Toroczkai László (Mi Hazánk)
TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm szépen, elnök asszony. Miniszterelnök úr nagyon súlyos dologgal vádolt meg. Azt mondta, hogy amikor a minisztériumokba bejártunk és családi cégeink ügyében lobbiztunk, akkor nem kérdeztem meg az ott ülő rendőröket ‑ talán emlékszik még rá, hogy fogalmazott ‑, nem kérdeztem meg arról, hogy ott akarnak‑e ülni. Egyébként nemcsak őket, hanem még a határon szolgálatot teljesítő rendőröket is meg szoktam kérdezni arról, hogy miért vonnak ki több ezer rendőrt, mondjuk, az utcákról vagy a feladatuktól. Tehát javaslom a határőrség visszaállítását.
De elsősorban most azért kértem szót, mert ezt a rendkívül súlyos és aljas hazugságot szeretném még most itt azonnal rendezni a miniszterelnök úrral. Ha tud olyan ügyről, akkor most, itt, azonnal nevezze meg, hogy mely családi érdekeltségünk ügyében (Magyar Péter, a helyén felállva, miközben összeszedi az asztalán levő iratokat: Melyikben nem?) lobbiztunk mi a minisztériumban! Ha én bent voltam, kizárólag a magyar emberek ügyében jártam bármilyen minisztériumban. Tehát ha most, itt, azonnal miniszterelnök úr ezt nem teszi meg, és nem mondja meg azt, hogy milyen családi cégekről beszélt (Magyar Péter: Tudod te azt!), most azonnal tegye meg, mert úgy látszik, hogy saját magával kever össze. ( Magyar Péter, kifelé indulva az ülésteremből: Viszontlátásra!) Ő volt az, aki érintett volt NER-es korrupciógyanús ügyekben. Nekem soha semmi ilyenhez nem volt közöm. ( Magyar Péter elhagyja az üléstermet.) Azonnal kérjen, vagy ha már tegeződtünk, kérjél bocsánatot azonnal, és ne menekülj el gyáva, undorító féregként! ( Taps a Mi Hazánk soraiban. Felzúdulás a kormánypárt soraiban.)