Hankó Balázs (Fidesz)
DR. HANKÓ BALÁZS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Köszönjük miniszter úrnak a korrekt szakmai expozét, amivel a ’26-os költségvetési törvény módosítását összefoglalta. Jó volt hallgatni a költségvetésről azt a költségvetés-filozófiai, költségvetési egyensúly kapcsán kibontakozó szakmai vitát, amely érdemi volt a felek között. Így áttekintettük a költségvetést egyensúly, költségvetési egyensúly szempontjából, értékválasztási szempontokból, de áttekintettük a költségvetést az 1213 TISZA-kampányígéret vonatkozásában is.
Engedjék meg, hogy az elkövetkezendő időben két minisztérium szempontjából, az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szempontjából, ezáltal az oktatási terület szempontjából tekintsem át a költségvetés módosítását, másrészt pedig a Tudományos és Technológiai Minisztérium szempontjából, azaz a tudomány, kutatás, innováció tekintetében nézzük meg azt, hogy mit tartalmaz vagy mit nem tartalmaz a 2026-os költségvetés módosítása. Ehhez persze azokat az alapfeltételeket is tisztázni kell, mint ahogy tudjuk, hogy az oktatási miniszternek a költségvetés vonatkozásában vétójoga van. Egy olyan költségvetés vonatkozásában van vétójoga, amely egyrészt kiindul egy adott költségvetési helyzetből, másrészt pedig viseli annak a pozitív előrelépését, amelyet az európai uniós források érkezése, avagy az európai uniós források érkezéséhez kapcsolódó előfinanszírozás és ehhez kapcsolódó hitelfelvétel jelent; valamint viseli annak is a pozitívumát, amelyet önök pozitívumként fogalmaztak meg: ez a már megszüntetett közérdekű vagyonkezelő alapítványok vonatkozásában az a 0,7-0,8 százalékos GDP-arányos befizetés, amely a költségvetés egyensúlyát javítja. Mindemellett azt is látni kell, hogy jelenleg elvarratlanul szerepel a költségvetés módosításában az a 300 milliárd forintos tétel, amelyet a minisztériumoknak kell majd befizetnie október 15-éig.
Akkor engedjék meg, hogy tíz ponton keresztül áttekintsem az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumra, valamint a Tudományos és Technológiai Minisztériumra vonatkozó költségvetés-módosításokat.
1. Sem az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium, sem pedig a Tudományos és Technológiai Minisztérium költségvetési főösszege nem változik. Ezt egyrészt lehet pozitívan is értékelni, másrészt lehet negatívan is értékelni.
Bár az értékelés vonatkozásában azt látni kell, hogy innen csak lejjebb vezethet az út, hiszen ‑ rögtön a 2. pontnál ‑ azt látni kell, hogy a 300 milliárd forintos zárolás, a 300 milliárd forintos befizetés vélhetően az összegeket nem emelni, hanem csökkenteni fogja, azaz sem a tudomány, sem az innováció, sem az oktatás területe ezen költségvetés módosításával nem lép előre; azaz annak a pénzügyi fedezete, ami a kampány során az oktatás, a tudomány, az innováció vonatkozásában ígéretként megfogalmazódott, nem áll rendelkezésre.
3. pontként azt is érdemes magunk elé tenni, hogy a kormány javaslatára a TISZA-s parlamenti többség a teljesítményértékelés rendszerét a pedagógusok vonatkozásában eltörölte. Kérdés szintén az, hogy az a 20 milliárd forint, amely a teljesítményértékelés rendszerével összekapcsolódott, valamint azok az ígéretek, amelyek a béremelésre vonatkoztak, hogyan tudnak megvalósulni egy olyan költségvetésben, ahol az Oktatási Minisztérium főösszege nem változik.
A felsőoktatási ösztöndíjak kérdése a 4. pont. A felsőoktatási ösztöndíjak vonatkozásában 2026 első felében a tanulmányi ösztöndíjak 50 százalékos mértékéig történt ösztöndíjemelés, amelynek során az egyetemek maguk dönthettek arról, hogy milyen területen, milyen egyetemi ösztöndíj vonatkozásában biztosítják ezt. Ezt az alapítványi és egyházi egyetemek a megemelkedett finanszírozásból biztosították; az állami fenntartású egyetemeknek erre a fedezet biztosított volt. A második félév vonatkozásában pedig egy újabb 50 százalékos ösztöndíjemelés volt előirányozva, amelyre szintén a költségvetési fedezet biztosított volt mind az alapítványi, mind az egyházi, mind pedig az állami fenntartású egyetemek vonatkozásában. Ezzel szemben azt látjuk, hogy ilyen ösztöndíjemelés nem valósul meg, ezzel szemben azt látjuk, hogy szociális ösztöndíj emelésére sincs keret, úgy, hangsúlyozom, hogy a már megszüntetett KEKVA-k vonatkozásában egy 0,7 százalékpontos GDP-arányos egyensúlyjavulás történt meg. Kérdőjel: a KEKVA-któl történő forrás-visszafizetés az adott területet szolgálja‑e vagy a költségvetés általános egyensúlyát javítja?
Ha továbbmegyünk, 5. pontként nézzük az egyetemek általános finanszírozási helyzetét! 2026. év első felében mind az alapítványi, mind az egyházi egyetemek vonatkozásában az egyetemek vezetői és az alapítványok vezetői részéről egy olyan többéves finanszírozás előkészítése valósult meg, amely az első évben még további 20 százalékos, azaz közel 100 milliárd forintos forrásbővülést jelentett, melynek első lépése már 2026 második félévében megvalósult volna. Itt sem látszik előrelépés; hangsúlyozom, úgy, hogy érkező uniós forrásokról beszélünk, amelynek az egyik kedvezményezett területe nem más, mint a felsőoktatás, a kutatás és az innováció, valamint már most egy 0,8 százalékpontos KEKVA-egyensúlyjavító intézkedésről.
(16.30)
És ha már a KEKVA-król beszélünk, bejelentette az oktatási miniszter asszony, hogy elérhető az Erasmus. Az Erasmus jelenleg nem érhető el. Az alapítványi egyetemen lévő diákok nem tudnak Erasmus-pályázatot benyújtani. Bár a kormány javaslatára a TISZA-s parlamenti többség még az Európai Bizottság javaslatán is túlment, mert nemcsak az összeférhetetlenségek vonatkozásában fogadott el szabályozást, hanem a teljes felsőoktatási alapítványi kört megszüntette.
Az európai uniós érkező források vonatkozásában ‑ 7. pontként ‑ a szakképzés szintén egy kedvezményezett terület. Nem látszik az, hogy a szakképzés vonatkozásában a XXI. századi szakképzőiskola-fejlesztési program, azok az uniós támogatások, amelyek a felzárkózást segítették volna, azok, amelyek a „Dobbantó és Műhelyiskola” programot vitték volna, megfelelő fedezettel rendelkeznének ugyanúgy, mint ahogy a vonatkozó ösztöndíjak esetében is.
Nézzük a tudomány és innováció területét! Körülbelül két héttel ezelőtt az Oktatási Bizottság ülésén vitattuk meg az új innovációs és tudományos stratégiáját Magyarországnak, ahol egyhangúlag értettünk egyet abban, hogy a tudományos és innovációs stratégia által kijelölt célok megfelelőek. Egyhangúlag értettünk egyet abban, hogy az a cél, hogy a kutatás-fejlesztés, innováció GDP-arányos finanszírozási arányát 2 százalékra emeljük első lépésben, kiemelt cél. Kiemelt cél főleg abban az esetben is, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt tíz év során háromszorosára nőttek a kutatás-fejlesztés, innováció forrásai, ami meghaladta a GDP-növekedést is. Sőt, egyetértettünk abban is, hogy az Innovációs Alap, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap esetében meglévő egyenlegtartási kötelezettséget javasoljuk eltörölni. Ez az idei évben 32 milliárd forint egyenlegtartást, maradványtartási kötelezettséget jelent.
Nem értettünk egyet abban, hogy az Élvonal Alapítványt meg kell szüntetni. Nem értettünk egyet abban, hogy a Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorunk által vezetett Élvonal Alapítványt meg kell szüntetni, ezáltal nemet kell mondani 75 kiváló kutatóhely Magyarországra hozatalára, 55 ezer fiatal tehetséggondozására és legalább 15 nemzetközi szabadalom és innovatív vállalkozás elindítására. De abban egyetértettünk, hogy ha ez a forrás az Élvonal Alapítványtól elvételre kerül, akkor annak legalább a magyar kutatás-fejlesztés és innováció ügyét kell szolgálnia.
Nézzük, mit látunk 8. pontként! Ahogy említettem, nincs előrelépés a Tudományos és Technológiai Minisztérium fejezeti forrásai vonatkozásában. Nincs előrelépés az Innovációs Alap vonatkozásában sem, hiszen ott is az a 32 milliárdos egyenlegtartási kötelezettség jelenik meg, ami eddig is megjelent. Ebben részleges elengedés sem történt. Sőt, azt látjuk, hogy az Élvonal Alapítvány által visszafizetett ‑ melyet Krausz Ferenc Nobel-díjas professzorunk a „Requiem egy vállalásért” nyílt levelében is jelzett ‑ 22 390 480 289 forint nem jelenik meg a magyar tudomány, a magyar kutatás, a magyar innováció finanszírozásában, kérdőjelet hagyva és felkiáltójelet hagyva abban is, hogy az elkövetkezendő években az, ami átlagosan éves 40-50 milliárd forintos innovációs finanszírozást jelentett az alapítvány vonatkozásában, szintén az általános költségvetés része lesz‑e, vagy a tudományt és az innovációt segíti-e.
Összegezve, mi mondható el az oktatás, a tudomány és az innováció vonatkozásában a költségvetés-módosítás szempontjából? Azok a források tehát, amelyek az érkező uniós források vonatkozásában és az előfinanszírozás vonatkozásában az oktatás, a tudomány, az innováció érkezését és ezáltal ezeknek a területeknek a finanszírozását támogatná, nem jelennek meg, mint ahogy a KEKVA-befizetések vonatkozásában sem az adott közfeladat vonatkozásában jelennek meg ezek a források, azaz más célt használnak. Egyik terület forrása sem bővül, egyik terület finanszírozása sem bővül, így azok az ígéretek, amelyek a béremelésekre, az ösztöndíjakra, a kutatás-fejlesztés, innováció erősítésére vagy más elemekre vonatkoztak ezeken a területeken, ezekhez a megfelelő költségvetési mozgástér nem biztosított. És még nem tudjuk, hogy a 300 milliárd forintos elvonásból mennyi fogja érinteni az oktatás, a tudomány és az innováció területét.
Így úgy látjuk, hogy nemcsak a Költségvetési Tanács vétójoga, hanem az oktatási miniszter vétójoga is megszűnt. Köszönöm szépen. ( Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)