ezért kezdtem a felszólalásomat úgy, hogy ha egy szóban össze kell foglalni, akkor bevégeztetett az a folyamat, amely az Alaptörvény módosításával indult el és a holnapi napi szavazáson lezárul, és azt követően azonnal kezdjük is a 2026. évi költségvetés vitáját.
Akkor itt most én befejezem, elegánsan, nem szeretnék túlterjeszkedni, majd a holnapi napon folytatjuk ezt a diskurzust, reményeink szerint egy kicsivel nagyobb érdeklődés mellett. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. Magát a házszabály-módosítást, ugyanúgy, ahogy az alaptörvény-módosítást sem, illetve a pénzügyi törvények módosítását sem támogattuk, ezt sem fogjuk támogatni. ( Szórványos taps a Fidesz soraiban.)